Vállalkozás Keresése Adószám Alapján: Veszprém Vámosi Úti Temető Térkép
Az egyéni vállalkozó év közben havi bevallás benyújtására kötelezett (idén a 2258 típusú nyomtatvány alkalmazandó, mely elérhető itt), melyben a vállalkozói kivét után a személyi jövedelemadóelőleget negyedévente, a negyedévet követő hó 12-éig kell bevallania és megfizetnie a költségvetés részére. A vállalkozói adóalap után az adó mértéke 9%. A vállalkozói kivét nem minősül bérjövedelemnek, így utána adójóváírást nem lehet igénybe venni. Fontos szempont lehet ugyanakkor, hogy a vállalkozói jövedelem szerinti adózás – a szabályrendszer specialitása, részletezettsége, az adminisztrációs kötelezettségek sokrétűsége miatt – vélhetően lényegesen magasabb könyvelési, adminisztrációs díjjal jár, mint a másik két, már említett adózási forma alkalmazása. A vállalkozói kivétet év közben kell/lehet teljesíteni, ennek természetesen hatása lesz az év végén számított adóköteles vállalkozói jövedelem nagyságára, illetve az adókötelezettségre is. Az egyéni vállalkozó - döntése szerint - vállalkozói kivétként (személyes kivétként) számolhatja el a vállalkozási jövedelmét. Kétrészes összeállításunkban az egyéni vállalkozó adózási szabályainak bemutatásán keresztül, a fizetendő közterhek összefoglalásával, példaszerűen szemléltetjük a fizetendő adó optimális meghatározásának lehetséges módozatait, amely egyaránt hasznos lehet mind a foglalkoztatónak, mind a foglalkoztatottnak.
- Adószám lekérdezés egyéni vállalkozó
- Szerződés szerinti jövedelem számítása
- Egyéni vállalkozó jövedelem lekérdezése
Adószám Lekérdezés Egyéni Vállalkozó
Abban az esetben, ha az egyéni vállalkozó a támogatást a felvétel évében annak célja szerint teljes egészében még nem használta fel, akkor a fennmaradó (fel nem használt) részt a támogatás céljára történő felhasználás évében (éveiben) kell bevételnek tekintenie. Az Szja tv-ben részletezett esetekben az egyéni vállalkozónak alkalmaznia kell a jövedelem-(nyereség-)minimumra vonatkozó rendelkezéseket. Törvény) vonatkozó rendelkezései és annak mellékletei, valamint a NAV korábbi cikkeinkben is említett 03. számú információs füzete kimerítően taglalják. Az szja-törvény hatálya alá tartozó egyéni vállalkozók kétféle adózási mód közül választhattak az adóévre, melyből az egyik a vállalkozói jövedelem szerinti adózás, a másik – a feltételek megléte esetén – a jövedelem átalányban történő megállapítása. 20 százalék az adó a vállalkozói osztalékalap azon része után, amely nem haladja meg a vállalkozói (személyes) kivét összegének és a tárgyévet követő év első napján érvényes jegybanki alapkamat kétszeresének a szorzatát. Ha a kutatás és kísérleti fejlesztés címén elszámolt összeg vásárolt értéket is tartalmaz, akkor ezt az összeget csak a költségek között lehet megjeleníteni, a kedvezmény meghatározásánál nem lehet figyelembe venni.
