Grecsó Krisztián Mellettem Elférsz Kritika | A Négy Gyertya Meséje - Csodálatos És Aktuális A Mondanivalója
A narrációs alaphelyzet lényege, hogy a középkorú hivatalnok elkezdi összefoglalni és kommentálni Juszti mama visszaemlékezéseit, belefűzi saját emlékeit és a régen hallott történeteket, majd nyomozásba kezd, a régi idők még élő tanúit vallatja. Úgy tűnik, Grecsó Krisztián új regénye, a Mellettem elférsz az idei év egyik fontos szépirodalmi jelensége: a különféle kritikai beszélgetések…Bővebben. Otthon Juszti mama írását olvastam megint. Mellettem elférsz · Grecsó Krisztián · Könyv ·. Az ifjabb Márton – Imre és "közös nőik" élete nem kötött le annyira, Juszti mamáékhoz képest annyira gyenge jellemek voltak, hogy nem válhattak szimpatikussá. Két nagyszerű kérdéseket feltevő házigazda, két beszédes vendég, jópofa anekdoták, emlékezetes bonmot-k, fesztelen csevegés, amely néha komolyabb témákat is érintett, …Bővebben. Már rég rá kellett volna jönnöm, hogy néha túl késő. A beszélgetéseket magnóra rögzítik, és rövidített, szerkesztett formában az ÉS-ben megjelentetik őket.
- Mellettem elférsz · Grecsó Krisztián · Könyv ·
- Kényszeresen a mélybe / Grecsó Krisztián: Mellettem elférsz, Magvető, 2011
- Mellettem elférsz az ÉS-kvartett - Cultura.hu
- Grecsó Krisztián: A múlt nem valami eltartott ügy, hanem a valóságom
- Grecsó Krisztián: Mellettem elférsz - olvasóterem.com - az egészséges olvasás támogatója
- Jelenkor | Archívum | De akarunk-e elférni
- Grecsó: Nagy tétekről csak álarc nélkül lehet beszélni - Összekötve
- A negy gyertya tortenete
- A négy gyertya mesaje de
- A négy évszak mese
- A négy gyertya mesaje si urari
- A négy gyertya vers
Mellettem Elférsz · Grecsó Krisztián · Könyv ·
Mint azt a regény több kritikusa is megemlíti, a narrátor jelenének ábrázolása sablonos, tettei ötletszerűek, nem érezni mögöttük mélységet. Ez ugyanaz az idegenség, mint ami Grecsóra jellemző volt, mint őt izgató téma, de az idegenség hangsúlya áthelyeződik a múltba, sorsszerűen maghatározva a főhős jelenbeli életét. Így aztán a szöveg az általa tematizált súlyos kérdésekre (például, hogy miként történik meg a másság elfogadása egy vallásos férfiban vagy egy zárt közösségben, miért válnak a férfiak alkoholistává, milyen következményekkel járt a főváros felduzzadása) nagyon ritkán képes olyan válaszokat adni, amelyek (személyes vagy nemzeti) önértésünket reflektált módon gazdagítani lennének képesek. Egy olyan könyv, amely voltaképpen azt sulykolja: figyelj már magadra, végre egyszer kérdezd meg a nagyszüleidet, és ne gondold, hogy más vagy, és ne gondold, hogy nincs közöd ahhoz a valószerűtlen, hétköznapi iszonyathoz, amit Magyarország huszadik századi történelmeként ismerünk. Mert bár a Mellettem elférsz családregénynek tetszik, én mégis identitásregényként olvastam. S itt váratlanul izgalmas lesz a regény, mintha eddig csak rákészült volna, nem túl szerencsés módon, az igazi mondanivalójára. Mellettem elférsz az ÉS-kvartett - Cultura.hu. Ugyanez Budapesttel és a jelennel nem sikerül. Az a törekvés pedig, hogy valamiképpen mély és súlyos értelmet lehessen tulajdonítani a regénybeli történeteknek, kudarcba fullad. A főszereplő […] nem csak a mozdulatait, a haja színét, a testalkatát kapta a családtól, de ha jól figyel – a jövőjét is". A regény vertikális, vagy időbeli tagolása talán még térbeli kettéosztottságánál is fontosabb szerepet játszik. Ekkor megértettem, hogy miért nem szólt az apámnak senki, hogy kivitelezhetetlen tervei vannak.
