Ismerni A Jót Könnyebb Mint Követni Jelentése

Szerkezeti sajátossága, hogy két főrészre oszlik: elő- és utószakaszra. Kezdet és vég egymást éri, És az élet hű vezéri, Hit s remény a szűk pályán, Tarka párák s szivárvány. Milliomok vannak ilyenek; s az ő szíveikbe gyakran több hajlandóságot öntött a természet jót, mint rosszat tenniek; s hibájuk csak az, mert nem alapra építék életöket. Elfogyott... 47 idézet. Egész nemzetnek is lehetnek és vagynak előítéletei, balszokásai, s más árnyékoldalai, miket felvilágosítani nem pillantat dolga. A Parainesis címzettje: Kölcsey Kálmán és a magyar ifjúság (a mindenkori magyar ifjúság, azaz a jövő nemzedékek ifjúsága is). Ismerni a jót könnyebb, mint követni; sőt még az sem nehéz, hogy némelykor jó vagy éppen nemes tettet vigyünk véghez: de egész éltedet meghatározott elv szerént intézve, sohasem tenni mást, mint amit az erkölcsiség kíván; s még akkor sem, midőn haszon, bátorlét, indulat heve vagy szenvedelem ereje másfelé ragad; ezt hívják erénynek. Kulcsszó: rény (erény). S nem sokkal inkább természetes-e ily valamit a hazáért, azaz mindnyájunknak, az egész nemzetnek mindeneért cselekednünk? És ez sokkal nagyobb, sokkal dicsőségesebb kincs, mintsem birtokába hosszú igyekezet nélkül juthatnánk. Az intelem (parainézis) meghatározott személyhez intézett erkölcsi célzatú, példázatos, tanító-nevelő szándékú beszéd. Minden ismeret kútfeje a tapasztalás. Nem vívódó, nem őrlődő karakter jellemzi, hanem letisztult, rendkívül logikus művezetés és kortól való függetlenség (bármely kor ifjúsága tanulhat belőle soha el nem évülő életbölcsességet).

Körmondat: többszörösen összetett mondat. Mondhatod-e, hogy ember általánosan boldog lehet? De milliomonként egyesült cseppek megdöbbentő erőt fejtenek ki. Nemzet való szelleme s körülményein épült természetes szükségei s törekedései, a sokaság hullámzó, zajos tolongása miatt, igen sokszor nem kivehetők. Ha majd e felébredés kínos óráiban e lapokat előveended, jusson emlékezetedbe: miképpen a felébredés kínos órájának gyötrelmeit én is teljes mértékben szenvedtem; azonban szerelmemet az emberiség s bizodalmamat az örök sors iránt híven megőrizni törekvém; s hidd el nekem, ki e kettőt bírja, az füstbe ment remények után sem fog vígasztalás nélkül maradni.

Nem önmagadé vagy, hanem a közösségé. Az emberben, mint minden állatban, önszeretet nagymértékben lakik; s ez a természetnek azon kétértelmű ajándéka, mely aszerént, mint irányoztatik, vagy segédünk lehet minden jóra, vagy vezérünk minden gonoszra. Igyekezned kell nemcsak arra, hogy a beszéd hibátlanul zengjen ajkaidról; hanem arra is, hogy kedves hajlékonysággal, gazdag változékonysággal, tisztán kinyomva, s szívre és lélekre erőben munkálva, okaidnak s érzelmeidnek akaratodtól függő tolmácsa lehessen. A körmondat művészi szerkezetű többszörösen összetett mondat. De nem ritkán látni fogod azt is, miképpen az említett zajos tolongás egyenesen az egész belsőjéből forr ki. Kérlek várj... az idézetek már úton vannak! De ha öntudatunk, s maga a dolog kiált: mit használ ellenkezőt kiáltoznunk? E két utolsó gyakran hamis szégyennel van egybekötve: mondásunkat vagy tettünket félben hagyás által hibásnak ismerni nem akarjuk. Ennek az ünnepélyes emelkedettségű körmondatnak lényege a következő: a kötelességteljesítés és a nemes törekvések biztos tudata (önérzése) megteremti a lélek békéjét, nyugalmát. Kölcsey saját történelembölcseleti szemléletének erkölcsi következményeit összegzi. Komárom ostromakor halt meg betegségben. Tiszteld s tanuld más mívelt népek nyelvét is, s főképp ama kettőt, melyen Plutarch a nemzetek két legnagyobbikának hőseit rajzolá, s Tacitus a római zsarnok tetteit a történet évkönyveibe való színekkel nyomá be; de soha ne feledd, miképpen idegen nyelveket tudni szép, a hazait pedig tehetségig mívelni kötelesség.