A vállalkozói kivét összegéről a vállalkozó maga dönt, a törvény nem ír elő semmiféle kötelezettséget ezzel kapcsolatban. A tevékenység ellenértékeként kapott vagyoni érték megjelenési formájától függetlenül bevételnek minősül. Az adó összege csökkenthető a vállalkozási tevékenységhez kapcsolódó úgynevezett térségi és beruházási kedvezményekkel (figyelemmel az adókedvezményekre vonatkozó korlátozó szabályokra is), illetve a kamarai tagdíj egy részével. Ha a vállalkozó megváltozott (legalább 50 százalékban csökkent) munkaképességű személyt foglalkoztat alkalmazottként, akkor - minden megkezdett hónap után - személyenként és havonta 3000 forinttal csökkentheti bevételét. Személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. Abban az esetben, ha az egyéni vállalkozónál folytatott gyakorlati képzés után a szakmunkástanuló sikeres szakmunkásvizsgát tesz, és őt a vállalkozó alkalmazottként tovább foglalkoztatja, akkor az utána fizetett társadalombiztosítási járulék összegével is csökkenthető a bevétel. Az egyéni vállalkozó érvényesítheti a családi adó- és járulékkedvezményt, valamint az egyéb adóalapkedvezményeket év közben, vagy az adóévet követően az adóbevallásában, egy összegben is. Ha a vállalkozó jogszabály vagy államközi megállapodás alapján vissza nem térítendő támogatást kap, akkor a támogatás céljának teljesítésével összefüggésben felmerült kiadások a felmerülés (kifizetés) évében - az értékcsökkenési leírásra vonatkozó rendelkezések figyelmen kívül hagyásával - egy összegben költségként elszámolhatók. A vállalkozói osztalékalapot ezt követően az adózás utáni vállalkozói jövedelemből kell kiszámítani, mely után az szja mértéke 15%, a szociális hozzájárulási adó mértéke pedig 13% (az adófizetési felső határig, azaz éves szinten a minimálbér 24-szereséig). A vállalkozói jövedelem szerinti adózást alkalmazó egyéni vállalkozó a vállalkozói tevékenységéből származó jövedelmét úgy állapítja meg, hogy a vállalkozói bevételből levonja az elismert és igazolt költségeket. Értelmében a vállalkozói jövedelem a növelő és csökkentő tételekkel módosított bevétel és az elszámolható költségek különbözete.
Az egyéni vállalkozó - az előbbi szabályokat összegezve - gyakorlatilag kétféleképpen juthat pénzhez a vállalkozásából. Ezzel függ össze az az átmeneti rendelkezés, amely szerint a 2014. december 31-éig keletkezett veszteség összege 2025-ben számolható el utoljára. Ezen összegből kiindulva pedig, a vállalkozói adóalap a tárgyévi vállalkozói jövedelem, valamint a korábbi évekről áthozott és a tárgyévi jövedelemmel szemben érvényesített veszteség figyelembevételével megállapított összeg. Sorozatunk utolsó részében lényegre törően összefoglaljuk az egyéni vállalkozók rendelkezésére álló harmadik adózási formát, a vállalkozói jövedelemadózást (VSZJA), más néven a tételes költségelszámolás alkalmazását. Három éven túli ajándékozás esetén e címen nem kell a bevételt növelni. Ha e kiadások forrása nem támogatás volt. Vállalkozói jövedelem szerinti adózók adóelőlege. A vállalkozói bevételt legfeljebb annak mértékéig lehet csökkenteni, így a vállalkozói jövedelem csak pozitív szám vagy nulla lehet. A vállalkozói kivét összege után adóelőleget kell fizetni. Jellemzően előforduló bevételek. Bevételnövelő tételek. Nem minősül vállalkozói bevételnek: - a kapott hitel, kölcsön, - az adott hitel, kölcsön visszafizetése, - a visszatérített adó, adóelőleg, ha azt költségként nem érvényesítették, - a bűncselekmény révén szerzett vagyoni érték, ha azt elvonták, - az a bevétel, melyet a vállalkozó nem egyéni vállalkozói minőségében szerez meg (megbízási díj, munkadíj). A súlyosan fogyatékosnak járó kedvezménnyel, - az önkéntes kölcsönös biztosítópénztárba befizetett tagdíj után járó kedvezménnyel, - a havonta fizetett nyugdíjjárulék, illetőleg a magán-nyugdíjpénztári tagdíj engedményével, - a saját tagdíjat kiegészítő befizetés után járó kedvezménnyel, - a családi kedvezménnyel. Az egyéni vállalkozónak a vállalkozói szja-fizetési kötelezettség kiszámítása előtt meg kell állapítania, hogy a fenti jövedelme alapulvételével kiszámított vállalkozói adóalap elérte e a jövedelem-(nyereség-)minimumot, amelynek a tárgyévi adóalapba beszámító vállalkozói bevétel 2 százalékát kell tekinteni.