Kényszeresen A Mélybe / Grecsó Krisztián: Mellettem Elférsz, Magvető, 2011
Nagyon tetszik például a váteszi attitűdje, a versbe vetett hite, az a felfogás, hogy a költő megváltoztatja a szövegeivel a világot. Volt birkapásztor, vízhordó fiú, napszámos, tanító, költő, bölcsész, forgatókönyvíró, alelnök, vezető szerkesztő. Ez ugyebár az az időszak, amikor épphogy kiértünk a háborúból, de már futunk bele a szomorú ötvenes évekbe; ott vagyunk a diktatúra tövében, elkezdődnek az agitálások, a kommunista szervezkedések. Ez a hatalmas élmény az ember egész létezését megváltoztatja, mégsem tudunk beszélni róla, nincsenek rá szavaink, fordulataink. De tekintsük csak át röviden, miről is szól a Mellettem elférsz. Az Élet és Irodalom kritikai beszélgetéssorozatában a kortárs magyar irodalom friss kötetei közül választatik havonta egy, és a lap szerkesztője a lap három kritikusával (minden hónapban ugyanazzal a három irodalmárral) elemezi azt. Grecsó krisztián első felesége. Ha ebből a hiányból indulunk ki, akkor a regény, úgy tűnik, nem beszél másról, mint a történelem káráról az élet számára. Sőt ne feledjük Jusztika "ismeretlen orosz katona" nevű apját, akire rá lehet fogni a családban fejét felütő "rossz vért" is, ami alkoholizmust, elmebajt szül. Eltekintve tőle, hogy ki mindenkiről szól a regény, és ki mindenkiről nem, akikről pedig kéne, mérgező hallgatás uralkodik ebben a családban, amire többször utal az elbeszélő, és csak a regény vége felé, a telepről elszármazott emberrel, Andorral való találkozásakor mondja ki: "Bő fél éve ismerem, de minden pillanatban számon kér, mintha a fia volnék, zsarol. Műveit leginkább a gyermeki nézőponttal és egyszerű témákkal dolgozó kortárs magyar gyermekirodalom és a kicsikre felnőttként tekintő svéd típusú gyermekversek inspirálták. Egymás tükrei lettek egy pillanatra, de a valóság nyomait mégsem érzékelték. Látjuk tehát, Grecsó nagylelkűen fölajánlotta, hogy elférünk mellette; a döntés az olvasón múlik. Felül bő szárú, fehér inget viselt, és árvalányhajas fekete kalapot.
Mellettem Elférsz Az És-Kvartett - Cultura.Hu
Juszti mama hosszú élete, Benedek és Sadi férfiszerelme, Márton és Imre barátsága és háborúja, avagy a magányosság természetrajza, valamint Domos tata és szeretője kétségbeejtő love storyja mellett igen haloványnak, ráadásul nyálasnak és elrajzoltnak hat elbeszélőnk szánalmas epekedése egy kiugrott örömlány iránt. És hogy papám mindig összekutyulta a mákos tésztát a levessel, úgy ette. A Mellettem elférsz egy olyan kötet, amelyet nem lehet letenni, érdekes, ugyanakkor lebilincselő, igazi nyomozóként derít fényt, és mesél el különböző, a közeli családtagokkal történt eseményeket.
Grecsó Krisztián: A Múlt Nem Valami Eltartott Ügy, Hanem A Valóságom
Negyedórával múlt öt. " A Magamról többet című kötetben megjelenő hang radikálisan új: korábbi munkáihoz képest is sokkal alanyibb, személyesebb írásokkal találkozunk. Elnyomott, elfojtott exhibicionizmusát valamennyien öröklik. " Holott a család nőtagjai (az anyai nagymama, az apa lánytestvérei, az anya) ugyanolyan meghatározóak lehettek volna az énkeresésben, ha már a génállománybeli örökségről beszélünk. Miért pont ezt a könyvet olvastam Grecsótól? Az ő alakján keresztül megismerhetjük az akkori Budapestet is, láthatjuk a Dunába bombázott Lánchidat, a háború utáni éveket, a félelmet, a rettegést, az egyszerű munkások életét, a vidékiek városba költözését.
