spaces49.com

spaces49.com

Egy Letűnt Kor Filmrajongói / Csizmazia Gábor: Volt Egyszer Egy Téka: Az Epic Még Mindig Epik – Szabó Tibor Benjámin: Elmék Labirintusában

A pult mindkét oldaláról lettek filmrendezők: Miklauzic Bence és Mátyássy Áron odeonosok voltak, Gigor Attila és Pálfi György megszállott kölcsönzők. A kifejezetten eljátszott jelenetek azonban néha kicsit döcögnek. Nagy tárgyi tudású, érzelmileg elkötelezett emberek álltak a pult mögött, akik el tudták igazítani a kölcsönzőket a kivételes kínálatban. Rendező: CSIZMAZIA "Cheese" Gábor. Sokan talán csak a kazettákat látjuk magunk előtt, holott ez egy komoly kulturális ko rszakként, misszióként működött. A többi ismert, népszerű filmbevágás az interjúkra, sztorikra reflektálva montázsszerűen jelenik meg. A filmrajongó odeonosok persze kitalálták, hogy melyik klasszikusról lehet szó és sokaknak okoztak így örömet. A leghíresebb magyar téka és VHS-kiadó, a legendás Odeon alapítói és egykori munkatársai úgy gondolják, hogy a válasz egyértelmű nem. Tévedtem, és tévedni ezúttal jól esett. Című filmje, melyből ugyancsak idéz a Volt egyszer egy téka, de az egyik megszólaló filmrendező viccesen utal arra is, hogy a rendezősztár Quentin Tarantino Kevin Smithez hasonlóan tékásból lett filmrendező.

Volt Egyszer Egy Teka

Magyarországra a nyolcvanas évek elején kezdték behozni diplomaták és kamionosok az első lejátszókat és videokazettákat. Ahová benézhet valaki, ismerősökkel fut össze, vált velük pár emberi szót. Hírlevél feliratkozás. Ahogy a romkocsmák története is a kilencvenes évekre nyúlik vissza, és nagyon úgy néz ki, hogy lezárulóban van egy korszak: a turistahordák kiszolgálása már teljesen más dolog, mint ahogyan ez elkezdődött. A Volt egyszer egy téka nem csupán beszélő fejekkel terhelt anekdotázás, hanem számos vizuális geggel, a VHS-hordozóra jellemző poénnal teletűzdelt, külön elkészített blokkokkal, és archív anyagokkal kiegészített vizuális patchwork, ami közé nem átallunk még pár másodperces tékás filmjeleneteket is néhol betoldani (mert valahol a filmismeretnek is ki kell ütköznie). The basis of the story is the closing of the Corvin theque after 22 years. A film facebook oldala: A filmről írták: Ha belefér és értékesnek tartod a munkánkat, akkor támogasd, hogy továbbra is tudjunk adni! A doku melyben néhány lelkes egykori tékás és filmkedvelő emléket állított a megszűnt Corvint tékának, az Odeon hálózatnak, az egész videókorszaknak, a VHS aranykorának. Magyar dokumentumfilm, 90 perc, 2018. Márpedig lehet, mert mindenki tudja, hogy a hangalámondásos pornófilm egyetlen hanggal az "ah-ah", vagy hogy vissza kellett tekerni a kazettát, mielőtt visszavitted, különben büntetést kaptál.

Volt Egyszer Egy Északi

Szintén a videós korszak előtti tisztelgés Michel Gondry Tekerd vissza haver! A Volt egyszer egy téka című film plakátja. Extékások, odajárók, néhány zseniális színész, híres ember segítségével utoljára kölcsönöztünk egyet. Hiszen oda le kellett " slattyogni. " Hírlevelünk segítségével mindig első kézből értesülhetsz a legfrissebb exkluzív tartalmainkról, szezonális és időszakos akcióinkról és termékújdonságainkról. Talán jó lesz mutogatni kordokumentumnak az utánunk jövőknek, esetleg színesíteni egy tanórát. Az alapos elemzéseknek, értelmezéseknek, illetve az ismeretterjesztő jeleneteknek köszönhetően hiteles kordokumentumként is megállja helyét a film. A filmben mások mellett ismert médiaszemélyiségek, filmesek, színészek is megszólalnak, vagy közreműködnek. Hogy valamivel eltöltsék az időt, beszélgettek egymással: természetesen filmekről.