Szerződés Szerinti Jövedelem Számítása
Ha azonban a szerződés az egyéni vállalkozónál felmerülő ok miatt nem teljesül, akkor az adóalapot a korábban érvényesített külön kedvezmény kétszeresével kell növelni. A kizárólag a vállalkozás érdekében beszerzett és használt tárgyi eszközök és nem anyagi javak értékcsökkenési leírással számolhatók el. Többféle vállalkozói tevékenység esetén azok bevételeit együttesen kell egyéni vállalkozói bevételnek tekinteni, s az elérésük érdekében felmerült összes költséget is együttesen kell elszámolni. Ha természetbeni juttatásként adja, akkor a természetbeni juttatás adója címén a konyhabútor közvetlen költségének 44 százalékát kell megfizetnie, az adót költségként elszámolhatja. A tevékenységhez kapott támogatás is bevételnek számít. Ilyen esetek például a személygépkocsi bérleti díja, vagy a nem kizárólag üzleti célt szolgáló tárgyi eszköz után elszámolható értékcsökkenési leírás az üzembe helyezés évében, amennyiben adózó a vállalkozói jövedelem szerinti adózást választotta az adóévre. Sokan az utolsó negyedévben számolnak el például olyan költségeket, amelyek az éves bevétel nagyságától függenek. Idetartozik annak a biztosítási szolgáltatásnak az értéke is, ha az arra jogosító biztosítási díjat az egyéni vállalkozó költségként elszámolta.
A törvény általános szabálya szerint a vállalkozási tevékenységgel közvetlenül összefüggő, kizárólag a vállalkozói bevétel megszerzése, a tevékenység folytatása érdekében a naptári évben ténylegesen kifizetett, szabályszerűen igazolt kiadás minősül költségnek. Fontos összefüggés azonban, hogy az adóévben "kivett" vállalkozói kivét összege jelentősen befolyásolja a vállalkozói osztalékalap után fizetendő adó mértékét. VÁLLALKOZÓI KÖLTSÉG. A vállalkozói jövedelem szerint adózást választó egyéni vállalkozónak alap-és részletező nyilvántartásokat kell vezetnie, melyeket érdemes vagy eleve adózási, könyvelési szakemberre bízni, vagy vele konzultálva kialakítani és vezetni.
Hasonlóan csökkenthető a bevétel akkor is, ha a vállalkozó korábban munkanélkülinek minősülő személyt foglalkoztat alkalmazottként, és megfelel a törvényben előírt egyéb feltételeknek. Ez tulajdonképpen azt jelenti, hogy a költségek között a vállalkozói kivét bruttó összegét kell szerepeltetni, a vállalkozói kivét részét képező személyi jövedelemadót, nyugdíj- és egészségbiztosítási járulékot már nem lehet a költségek között szerepeltetni, mivel azokat "nem vállalkozói, hanem magánszemélyi minőségében" kell megfizetnie a vállalkozónak (is). Az áfa hatálya alá bejelentkezett vállalkozó az általános forgalmi adót tartalmazó kiadásait az általános forgalmi adó nélkül veszi figyelembe. Az egyéni vállalkozó döntési lehetősége a három jogcímen fizetendő adó egymáshoz viszonyított arányának optimalizálásában van. Bevételnek számít az értékesített termék, áru, szolgáltatás ellenértékeként kapott összeg vagy más vagyoni érték (a felár, az engedmény, az árkiegészítés és a fogyasztási adó figyelembevételével).
Egyéni Vállalkozó Jövedelem Lekérdezése
Az egyéni vállalkozásból származó jövedelem megállapításához a bevételekről az szja-törvény 10. számú, a költségekről a 11. számú, az általános forgalmi adó figyelembevételéről pedig a 4. számú melléklete rendelkezik. Így ha a beszerzés időpontjától számított egy éven belül történik meg az ingyenes átadás, akkor a beszerzési érték 100 százalékát, ha egy éven túl, de két éven belül, akkor a 66 százalékát, ha két éven túl, de három éven belül, akkor 33 százalékát bevételnek kell tekinteni. A kapott összeg a fizetendő vállalkozói személyi jövedelemadó. Ha az egyéni vállalkozó tartós adományozásról szóló szerződésből eredő bármely kötelezettségét a másik szerződő fél közhasznúsági nyilvántartásból való törlése vagy jogutód nélküli megszűnése miatt az adóévben nem teljesítette, akkor a korábban érvényesített külön kedvezménnyel (az adomány 20 százalékával) növelnie kell az adóalapot. Az egyéni vállalkozónak a vállalkozói kivét adóelőlegét az év elejétől kivett összeg adótábla szerinti adójának és az e jövedelem után már befizetett adóelőlegnek a különbözeteként kell megfizetnie, az elszámolás negyedévét követő hónap 12-éig. Az egyéni vállalkozó - döntése szerint - vállalkozási jövedelmét vállalkozói kivétként (személyes kivétként) kiveheti. A veszteséget a keletkezésük sorrendjében lehet elszámolni, viszont a 2015. évtől az adóévben keletkezett veszteség összege a következő öt adóév jövedelmével szemben lesz elszámolható. 000 Ft), illetve a minimum szociális hozzájárulási adóalap (az előző összegek 112, 5%-a) szerinti közterheket minden hónapban meg kell fizetnie a költségvetés részére. A személyes kivét összege a továbbiakban olyan önálló tevékenységből származó bevétel, amellyel szemben költség már nem érvényesíthető, azaz teljes egészében jövedelemnek minősül.