Grecsó Krisztián: Mellettem Elférsz - Olvasóterem.Com - Az Egészséges Olvasás Támogatója
Nem is beszélve arról, hogy ennek a mélységet kémlelő, arctalan figurának aligha kavaroghatnak ilyen slágerszerű szavak a fejében (lásd a nyolcvanas évekből a Bikini népszerű Adj helyet című számát). Az emlékezés, a múlttal való szembenézés folyamatosan átértékelésre készteti a főhőst, aki meglepődés, az elfogadás után végül már ingerülten hallgatja a történeteket, szeretne rajta túl lenni. Bántott, de ennél sokkal jobban illett volna fájnia. " Grecsó megtöri a mondat hatalmát, szövege beszippantja az olvasót, dinamikus, lendületes nagypróza ez, amelynek nyelve, épp azért, mert mint nyelv, eleve nem vállal sokat, nem helyezkedik a történet elé, nem is vall kudarcot - nem fárad ki az elbeszélés alól, sőt: nagyszerű hullámvasút-pályát biztosít neki. Több, jobb lett-e tőle, megtalálta amit keresett, megérte neki? Grecsó láthatóan még mindig inkább a kisformákban tud remekelni. P Ellenberzengve az a fil-ingem, hogy mindössze voltam valahol. Az agyam hátsó zugában átsuhant, hogy nekem nem muszáj így élnem, így csinálnom. Többnek akart látszani, mint amennyi volt…" (218. A kötet szerkezetileg jól áttekinthetően két nagyobb egységre osztható, az elsőben az apai, a másodikban az anyai nagyszülők "hivatalos" és apokrif múltját dolgozza fel a narrátor, aki nehezen hihetően intim részleteket is megtud az ősök hálószoba-titkairól.
Jelenkor | Archívum | De Akarunk-E Elférni
Míg előző regényében az ördöggel, mostani művének első mondatában csak a testével köt szerződést az elbeszélő-főhős. De igazából nem tud semmit. Ez a felütés azonban tipikus vonása Grecsó stílusának: hatásos, elejtett megjegyzésekkel feszültséget teremt, megelőlegez valami nagyszabásút, amire aztán hiába vár az olvasó. A jó szándékú olvasó azonban végső soron mégsem tehet mást, hiszen különben maradna egy szöveg, amely arról próbálja meggyőzni, hogy az ember genetikusan determinált lény, aki saját életét alakítani nem, csupán megismerni lehet képes – a sorstragédiák világképének ez a biológiai alapú modernizálása azonban ma már aligha látszhat másnak, mint a felelősség elhárítását leplező vállalhatatlan ideológiának. Melyik "megfejtés" áll önhöz a legközelebb? Sorsukon keresztül észrevétlenül bepillanthatunk a kor eseményeibe, szokásaiba, a vidéki világ kilátástalanságába, amelyet azonban sokan – mint ő is – erővel és tisztességgel tűrnek. Meg hát a banalitásunkkal, az örökös ismétlésünkkel, közhelyeinkkel. A ciklusokat ugyanakkor nem ötletszerűen rakosgattam össze, nem véletlenül van alcímük is, azt megmagyarázandó, hogy a novellák miért kerülnek egy tematikus egységbe, legyen szó akár a Helyek ciklusról, akár a Fehérben fehér párhuzamos történeteiről. Az biztos, hogy mindannyiunkban elindíthat egy út keresést, amit hátrafelé kezdesz azért, hogy utána előre tudj menni….
Grecsó: Nagy Tétekről Csak Álarc Nélkül Lehet Beszélni - Összekötve
Ez a szerelem azonban a regény leírásában végül mindkét megkülönböztető jegyétől megszabadul, éppen annak demonstrációjaképpen, hogy képes minden akadályt legyőzni. Passzivitása pedig a regényben nyilvánvalóan összefügg szélsőséges múlt felé fordulásával: egyrészt hozzáöregszik beszélgetőtársaihoz ("élveztem a napsütést, mint az öregek, meg hogy kávézni járunk, vacsorázni", 200. "Velük együtt próbálta fölvinni a bútort, először a lépcsőházban, fordítgatva, emelve a faragott diófa nagyszekrényt, az oldalára, hátára billentve, rézsút és gerinctörően vissza, tolva előre-hátra. De nézd, ahhoz hogy ezt így elmondjam, mégiscsak kellett, hogy legyen egy ilyenem, szóval hogy mégis kellett ez a könyv. Daru tehát mi is vagyunk az összes elbénázott szerelmünkkel, a "mi lett volna, ha" tépelődéseinkkel, kínlódásainkkal, gyáva döntésképtelenségünkkel, feloldatlan ügyeinkkel. Márton testvérének, Benedeknek a története viszont semmiképpen sem szokványos, és nyilvánvaló rendkívülisége okán válik a róla szóló rész is érezhetően jóval ambiciózusabbá. Keresztet vetett, imádkozott, mit sem törődve a temérdek kíváncsiskodó elvtárssal, besúgóval, aztán fölállt, fölemelte a baltát, és gyújtóssá aprította a stafírung legértékesebb darabját. De az említett kérdés mellett még legalább három problémát érintő határozott állásfoglalását vélem jelentősnek: az első azzal a gondolattal kapcsolatos, mely szerint a megismerés érdekében tett erőfeszítéseknek terápiás hatásuk van, a második azzal, hogy a megismerés révén újjáépülő személyiség biológiai és szociokulturális gyökerei felvállalásával azonos, a harmadik pedig azzal, hogy az ily módon felépített személyiség legfontosabb komponense a tolerancia.
