A Félelem Utcája 1. Rész: 1994
Ezt a filmsorozatra lefordítva úgy értjük, hogy részről részre egyre jobb, illetve javul a minősége. Az 1994-ben játszódó rész tétje, hogy visszaverjék a Sikoly rémére emlékeztető mészáros és társai támadását, illetve megtalálják a boszorkány maradványait. A filmekben szerepel egy-két ismerős színész is: például Sadie Sink, a Stranger Things Maxe és Olivia Welch, aki a Pánik Amazon adaptációjában Heathert alakítja. Ennek oka pedig az, hogy ebben sokkal jobban megalapozták a karaktereket is, még ha amúgy szintén inkább típusfigurákról van szó, semmint többdimenziós, drámai jellemekről. Nem akarjuk annak tulajdonítani A félelem utcája sikerét, hogy regényadaptáció, illetve R. L. Stine sikerregényei alapján készült (a rendező és forgatókönyvíró az a Leigh Janiak, aki a Sikoly-tévésorozaton is dolgozott), de nyilvánvaló, hogy ilyen alapból mindig könnyebb dolgozni, mivel egy hivatásos író szépen kialakította a világot, a karaktereket és a szereplők közötti kapcsolatokat, azaz rendelkezésre áll egy mitológia. Kapcsolatukra természetesen a két kisváros konfliktusa nyomja rá a bélyegét, azonban éppen a legyőzhetetlennek tűnő, a Terminátor 2. De egyébként semmi 90-es évek hangulata nincs a filmnek. Korábban már írtam róla, hogy a Netflix 3 filmes "sorozatot" készített R. L. Stine Fear Street című ifjúsági horrorsorozatból, akkor kaptunk is két közös előzetest hozzájuk. A félelem utcája 1. rész: 1994 előzetes magyar nyelven és eredeti nyelven is megnézhető oldalunkon, az előzetes mellett letölthetsz háttérképeket és posztereket is nagy felbontásban. A felnőttek viszont… alig vannak a filmben, de egyébként is jelentéktelen biodíszletei a cselekménynek. Nézd meg A félelem utcája című trilógiát idén júliusban kizárólag a Netflix műsorán. Az akciók pazarok, még ha egyetlen eredeti gyilkosságot sem látunk a mészárlási jelenetekben: minden vérengzés "volt már"-kategória, azaz valamelyik klasszikus slasherben megtapasztalhattuk. Karakterei ugyan nem a legeredetibbek, de feltűnnek benne kifejezetten izgalmas figurák, valamint megvannak a jellemzően tinédzserhősök érzelmes vagy felemelő momentumai, amelyek ellenpontozzák a darabolós–kaszabolós jeleneteket.
- A félelem utcája 1. rész: 1994 magyarul
- A félelem utcája 1. rész: 1999.co.jp
- A félelem utcája 1. rész: 1991 relatif
- A félelem utcája 4
A Félelem Utcája 1. Rész: 1994 Magyarul
Azaz a pozitív szereplők között jellemzően erős, aktív, cselekvőképes biszexuális, illetve leszbikus nőket, valamint színesbőrű karaktereket találunk, míg a fehér, heteroszexuális férfiak általában hipermaszkulin, ellenszenves vagy alapvetően rossz szándékú figurák. Ötletes, profi megvalósítás. Talán az 1666-os rész nagy fináléja lehetett volna egy kicsivel rövidebb, de egyébként ez is olyan mesterien van felépítve, hogy az ebből a szempontból erősre sikerült, hasonszőrű Stranger Things 3. évadának záró epizódja, amely szintén többek között egy plázában bonyolódik, csak A félelem utcája mögött kullog. Hiányzott a feszültség. Mindenesetre az összhatás még így is impozáns, és remélhetőleg az egyik stáblistás jelenet arra utal, hogy lesz folytatás. A félelem utcája-trilógia tehát meg is haladja a szimpla darabolós horrorokat, ha egyébként hű is marad azokhoz, mert a filmek utolsó harmada általában a nagy vérengzésekről, az ötletes leszámolásokról szól, a gyomorforgató momentumok ezekbe a harmadik felvonásokba sűrűsödnek. A film előzetesei mellett szeretnénk pár képet is megosztani veled amit akár háttérképnek is használhatsz számítógépeden vagy bármilyen okos készülékeden, a képeket egyszerűen le is töltheted nagy felbontásban csak kattints a kép nagyítására. Most elkezdődött az első film saját promóciója is, saját előzetest kapott, ez már kifejezetten az 1994-ről szól.