Csökkenthető a bevétel a kutatás és kísérleti fejlesztés címén elszámolt saját előállítású félkész vagy késztermékre fordított kiadás (az anyagköltség és a mások által végzett munka számlával igazolt összege) 20 százalékával (a költségkénti elszámoláson túl! Abban az esetben, ha a vállalkozónak valamely ok miatt a támogatást részben vagy egészben vissza kell fizetnie, akkor azt a részt, amelyet a visszafizetendő összegből bevételként már elszámolt, levonhatja a visszafizetés évének bevételéből, de a támogatás céljának meghiúsulása miatt fizetendő büntetőkamat, késedelmi pótlék nem számolható el költségként. A vállalkozói kivét az összevont adóalap része, az adót az adótábla szerint kell megállapítani. A már egyszer kivett összeg "visszatételére" nincs lehetőség, így a kivét időpontjának és mértékének meghatározásánál körültekintően kell eljárni. A támogatások elszámolása. Az adótábla mértékei és a tb-kötelezettség szabályai alapján a "főállású" egyéni vállalkozónak érdemes legalább a minimálbér összegének megfelelő kivétet teljesíteni, és persze elképzelhető, hogy már ez is veszteségbe "viszi" a vállalkozást. Az elszámolható veszteség nem haladhatja meg a tárgyévi adóköteles bevétel tárgyévi költségekkel csökkentett összegét. A gazdasági kamarákról szóló törvény előírása alapján kamarai tagdíj címén megfizetett összeg 50 százalékával, de legfeljebb tízezer forinttal növelni kell a bevételt.
Különbözetének a visszatérítése, ha a befizetést az egyéni vállalkozó költségként bármely évben elszámolta, továbbá a káreseménnyel összefüggésben kapott kártérítés, ideértve a felelősségbiztosítás alapján felvett összeget. Ugyanakkor a nyugdíjjárulék és a nyugdíjpénztári tagdíj után az adókedvezmény az egyéni vállalkozónál is levonható az összevont adóalap adójából. Fontos, hogy a főfoglalkozású egyéni vállalkozó esetén ezek alapja havonta a vállalkozói kivét összege, de legalább a járulékfizetési alsó határ (idén 200. Ha olyan ingóságot, ingatlant, vagyoni értékű jogot idegenít el az egyéni vállalkozó, amelyet nem kizárólag üzleti célból használt, akkor a kapott ellenértéket nem kell vállalkozói bevételnek tekintenie, az ebből származó jövedelem adózására egészében az ingó, az ingatlan, a vagyoni értékű jog átruházásából származó jövedelemre vonatkozó általános adózási rendelkezéseket kell alkalmaznia. Az adóköteles bevételből levonva az elszámolható tárgyévi költségeket megkapjuk a tárgyévi vállalkozói jövedelmet. Az egyéni vállalkozó a vállalkozói kivét miatt fizetett személyi jövedelemadót, nyugdíj- és egészségbiztosítási járulékot a vállalkozói kivét részeként számolhatja el költségként. Ezekkel a lehetőségekkel egy évig lehet élni, függetlenül attól, hogy az alkalmazottak után fizetett társadalombiztosítási járulék költségként is elszámolható.