Volt Egyszer Egy Téka 6

A tékás korszakról lemaradó z, de még inkább az alfa generáció tagjai is átfogó képet kapnak erről a számukra szinte teljesen ismeretlen, idegen világról, korról. Itt volt valami bő 20 évig – ha magát a videokazettát nézzük, mondhatni, 40 –, ami meghatározta az alkotók és a környezet életét. 😅 Rengeteg mindent lehet szeretni benne, imádtam a találó filmjeleneteket, a kis sztorikat, az oktatóvideós bejátszásokat, Rudolf Péter imitációit - tehát a sok-sok szemszög mellé szorult egy csomó kreatív energia is. A debreceni Magyar Filmszüret az ország egyik legnagyobb hazai filmekkel foglalkozó fesztiválja.

Volt Egyszer Egy Téka 1

Vágó: Polgár András, Bruzsa Gábor. Kiderült, hogy ez messze nem így van. A technológia önmagában csak lehetőség, mindig az emberen múlik, hogy mire használja. A VHS-formátum áttört egy falat, hozzáférhetővé tette filmek ezreit, bár kezdettől fogva világos volt, hogy sok sebezhető pontja van technikailag. A pénzügyi tranzakciók lebonyolítása mellett a hosszadalmas beszélgetések és személyre szabott ajánlások is részét képezték a jó tékás munkájának. A fantáziának nem szabhat határt semmi sem. Amikor kisgyerek voltam apum rengeteg filmet szerzett meg fene tudja honnan, amiket mikor…. A film eleinte csak egy rövid Youtube-videónak indult – olyan lett volna pont a neten közölni a filmet, mint amikor a zenetévé műfajának feltalálásakor az MTV a Video Killed the Radio Star című szám klipjével indította el az adását, hogy a rádiókorszak gyilkosa rögtön a rádiókorszak gyilkosságáról szóló dallal debütáljon. De a fő történetek persze arról szólnak, hogyan hasznosították a tékások megszállottsága miatt felhalmozott tudást a kölcsönzők, hogyan tudták a művészfilmrajongó tékások több generáció ízlését befolyásolni, vagy hogyan segítettek akár filmrendezőknek vagy egyetemi tanároknak is az anyaggyűjtésben. Az addig csak B kategóriás filmeket forgalmazó "lakótelepi tékák" mellett igazi kuriózumnak számított a '90-es évek első felében egy olyan hely, sőt, hálózat, ahol Bunuel meg Bergman kölcsönözhető.

Ez volt az Odeon videotéka hálózat utolsó előtti darabja. A film intézményünk BKSZR állományban is elérhető. Emellett Rudolf Péter, Mucsi Zoltán és Simon Kornél színművészek közreműködésével helyet kapott a filmben egy fiktív, komikus, rövid snittekből álló jelenetfüzér is. Nem túlzás azt mondani, hogy ez egy korszakváltás volt az emberi kultúra történetében. Tekerni, visszatekerni kellett, betölteni kazettáról vagy lemezről, odapörgetni, tárcsázni egy számot vagy beállítani a videómagnót, hogy rögzítse az esti filmet a televízióban, mikor nem tudott az ember otthon maradni. This gave the impetus to a number of ex-workers and a number of film lovers to commemorate not just the Odeon theque(s), but the golden era of VHS. De – a filmben Varró Attila – beszél arról is, hogyan alakították át a tékák a filmnézéshez való viszonyt háromnegyed évszázad után: korábban kizárólag akkor lehetett filmet nézni, amikor azt valamilyen felsőbb erő – mozivezetők, a tévéműsorok összeállítói – lehetővé tették, ezzel pedig adtak egyfajta rituálé-jelleget az aktusnak. A kilencvenes években Budapestet sokkal barátságosabb várossá tették az Odeon videotékák, amelyek találkozóhelyek, szellemi központok voltak. Július... 2019. január 21. : Magyar-szomáliai modell, jó fej nagyik és egy legendás téka a magyar kultúra napján A Kino Cafe is rendhagyó műsorral készül az ünnepnap alkalmából.