Elsődleges forrása Juszti mama önéletírása, majd később a vele való beszélgetések, amelyekből kiderül, az állítólagos szerzetes, Benedek, valójában cseléd volt Pesten a ferenceseknél, és bár tizenöt évig is távol élt a falutól, és próbált gyökeret ereszteni a fővárosban, végül mégis gyerekkori barátjával, Sadival talált rá a boldogságra Szegváron. Grecsó ekkorra már korábbi művei – a Pletykaanyu (2001), az Isten hozott (2005) és a Tánciskola (2008) – révén ismertté tette szülőföldjét. Ez a probléma ugyanakkor nem csak abból ered, hogy a szöveg bulvárszerű rétege és egyszerű bölcsességei miatt sokszor esetlen, hanem mintha a szerző nem ismerné igazán azt a világot, amelyről ír (a zárt osztály alkoholistáit, építőmunkásokat, a hatvanas évek értelmiségét, az utcalányok lelkivilágát), és ezért kényszerülne többnyire a felszínen maradni. Egyre többet tudtak meg egymásról, és Mártonnal lehetett beszélgetni", 39. Olvasta volna őket, vagy hallotta volna valakitől. Ezért nagy kár, hogy ez a sztori most nem jött át, pontosabban nem nőtt rám. Visszarendeződött a kasztrendszer, és rengeteg olyan jelenség van, ami előtt értetlenül állok – ilyen például a dizájnerdrogok megjelenése a leszakadó falvakban –, és ami elképzelhetetlennek tűnt akkor, amikor elkerültem a szülőfalumból. A szöveg javát kitevő, féktelenül áradó, mitologikus motívumhálókba belegabalyodó történetek így önértékükön túl a regényben annak a munkának is a lenyomatává váltak, amellyel a nevelőotthonos főhős és különböző módokon árva barátai különleges hellyé költötték otthonukat, hogy ebben a fikcionált faluban maguknak is kitüntetett pozíciót biztosíthassanak. Csak a kezét kell kinyújtania érte, hogy aztán megértse, miért viselkedik így-úgy-amúgy.
Ádvent első vasárnapjával kezdődik az egyházi esztendő. Ekkor megszólalt a negyedik gyertya: Ne félj amíg nekem van lángom meg tudjuk gyújtani a többi gyertyát. Az advent i dísz azért koszorú, mert a kerekség az örökkévalóság szimbóluma. Minden gyertya szimbolizál egy fogalmat. A gyermek szeme felragyogott. Meggyújtja, hát, uramfia! Édesanyád világos virradatig dolgozik, elkel a gyertya nálatok. Kereslek a fényes tavaszban, az erdők virágos feje int: itt vagy. A négy gyertya meséje. Amíg nekem van lángom, újra. És majdnem sírva fakadt. A remény szikrája ott ég bennünk, csupán lángra kell gyújtanunk, s akinek csak lehet továbbadnunk- lehet, hogy mesével, lehet, hogy máshogyan…. Amíg nekem van lángom, újra meg újra meg tudjuk gyújtani a. többi gyertyát. Az adventi koszorún mind a négy gyertya egyszerre ég az utolsó vasárnapon. Ment, mendegélt egész napon át, egyszer, mikor már megunta a sok ődöngést, azt mondja magában: "Ugyan mit is kódorgok én idestova, mint Orbán lelke a pokolban?
A Negy Gyertya Tortenete
Az első karácsony, amikor a koszorú az áhítatos várakozás részévé vált, 1860-ban volt, amikor a berlini árvaházban Johann Heinrich Wichern evangélikus lelkipásztor az ünnep előtt gyertyákkal díszített, kör alakú, abroncsos csilláron jelezte a még karácsonyig hátra lévő idő múlását. Forrás: Veress Hajnalka Andrea. Szeretettel: az Életfa Program csapata. Odament hát mind a négy hozzá, erőltették minden módon, hogy csak menjen kártyázni, hisz egy-két krajcár nem a világ, azzal bizony nem sokkal lesz szegényebb az ember. ELLÁk és ELek: MESE A NÉGY GYERTYÁRÓL. A második azt mondta: -ÉN VAGYOK A HIT! Jöjjön egy Megható történet!