Ezt a szabályt sem kell azonban alkalmazni, ha az ellenérték nélküli átruházás természetbeni juttatás formájában történik. Így például ha egy asztalos, az általa elkészített konyhabútorból - amelynek anyagát költségként elszámolta - egyet a rokonának ajándékoz, akkor vagy természetbeni juttatás címén kell adóznia, vagy bevételnek kell tekintenie a konyhabútor szokásos piaci értékét. A bevételnek része a vele kapcsolatban kapott költségtérítés is. Cikksorozatunk előző két bejegyzésében a manapság különösen nagy érdeklődésre számot tartó átalányadózást, illetve az új "kata" törvény rendelkezéseit tekintettük át.
Század között ment végbe. OKM 289 5/2008 BFVT. A régészeti lelőhellyel érintett területeken követendő eljárások, jogok és kötelezettségek 3. Vizsgálat a) Történeti leírás és a régészeti örökség b) Védettségek c) Az örökségi értékek elemzése f) Területhasználat és terület állapota a kulturális örökség összefüggésrendszerében 3. A későbbiekben ez az őrtorony hadászati jelentőségét elvesztve, részben visszabontva kriptaként szolgált. A kulturális központok komplex funkcióik és nagyobb befogadó képességük révén különböznek a művelődési házaktól.
Látvány a Várból A Séd völgyének látványa Várossziluett a völgyből BFVT. A középkori város A hagyomány szerint Veszprém öt dombra épült, ám valószínűbb, hogy a völgyekben, illetve a lejtőkön való megtelepedés időben megelőzte a magaslatok beépülését, mivel azok jobb vízellátottsággal rendelkeztek, illetve a kereskedelmi utak inkább a völgyekben haladtak, amennyire lehetséges volt. A belváros karakterében meghatározó a sűrű, zártsorúan beépített utcák képe: itt a legnagyobb a beépítettség és a legkisebbek a telkek. Világháború folyamán (Varga, 2009) 1 A Fejes völgy (itt helyezkedik el napjainkban a Veszprémi Állatkert) és a vár délnyugati oldala alatt található Jókai utca között emelkedik a Jeruzsálem hegy. Megbízó: Veszprém MJ Város Önkormányzata Porga Gyula polgármester Megbízó felelőse: TELEPÜLÉSRENDEZÉS: Tervezők: Horváth Gábor főépítész BFVT Kft. A török háborúk idején a vár kivételével valamennyi elpusztult, így a középkori és újkori városrészek, illetve elnevezésük között folytonosságról nem beszélhetünk. Ennek során az építmény feltárása céljából a felszín magasságát kb. A régészeti lelőhely az a földrajzilag körülhatárolható terület, amelyen a régészeti örökség elemei történeti összefüggéseikben találhatók, és amelyet a hatóság nyilvántartásba vett.
Helyi jelentőségű védett terület a Benedek hegy jellegzetes földtani képződményeivel, a természeti, régészeti és kultúrtörténeti szempontból értékes Kálvária domb, a jellegzetes tájképi értéket képviselő természetes karsztos terület: az Ördögszikla, a Sintér domb és a jutaspusztai szikla alakzat nyílt karsztja. 8 A mintegy 130 db műemléki védettség alatt álló elem zömében a város központjában található, valamint a külső lakóterületeken, Kádártán, Gyulafirátóton és a Csatárhegyen. Különösen szembetűnőek ezek a Séd völgy déli és keleti oldalán, ahol az északnyugati szelek munkájának köszönhetően meredek dolomitsziklák törnek a magasba. Múzeumok A Laczkó Dezső Múzeum a múlt emlékeit gyűjtő, feldolgozó, rendszerező és bemutató kulturális intézmény. Településkarakter: telekszerkezet és telekhasználat, beépítési mód és épülettípusok A város egyedülálló, sajátos épített örökséggel és ez által meghatározott egyedi karakterrel rendelkezik. Településmérnök Szabóné Homa Anna okl. A másik típus, az emlékművek csoportja a létrehozó szándéka és a megörökítendő emlék jellege alapján két altípusra bontható.