Legalábbis ilyen irányba halad a szép lassan teljesen digitálissá, virtuálissá váló realitásunk. A gyűjtemény egészen egyedülálló, aki teheti, látogasson el a Művészbe, és vegyen ki egy vagy akár több filmet. A film egészét például egy felesleges játékfilmes etűd keretezi Mucsi Zoltánnal, akitől a jól ismert, trágár Kapa és Pepe-stílust kérték az alkotók, ezzel csak indokolatlanul elbagatellizálva az utolsó képeket. Ezek a jelenetek egy része, mondhatni, azok, amelyek megmaradtak dokumentumfilmnek, különösen jól sültek el. A filmben mások mellett olyan ismert médiaszemélyiségek, filmesek, színészek is megszólalnak, vagy közreműködnek, mint Rudolf Péter, Hajós András, Simon Kornél, Puskás Peti, Mucsi Zoltán, Pálfi György, Mátyássy Áron, Miklauzic Bence, Gigor Attila, Orosz Dénes, vagy éppen az egykori profi ökölvívó világbajnok Kótai Mihály. Annyira rég volt, hogy tán igaz sem volt. Filmeket lehetett itt kölcsönözni, persze a szexfilmek sem maradhattak ki a kínálatból. A filmek iránti rajongás, és az ebből fakadó találkozások, beszélgetések, olyan miliőt teremtettek meg az Odeon-tékában, hogy sokan már akkor is idejöttek, ha nem akartak éppen kölcsönözni. Egyébként minden ünnepnapon is nyitva voltak, hátha valaki akkor érzi úgy, hogy szüksége lenne egy filmre. A világ, ami körülvesz minket, folyamatosan változik, nem fejlődik.

Nagyon kíváncsi voltam erre, és nem bántam meg a másfél órás bravúrt. A történelem szelekciós és reprezentációs hagyományainak tükrében túl sarkosnak tartja azokat a bírálatokat, melyek a történelmiség eltagadását vetik Jackson szemére. Jó lett volna egyszerűen csak csodálni a technikailag felhúzott filmritkaságot. 2021. október 31. : A 60 éves Peter Jackson 10 legjobb filmje. Fájdalma szívbe markoló, empátiánk teljes, a film végi elnémulásunk pedig teljesen jogos. A film legnagyobb erőssége, hogy a digitális felújításon túl nem akar pluszt hozzáadni önmagához. Akik már nem öregszenek meg című filmből a nézők megtudhatták, hogyan változtathat egy árulás HD Linkek Akik már nem öregszenek meg HD Linkek @HD Akik már nem öregszenek meg (2019) | Teljes Film Magyarul Online Videa.

Akik Már Nem Öregszenek Meg Teljes Film Festival

Jegyár: 2500 Ft. Csoportos kedvezményes jegyár (20 fő felett): 2000 Ft. Forgalmazó: Pannonia Entertainment. Ez volt kérem, ilyen volt. Az Akik már nem öregszenek meg több száz órányi nyersanyag feldolgozásával készült, melyet veterán katonákkal készült életinterjúk hanganyagával egészítettek ki. Jackson és csapata archív felvételek ezreit válogatta át és több száz veterán nyilatkozatát szerkesztette egységgé úgy, hogy a két szál egymást támassza alá. 8 eszköztárától nem idegen az sem, hogy új jelentéstartalommal lásson el felvételeket, azokat nem a "megtalált" formájában mutassa be. A huszadik század történelmét alapvetően meghatározó első világháborúról sok film készült a 100. évforduló alkalmából. A B Team minden tagja, legyen szó az egyetlen lány Zuzuról, a minden lében kanál Röfiről, a csapat eszéről, Jánosról, az erőt képviselő Sádiról vagy Márkóról, egyenrangú főszereplői ennek a felnövéstörténetnek, és mindannyiuk képességei szükségesek ahhoz, hogy eljussanak Alma Petiig, és kibogozzák a fiú körül összegabalyodó, természetfeletti szálakat – ahogyan tulajdonképpen mi, olvasók is tesszük. History and Theory 36 (1997) no. Egy felvillanó képben lehet csupán a múltat megragadni; abban a soha vissza nem térő pillanatban, amelyben éppen megismerhető.