A Félelem Utcája 1. Rész: 1999.Co.Jp
Igen, igen, ez a filmsorozat is "progresszív" valamilyen szinten, és ha belegondolunk, a politikai korrektség manapság jellemző filmes kliséi tetten érhetők A félelem utcájában is. A színészi alakításokról és a rendezői munkáról nincs értelme beszélni. Nem, nem azt akarjuk állítani, hogy ez annyira eredeti dolog, A félelem utcája-trilógia messze áll az eredetiségtől a rengeteg felvonultatott horrorklisé és utalás miatt (ezekről kicsit később bővebben is lesz szó). A horrorklisék mellett sajnos emiatt is kiszámítható a filmtrilógia, minthogy a második részben már kezd körvonalazódni, hogy kik rendelkeznek "plot armorral", azaz kik nem fognak meghalni, ez pedig az alapján is kikövetkeztethető, hogy kinek milyen a bőrszíne vagy a szexuális orientációja. Fiert és Nick ősét, a főhősnő vőlegényét, Solomon Goode-ot sikerült itt a leginkább kidolgozni, kettejük kapcsolatában történnek meg a nagy leleplezések. Még inkább: miért is ne lehetne egy slasher intelligens, feszes, jól kidolgozott? Ide kapcsolódnak a gyilkosok is, akikben szintén lehetett volna potenciál, de erre nem jutott elég játékidő a leszbikus romantika árnyékában. A gyilkosságsorozat háttere érdekesnek tűnik, de nincs rendesen kifejtve.
A Félelem Utcája 1. Rész: 1991 Relatif
A félelem utcája pedig végső soron inkább típusfigurákkal, semmint hús-vér emberekkel dolgozik, valamint kiszámítható, habár az egyik nagy fordulata talán okozhat meglepetéseket még a zsáner rajongói számára is. Na, de ki mondta, hogy ezek mellett nincs létjogosultsága a zsáner tradicionálisabb darabjainak? A díszleteken talán látszik, hogy nem 2021-ben játszódik a történet (nincs mobil, stb. Ahogy írták: Hallanál egy gyilkos történetet? Ám az ilyen karizmatikus figurákkal érdemes azért vigyázni, mert a látszat ellenére Nick sem tökéletes, sőt…. Kreatív módon használták tehát fel a trilógia készítői a horrorikonokat, azonban attól még, hogy valakik tudatában vannak, hogy klisékből építkeznek, ugyanúgy klisés sztorit hozhatnak létre. Végül ki kell térnünk A félelem utcája eredetiségére is.
A Félelem Utcája 4
Az alkotók vállaltan, már csak az alapanyag miatt is több klasszikus horrorból építkeztek, így gyakorlatilag metahorrort készítettek. Az 1978-as, a Nighwing nevű táborban bonyolódó tulajdonképpeni első előzménytörténetben a csapatot segítő seriff, Nick Goode (Ashley Zukerman) és Christine "Ziggy" Berman (Gillian Jacobs) karakterét árnyalják az alkotók (ez utóbbi fiatal változatát a Stranger Things vöröskéjét, Maxet eljátszó Sadie Sink alakítja remekül). A tömeg, a csőcselék ereje sokkal pusztítóbb, még ha az átkot nem is feltétlenül érdemelte ki a kisközösség: olyan mindegy az, amikor egy–egy fanatikus barom feltüzeli a megvezethető, naiv, dühös vagy rettegő embereket.
Időnként ugyan akadt menekülés, de aztán rendszerint leült a történet, és jött helyette a romantikázás.