A budai oldalon az Óbudai temetőben, a pesti oldalon az Új Köztemetőben alakítottunk ki szóróparcellát, valamint a Csömöri Hamvasztóüzem és Sírkertben vehető igénybe szórásos temetési mód. Hatáselemzés a) Régészeti emlékek feltárhatóságának, megmaradásának, bemutathatóságának vagy pusztulásának lehetőségei b) Folyamatok iránya és visszafordíthatósága c) Kárenyhítés lehetősége és költsége 3. A hamvak szórása, mint szertartásforma, lassan már három évtizede működik temetőinkben. Emlékőrző alkotásoknak nevezzük azokat, amelyek egy, a nemzeti emlékezetben megállapodott megítélésű, nem vitatott személynek, eseménynek, eszmének kívánnak fizikai jelet, emléket állítani. Közösségi (intézmény) területek A humán infrastruktúra alapvetően ezeken a területeken kerül elhelyezésre: oktatás, nevelés, képzés, egészségügy, egészségfejlesztés, szabadidő, sport, szociális intézmények, kulturális intézmények, igazgatás, egyházi létesítmények. Az így keletkezett városképi hiányok pótlása csak a nyolcvanas években kezdődött meg, a történeti értékeket szem előtt tartó rehabilitáció részlegesen egészítette ki a sérült szöveteket. A bronzkor középső szakaszából, az i. évezredből temetkezési leletek kerültek elő a Várhegyről, valamint a Dózsaváros, a Jeruzsálemhegy és a Belváros területéről is.
Ökológiai folyosó övezetbe tartozik a Szabadságpusztától nyugatra fekvő erdőterület, valamint a Szentkirályszabadja térségében fekvő erdők és rétek. Számú Önkormányzati rendeletében az alábbi Veszprém város területén történetileg kialakult, elkülönült városrészeket nevezi meg: Belváros Dózsaváros Jeruzsálemhegy Egyetemváros Füredi domb Cholnoky város Újtelep Jutasi úti lakótelep Bakonyalja Jutaspuszta Szabadságpuszta Iparváros Gyulafirátót Kádárta A gyűrűs sugaras városszerkezet tagolódása A középkori városmag köré szerveződve fokozatosan alakult ki a domborzati adottságokhoz igazodó körgyűrűs szerkezet, melyet sugárirányú utak szeletelnek. E helyen számos kultúra váltotta egymást. Különleges és egyedi városkép meghatározó művi elem a Fejes völgy és a Séd patak felett húzódó Szent István Völgyhíd, amely a Temető hegyet köti öszze a Jeruzsálem heggyel. A külső közlekedési kapcsolatok erősítése több ágazatban is megjelenik: meglévő repülőtér fejlesztése, vasúti fejlesztés, a város mellett elhaladó tervezett autópálya és elkerülő körgyűrű építése. Hangversenyeket jelenleg a művelődési házak nagytermeiben, egyetemi, iskolai aulákban és a zeneiskolában rendeznek. Veszprémben a Várhegy vált már a legkorábbi időkben a városalapítók bázisává. Tájhasználat településhálózat és településszerkezeti összefüggések Veszprém tájképi karakterét alapvetően a várost tagoló dombok és völgyekbe elterülő épületek határozzák meg. Veszprém területén belül 2 db művelődési ház helyezkedik el, a külső városrészekben egyedül Gyulafirátóton található művelődési ház. KÖTET ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY VÉLEMÉNYEZÉSI DOKUMENTÁCIÓ 2012. Művelődési házak, hangversenytermek Ezek az intézmények a település kulturális és közösségi életének fontos helyszínei, amelyek helyet adnak iskolai, önkormányzati, civil rendezvényeknek, kiállításoknak, állami és társadalmi ünnepeknek (közmeghallgatás, fórumok, stb. ) VESZPRÉM MEGYEI JOGÚ VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ FELÜLVIZSGÁLATA III. 4 A város különböző kiemelkedései, valamint a meglévő magasabb létesítményei állandó vizuális kapcsolatban, mintegy párbeszédben állnak egymással. Hadászati területek Hadászati területként s a város belső részén elhelyezkedő katonai objektumok, valamint a nagykiterjedésű, külterületi gyakorló terek.