Mivel a vörös szín önmagában is figyelemfelkeltő, ugyanakkor szimbolikus jelentésű (Livingstone a vér vörösségét a közismert brit első világháborús szimbólumhoz, a pipacs vöröséhez hasonlítja), feltűnő használata felborítja a film "semleges" és "pártatlan" álláspontját, egyúttal rávilágít az ortokromatikus filmfelvételek információtartalmának határaira. Persze, fel lehetne hozni érvként, hogy az első világháborúból nem is lehetne másfajta történetet alkotni, hiszen ez a sztori logikusan következik a kezdeti, 1914-es lelkesedés lankadásából, majd az 1916–1918 időszak borzalmaiból. Mindenképp érdemes megnézni. Peter Jackson (A gyűrűk ura) érdekes kísérlete az I. világháború szörnyűségeinek bemutatására. Ugyan sokszor látszik a belenyúlás, de pl. Az első világháborúról eddig számos film készült, de olyan, mint az "Akik már nem öregszenek meg", biztosan nem. The Philosophical Review 15 (1983-84) no. És mi lehet hitelesebb annál a történetnél, amelyet a résztvevők mesélnek el és azoknál a képeknél, amelyeket ott, akkor kaptak lencsevégre.

Akik Már Nem Térnek Haza

Akik már nem öregszenek meg nagy felbontású poszterek több nyelven, a posztereket akár ki is nyomtathatod a nagy felbontásnak köszönhetően, a legtöbb esetben a magyar posztert is megtalálod, de felirat nélküli posztereket is találsz. Bár a tárgyi és írásos emlékek is hordoznak információt a korabeli infrastruktúráról, erőforrásról és tudásról, ezek mennyisége jelentősen alacsonyabb mint egy fénykép vagy filmfelvétel esetében. Ez az igaznál igazabb, a szimuláció, [a szimulákrum tartománya]" Benson, Peter: The ontology of photography: From analogue to digital. Peter Jackson (az ő nagyapja is a fronton harcolt) filmje nemcsak hű képet mutat a háborúról, kezdve a lövészárkok mindennapjaitól az elkeseredett közelharcokig (ez utóbbiról nyilván nem készülhetett felvétel, itt rajzok és festmények segítik ki a filmeseket), de azzal, hogy a névtelen katonákat teszi meg főszereplőnek, méltó emléket állít nekik. Peter Jackson és a dokumentumfilm, avagy a digitális csúcstechnika feltámasztja az I. világháborút. Viszont nem kevésbé fontos infó, hogy szülei Angliából emigráltak a kiwik földjére. Nos, A Gyűrűk Ura legendás direktora, Peter Jackson egyrészt személyes indíttatásból fakadóan, másrészt az első világháború lezárásának századik évfordulója alkalmából lélegzetelállító dokumentumfilmet készített, Akik már nem öregszenek meg (They Shall Not Grow Old) címmel. Sobchack szerint a dokumentumfilm nem csupán filmes objektumként létezik – egy olyan szubjektív befogadási élményt is feltételez, amely így a dokumentumfilmet a tárgy fogalmából az élmény fogalma felé tolja el. Megindító élmény látni a hozzánk hasonló fiatalembereket, legyen szó angolokról vagy németekről. 1916 előtt a Brit Birodalomban nem létezett az általános hadkötelezettség intézménye, ezért a Nagy Háborúban bevetett szárazföldi alakulatokat önkéntesekkel töltötték fel.

A könyvben szereplő fiatalok tulajdonképpen a mai Z generációt képviselik. A csapatok mozgása során ill. a harctéren rögzített filmfelvételek mellett hangszalagra rögzített korabeli beszámolókat is felhasználó dokumentumfilm eddig sosem látott közelségből mutatja be a frontvonalban zajló csaták kegyetlen valóságát. Az archív hangfelvételeken megszólaló – azóta nyilván halott – veteránok elbeszéléseiben közös vonás, hogy egy katasztrofális megtévesztés áldozatai voltak. Háborút élőben látni sosem lehet könnyű feladat. Az Akik már nem öregszenek meg a háború "felélesztésével" jól kiegészíti az olyan klasszikus történelmi dokumentumfilmeket is, mint Sára Sándor Bábolnája vagy Sír az út előttemje, amelyekben szintén megjelenik az első világháború a beszámolókban, és amelyekben csak hallhattunk a frontvonal körülményeiről, de nem láthattuk azokat. Akiket eddig a régi formátum miatt túl gyors, fekete-fehér néma képek tartottak távol tőlünk, azok a színek, a hangok és a beszéd miatt szinte lelépnek a filmképről. Tartalom: A stáb a száz évnél is régebbi archív felvételeket a legmodernebb technológiai megoldásokkal restaurálta és utólagosan színessé varázsolta.

