Léda És Csinszka - Ady Endre - Régikönyvek Webáruház
Érzem az illatát is ám. Jöjjön Ady Endre: A téli Magyarország verse. A vers harmadik strófájában a lírai én arról beszél, hogy a titokra vár, les. Ezt nézője válogatja: engem mélyen megérintett a lezárás. Lassan építkezik, hagy időt arra, hogy megismerjük a hősnőnket. Az értelmezés konklúziója persze érthető, de ha elfogadjuk Horváth János koncepcióját, ami szerint a kép azért szimbólum, mert puszta sejtetés, sugalmazás, és nem lefordítható, nem értelmezhető más nyelvi kontextusban, akkor kérdés, hogy indokolt-e olyan aprólékos jelentéseket keresni a versben, mint a tanulmány szerzője.
Megérezze, megértse. Török Lajos: A hang és a titok. Nagy furdalására lelkemnek 153.
Az identitást egyfajta atemporalitás jellemzi. Erről a tanulmányról én is írtam már korábban a blogon. Csók az ájulásig 84. Nem adom vissza 107. Jöjjön Ady Endre: Korán jöttem ide verse. Ha a szimbolikus nyelvhasználat eltűnne, ez az egységes én szétforgácsolódna a nyelv retorikai teljesítményében. A kötet tanulmányai arra törekednek, hogy magukat a szövegeket olvassák, fokozott módon figyelve azok többrétegűségére, ellentmondásos elemeire. Magával ragadó, nem hétköznapi filmélmény azoknak, akik vevők valami újra és mélyen emberire. Az első versszak általánosságban (vagy ontológiailag) vett "Élete" már a lírai én életével azonosítható; vagy pl. Térdig gázolt a vérben.
Ötven esztendeje, 1919 januárjában halt meg Ady Endre. Ez utóbbi miatt általánosságban elmondható, hogy Ady verseinek értelmezési hagyománya e szövegeket egy integráns hang monologikus megnyilatkozásaiként olvasta, és még azokban az esetekben is egy ilyen egységes arcot rajzolt hozzájuk, amikor azok explicit módon ellentmondtak ennek a törekvésnek. A Szépirodalmi Könyvkiadó a költő két nagy szerelméhez, Lédához és Csinszkához írott költeményeinek megjelentetésével emlékezik meg az évfordulóról, ünnepi kiadásban adja közre az Ady-mű e két halhatatlan fejezetét, amelyek nem csupán a magyar líra történetének, de a világ szerelmi költészetének is legragyogóbb teljesítményei közé tartoznak. A Léda arany-szobra 70. Más módon veti fel a textualitás kérdését a Minden-titkok versei c. kötet. Csengő-bongó vers lehet. "Mindent másképp szeretnék, Isten volnék sokakért, Ha nem fogna az iszap. Ezen kötet egyik versének egy részlete (Bajvivás volt itt…) valamilyen rejtélyes módon bekerült Pilinszky verseinek 1996-os kiadásába, ez is egy érdekes rejtély, ami felveti a szövegek egységességének kérdését.
A szerelemről vagy a szülőföldjéről írt versei éppoly lényeges kifejezései az emberi létnek, mint a szabadság, az egyenlőség, a hit vagy a mulandóság kérdéseiről írott költeményei. S az ablakokon kinevet. Végigkísérjük Beth gyászának szakaszait, különösen az elhatalmasodó depresszióját. Lőrincz Csongor: A retorika temporalitása. Ady Endre: A türelem bilincse. Talán mirólunk a jövő. Csak néha, titkos éji órán. S hogy meg ne értsék... Néhány ember. Ennek köszönhetően az értelmezések sokszor nem is annyira magukról a művekről szóltak, mint inkább ezt versek mögött megképződő ént próbálták leírni vagy megerősíteni. Szépek, akik ma élni mernek, Egy-egy feledő mosolyuk: Drága, élet-folytató gyermek.
Néhány fontos statisztától eltekintve (a hűséges barátnő és a megértő szomszéd) minden rajta múlik, megrázó, emlékezetes alakítást nyújt. A lovas ennek megfelelően az interpretációkban megőrzi egységességét, nem bomlik fel az idősíkok egymásba íródó játékában. Mert engem szeretsz 21. Elbocsátó, szép üzenet 124. A szöveg elején az említett motívumok (Minden, Titok, Élet) megszemélyesítve lépnek elénk, és ilyen módon erőteljesen elkülönülnek egymástól.