A Négy Gyertya Mesaje De
Kellemes adventi ünnepeket! Amint ott kergette, elütötte a farkával előttük a világot. A nevem HIT A második gyertya is rákezdte: AZ EMBEREK NEM AKARNAK TUDOMÁST SZEREZNI SEMMIRŐL, ÚGYHOGY HIÁBA VILÁGÍTOK ÉN IS Huzat támadt és a gyertya lángja kialudt…. A négy gyertya története. Azt a vénasszonyt meg hozza ide e mellé a vénember mellé! "az én lángom világít, de az emberek nem tartják be a békét". Csihé-puhé, csihé-puhé, ugyancsak adta ám az öregnek.
A Négy Évszak Mese
Egyik díszes szobájában (ha jól látom, tán. De az özvegyasszony legkisebb leánykája egyszerre csak odasomfordált testvéreihez, megölelte őket, és nagy-nagy titkot súgott a fülükbe: – Mit gondoltok, mi lesz ma vacsorára? Sóhajtott fel mellette a faggyúgyertya. Ment, mendegélt egyenest az orra után, estére kelve egy csárdába tért be, ott maradt éjszakára. EGY KISFIÚ LÉPETT A SZOBÁBA RÁNÉZETT A GYERTYÁKRA ÉS ÍGY KIÁLTOTT: "NEKTEK ÉGNI KELL! " AMEDDIG ÉN ÉGEK, ADDIG MINDIG VAN REMÉNY "A NEVEM REMÉNY! De hiába volt minden iparkodásuk, álnokságuk, mert csak a mi legényünknek kedvezett a szerencse, olyan sok pénzt nyert, hogy halommal állt előtte az arany, ezüst meg a bankó. Hasonló izgalmas tartalmakra vágysz? Mesetár - legújabb esti mesék. A negy gyertya tortenete. Kegyed majd a szobába kerül, a kristálycsillárba, én meg a konyhába, s az sem utolsó hely, hiszen az tartja el az egész házat. Szólt a harmadik gyertya: – ÉN A SZERETET VAGYOK! "Ugyan hová kerülök?
A Négy Gyertya Mesaje Si Urari
Gondolta sóvárogva a faggyúgyertya, s eszébe jutott a gazdag kislány örömtől sugárzó arca. A katona előveszi a vérrel harmatozó vasfüvet, odaérteti a kulcslyukhoz, hát a závár úgy kipattant, mintha benne se lett volna, aztán meggyújtja a kis gyertyát, és az öreg koldust, mármint a királyt odaküldi a pénzes fiókhoz. A második gyertya rákezdte: a nevem HIT. Egy kisfiú lépett be a szobába, rá nézett a gyertyákra és így kiáltott: "NEKTEK ÉGNI KELL! " Akár hiszik kegyelmetek, akár nem, amint a kis gyertyát meggyújtotta, mindenki elaludt a házban, azon módon, amint volt, csupán csak ő maradt ébren. Olyan csend volt, hogy hallani lehetett, amit a gyertyák beszéltek. Így szólt az elsô: "Én vagyok a Béke gyertyája! Kitakarodj, erre meg amarra, adta vén satrafája, hogy mertél mellém feküdni?! A négy gyertya mesaje de. Amikor rájönnek, hogy szükségük lenne. Vasárnaponként eggyel több gyertyát kell meggyújtani, és mire elérkezik karácsony este, addigra az egész fenyőfa is fénybe borul. Majd ha meghalok, vegyétek ki a ládát, tied, öregebb, az arany meg az ezüst, tied pedig, te kisebb, a ládafiában levő kis gyertya.
A Négy Gyertya Vers
Aztán mentek másik boltba, onnan meg a harmadikba, mindenütt úgy cselekedtek, hogy a kétharmadát a talált pénznek ott hagyták, egyharmadának pedig azt mondták: "Gyere velem, ha nem jössz, viszlek! A koszorút uraló négyes szám a karácsonyt megelőző négy hetet jelzi. Benéznek egy másik szobába, látják, ott meg egy vénember mellett egy gyönyörű fiatal menyecske fekszik. Kimegy a kisgyertyával a konyhába, hát látja, hogy a csárdásné azon módon, amint a kását kavarja, alszik ám ugyancsak, még a főzőkanál is a kezében. Mikor már érezte, hogy nemsokára elvágják alatta a gyékényt, maga elé hívatta fiait. A négy gyertya vers. Előkelő uraságokra szórja a fényét – ó, de nagyszerű is az! Azt mondta az első: – ÉN VAGYOK A BÉKE!
Na, köszönöm ezt is, ezzel se tartozott volna kend. Volt a világon egy öregember, volt annak két fia. Nekem alighanem másképp alakul a sorsom, hiszen csak faggyúból öntöttek.