Akik Már Nem Öregszenek Meg Teljes Film Streaming

Ezáltal szinte életre kelnek a vásznon azokat az emberek, akik a legszemléletesebben tudják elmesélni a történteket: maguk a katonák, akik testközelből tapasztalták meg a háború tragédiájá első világháború iránti személyes érdeklődése által vezérelve Peter Jackson exkluzív hozzáférést kapott a BBC és a Brit Birodalmi Hadtörténeti Múzeum archívumaihoz, ahol több mint 600 órányi felvételből válogatta össze a film anyagát. Buckmaster, Luke: Interview: "The faces are unbelievable. " Ugyanezt a kérdést egészen másképp pozicionálja Sarah Polley Apáim története (Stories We Tell, 2012) című filmje, amelyben a rendező leplezetlenül keveri az eredeti, privát családi felvételeket, és az attól szinte megkülönböztethetetlen, ugyanolyan super8-as technikával utólag felvett anyagokat, amelyek paradox módon az archív felvételek vélt hitelességét, bizonyítóerejét dekonstruálják. 35 Susan Sontag pedig úgy fogalmaz, hogy a film – szemben például egy festménnyel –, nem azt állítja önmagáról, hogy megidéz, hanem azt, hogy megmutat. Nagy volt, mert sokan haltak meg benne (20 millióra becsülik az elesettek számát), és nagy volt, mert úgy vélték: ez lesz az a háború, amely véget vet minden további háborúnak. Mégis így történt, és jó, hogy így történt.

22 A dokumentumfilmes forma azonban, ellentétben például egy biztonsági kamera felvételével, azt is feltételezi, hogy a látottak kontextusba kerülnek, a valós események interpretációs keretet kapnak. De a 100 év akkor is 100 év. Ha A Gyűrűk Ura rendezője arra vállalkozik, hogy korabeli archív felvételek s veteránok narrációja alapján elmeséli az első világégés történetét, szigorúan a katonák szemszögéből (ez esetben britek, de a vállalkozás hangvétele, fókusza olyannyira emberi, hogy bármely résztvevő nemzethez tartozhatnának a túlélők), nyilvánvalóan nem éri be finoman karctalanított felvételek közreadásával. Ha egy fegyvert látunk elsülni vagy egy férfit beszélni, ezekhez képzeletben hozzávetőleges hangzást társíthatunk; nem ismerhető meg azonban minden olyan hang, amely nem látható a felvételen, ezek csakis kísérleti és képzeletbeli módon lehetnek jelen az utólagos hangkeverésben.

Akik Már Nem Öregszenek Meg Teljes Film Magyarul

© Uránia Nemzeti Filmszínház. Desmond Bell szerint a found footage filmek nem azt állítják magukról, hogy olyan közvetlen, indexikus kapcsolatban állnak a múlttal, mint a forrásfelvételeik. Emlékeztem gyerekkoromból a visegrádi mozira – és a réges-rég bezárt nagymarosira –, de álmomban nem gondoltam volna, hogy még üzemelhet. Peter Jackson döntése volt, hogy a dokumentumfilmektől szokatlan módon ne legyen narráció a filmben. A 1970-es évekig a történelem és a történetírás, egy lineárisan, ok-okozati alapra épülő logika mentén felépített általánosan és megkérdőjelezhetetlenül objektív narratíva, amely a fennmaradó írásos és tárgyi dokumentumokon alapszik. Így, kiszínezve, felhangosítva viszont pont ugyanolyan angol fiatalokat látunk, mint akiket ma focimeccsek lelátóin vagy a Kazinczy utcában figyelhetünk meg, csak éppen más körülmények között (na jó, a fogaik azért ma már jobb állapotban vannak). Az utóbbi időben archív fekete-fehér és néma felvételeket színezéssel és hangosítással kiegészítő filmek aktualizálták azokat a diskurzusokat, amelyek a filmi reprezentáció helyét keresik az emlékezet, múlt és történelem által kijelölt térben, újraélesztve a dokumentumfilm formai és műfaji határait övező vitákat, illetve e filmek dokumentumfilmként való besorolhatóságának kérdését.