TÖRVÉNYI KÖRNYEZET 2. A várostest a Séd (egykor folyó, ma már inkább patak) mentén indult fejlődésnek. BEVEZETÉS Veszprém Megyei Jogú Város jelenleg hatályos Településfejlesztési Koncepcióját a város Közgyűlése 2000 ben fogadta el, majd 2002 ben felülvizsgálta. A központban találkoznak a Székesfehérvár (Budapest), Balatonalmádi, Balatonfüred, Tapolca és Szombathely felől érkező utak. A korábban említett Városi Művelődési Központban, valamint a Helyőrségi Művelődési Otthonban is rendszeresen tartanak filmvetítéseket. Veszprémnek fontos szerepe volt a kereszténység bevezetéséért vívott harcban. A városszövet számtalan természetes magaslattal rendelkezik, melyek egy részén épített kilátópontok létesültek. A történeti települések szerkezete a legtöbb esetben kihatott a ráépülő város szerkezetére. Az útvonal részeként épült meg az ország egyik legnagyobb viaduktja, a Szent István völgyhíd. Forrás: TFT) Kedvelt kirándulóútvonal vezet az állatkerttől a Betekints völgyön és a régi vidámparkon át a Laczkó Dezső forrásig A régi vidámpark, a Betekints völgy és a Szerelem sziget a Kolostorok és kertek nevű nemrég átadott turistaútvonal része. Városközpont Belváros és Várnegyed A történelmi belváros úthálózata a legsűrűbb. A településfejlesztési koncepció az Építési törvény (Étv. )
A város építészeti és kulturális örökségében a római kortól napjainkig terjedő időszak elemeit találjuk meg. A korábban a várost átszelő 8. sz. Műemléki együttesek, műemlékek eszmei, használati és esztétikai jelentőségének alakulása a tájban településszerkezetben, épített környezetben, a település életében 3. Könytárak, Veszprém Megyei Levéltár Könyvtárnak nevezzük a dokumentumok tárolására (akármilyen adathordozón) alkalmas helyet, épületet, illetve ezen adatok rendszerezésére, feltárására, gondozására hivatott intézményeket. VÁLTOZTATÁSI SZÁNDÉKOK 2. A kereskedelmi ellátásban nagy változást hoztak az új bevásárlóközpontok, valamint építészeti szempontból meglehetősen silány minőségű hiper és szupermarketek, valamint szakáruházak. Színházak A veszprémi kulturális tevékenységek közül is kimagasló szerepet tölt be a színházi élet. Ezen a környéken járt régen a kisvasút. Természeti értékek Veszprém város területén négy országos jelentőségű Natura 2000 terület található: a Csatárhegy és Miklós Pál hegy, a Kádártai dolomitmezők, valamint Papod és Miklád Kiemelt jelentőségű Természetmegőrzési területek, továbbá a Szentkirályszabadjai Különleges Természetmegőrzési Terület.
A könyvtárak eloszlása a város területén egyenletes. A város terepmorfológiai viszonyait a Bakony, a Balaton felvidék és a veszprémi fennsík találkozása, illetve a Séd patak vonala formálja. A telepszerű beépítések a város szerkezetében több helyen megtalálhatóak, az összes lakóterület 30% át teszik ki. A gyulafirátóti mezőgazdasági ingatlanok (Tési fennsík) érzékeny természeti területek közé soroltak. 3) Nem önkormányzati tulajdonú épületen lévő művészeti alkotásokat az illetékes önkormányzat képviselőtestülete védeni köteles, új elhelyezés esetén véleményezési joga van. Várkapu és Vármúzeum Dubniczay palota Veszprém Megyei Levéltár Petőfi Színház Veszprémi Eötvös Károly Megyei Könyvtár Laczkó Dezső Múzeum Helyőrségi Művelődési Ház Gyulafirátóti Művelődési Ház BFVT. Településszerkezeti, területhasználati és beépítettségi változás 2.
1990 ben vált megyei jogú várossá. A belváros elérte kapacitásának határát, a 20. század végére egyes funkciók a városrész központokba telepedtek. A város az 1683 ig terjedő időszakban még kilencszer cserélt gazdát. 1904 óta a kiserőd helyén felállított kőkereszt őrzi az egykori, kriptában eltemetett halottak emlékét. A TANULMÁNY TÁRGYA 2.
1937 re készült el a városon átvezető országos főútvonal Székesfehérvár és az osztrák határ között. Védett elemeket legnagyobb számban, a belvárosi részekben, továbbá az egykori történeti települések központjaiban találunk. Várkapu térsége Óváros tér A Vár dombot övező utcák Kisvárosi lépték BFVT.