A másik hangréteg a némafilm feltételezhető hangjának rekonstrukciójára tett kísérlet. Ehhez rengeteg még be nem mutatott felvételt használtak fel és amennyire csak a technika engedte, a létező legjobb minőségűre varázsolták. Nagyon furcsa volt az eddig csak fekete-fehér, gyorsan mozgó képkockákból álló felvételeket színesben látni, digitálisan lelassítva a mai szemhez 'igazítva'. A fennmaradt filmanyagátalakításának problémái. Az eredeti színes felvételeket gyűjtött össze a 2. világháborúból, s valóban, a borzalmat egészen más aspektusból láthattuk így, mint a megszokott fekete-fehér kockák segítségével. Amit el lehetett, azt már elmondták, megírták, olykor olyan mellbevágóan és emlékezetesen, mint a már említett Ernst Jünger. A szóbeli visszaemlékezések az Imperial War Museum archívumából származnak, csakúgy mint a filmfelvételek.

Akik Már Nem Öregszenek Meg

Adódhat a kérdés, hogy rendezői szempontból mindez etikus-e, nem pusztán parasztvakításról van-e szó. Létezik egy 129 perces, hosszabb verzió, amelyben lehetséges, hogy több az általam említett képsor, ám kérdéses, hogy ez világszerte forgalomba kerül-e majd DVD-n vagy Blu-Ray-en. Az 1917-ről itt már írtunk. Egy asztal körül ültünk, mi, az angol meg a német rögbicsapat, és épp ebédelni kezdtünk. Titolo originale: They Shall Not Grow Old ( Film). Azonban joggal vélhetjük úgy, hogy 100 órányi anyagból talán kicsit eredetibb történetet is össze lehetett volna vágni, ami persze ugyanúgy közvetíti, hogy a háború borzalmas, viszont például több életképet kaphattunk volna a katonák mindennapjaiból néhány grandiózus, hatásvadász csatajelenet és robbanás mellett, sőt helyett. Folyamatosan frissítjük listája teljes hosszúságú filmeket. A látottakat újabb és újabb tulajdonságokkal szükséges felruházni, hogy meggyőző erejük legyen. Az első világháború idején a filmeket zöld és a kék színre érzékeny, a vörös árnyalatokra azonban "vak" ortokromatikus nyersanyagra fényképezték. Dokumentumfilm mint élmény? Tiszteletteljes, alázatos filmtörténeti tett ez a film, nem is lehet vitás – ugyanakkor az is igaz, hogy ha kis mértékben is, de a Weta Digital szakemberei mégiscsak hamisítottak valamicskét a felvételen, azzal is, hogy olykor dialógusokat szerkesztettek a felvételeken látható katonák szájába. Ezek a dokumentumok azonban az írásos forrásoktól eltérő megközelítést kívánnak, így hitelességük kérdése is más kritériumok mentén vizsgálható. Az azonban, hogy egy-egy katona milyen dialektusban beszélt, milyen volt a hanghordozása, a hangszíne, soha nem válik megismerhetővé. Pénztárnyitás: az első előadás előtt 30 perccel.

3 William C. Wees Émile Benveniste gondolatai mentén amellett érvel, hogy míg a kontextus nélkül bemutatott felvétel önmagáért beszél, interpretációja szabad, addig az archív anyagok újrafelhasználása, rendezése, montázsa új kontextussal és újabb jelentésrétegekkel ruházza fel azokat. The essay investigates the ambivalent relationship between the film's pronounced historicity and it's apparent enhancement of it's source material, situating the argumentation within pre-existing debates surrounding documentary practices and historical representation. A veterán katonákkal készült interjúk hanganyaga erős narratív keretet képez, és azt az érzést kelti, mintha a felvételeken szereplő katonák hangját hallanánk, amely bár nem hamis, mégsem valódi. Még akkor sem, ha legféltettebb barátjukról, Alma Petiről van szó. Furthermore, the article looks into the appeal of the film in relation to it's startling emotional impact, bringing old footage into the realm of contemporary visual culture.