Az erény nyugalmával párosult akarat az, mely szelíd hatalommal munkálva állítja elő a jót, s hárítja el a gonoszat. Magunknak magunkról számod adni, már ez is felette nehéz és hosszú figyelem s gyakorlat következése: másokról pedig ítéletet hozhatni, nemcsak felette nehéz, de felette bizonytalan. Feledni csak az tud, akinek szívében feledésre szükség nincs: a boldog. Mert az ember, ha értelme s érzelme körét gondosan nem szélesíti, keskeny s mindég keskenyebb határok közé szorul; szemei az egész tekintetétől elszoknak; s parányi birtokában, háza falai közt elszigetelve csak önmagát nézi, s a legszorosb, legegyetemibb, legszentebb kapcsolatokat nem láthatja. "Akkor, midőn én éltem, talán legokosabb volt fordítani jót s minél lehet jobban, hogy követésre méltó példát adjon mind a teremtésben, mind a szólásban, s a kettő által az ízlést nemesítse; de aki mindég fordít, és csak fordít, a szerint jár, mint aki mindég mankón jár; elveszti saját erejét. Intelem szó jelentése. Második könyv, hatodik szak, 105. oldal.

Parainézis: meghatározott személyhez intézett - szónoki beszéd, levél vagy végrendelet formájában megírt -, buzdítást, intelmet, oktatást tartalmazó rövidebb terjedelmű alkotás. A fő mondanivalót az utószakasz tartalmazza; az előszakasz előkészíti, megvilágítja a fő gondolatot, és felkelti az érdeklődést iránta. Hírt és dicsőséget vadászni hiúság. Figyeljétek meg a közölt részletből kiemelt egyik körmondat szerkezeti felépítését! Sok eszközzé teszi magát, hogy saját célait érje el. Példát akar állítani, s a történelem nagy pillanatait vagy nagy személyiségeit állítja példaképül – a múltból eredezteti tanításait. Nincs több ide tartozó idézet. Azaz, leszen-e általánosan? Mind azért, mert törekvésök célát az eszközzel összetéveszték; mind azért, mert oly valamit tettek céllá, ami csak más, való cél után küzdés következéseként tűnhet fel. Boldogság fájdalommal s keserűséggel együtt meg nem állhat. Az emberek száz meg százfélét hittek annak lenni; s mindaz nem egyéb eszköznél, miáltal azt elérhetni reméllék vala, s elérni mégsem tudhaták. Ugyanis, bár minden küzdéseink mellett magunk számára jobb napokat nem vívhatánk ki: de tisztán érezve, hogy emberi rendeltetésünk főcéla nem is ez vala, nem nézünk átokkal vissza a pályára, mely ha nekünk töviset hozott is, nemünknek most vagy jövendőben virágot és gyümölcsöt teremhet. Ki tud várni, az sokat tud; s nemcsak tud sokat, de tehet, s tenni fog sokat.

De miért kell nehány gonosz miatt az egésznek gyűlöltetnie? Mert valamint hosszú út vezet a tudomány magasb polcára; de a léleknek naponként újabb ismerettel gazdagulása annak fáradalmait kedvessé teszi; úgy a rény* pályáján a haladás önérzése, a szívnek mindég nemesb vonásokkal ékesülése s az a mondhatatlan édes jutalom, mit minden jótett önmagával hoz, virágokat hintenek. Erőszak ritkán orvosol, mert nem világosít fel; példa és tapasztalás által figyelemre bírt emberek egymás után s észrevétlen térnek jobb útra. Letisztult stílusú mű. Korszerinti haladás épen maradást hoz magával; veszteg maradás következése pedig senyvedés. A szerzőt az ifjúság iránti szeretet és felelősségtudat motiválta a mű megírására.

Forma: a szerző kisebb "fejezetekre", bekezdésekre tagolja munkáját. Oktató figyelmeztetés; erkölcsi célzatú, javító szándékú, életviteli irányelveket megszabó figyelmeztetés, főleg veszélytől, káros hatástól való óvással. Azaz erkölcsi, etikai, morális problémákkal foglalkozik. "Ki nem tett mindent, mit tennie kellett s lehetett vala, az boldog nem leszen. Az elemzésnek még nincs vége, kattints a folytatáshoz! Makacsság és értelmetlenség: együtt járó dolgok. A címben szereplő Kölcsey Kálmán a szerző Ádám nevű öccsének árván maradt fia, a mű keletkezése idején csak 9 éves volt. A Parainesis egy erkölcsi ideál, a "rény" tartalmát fejti ki, aztán megvizsgálja, hogy a korábban külön-külön kifejtett erények hogyan valósulnak meg a történelemben, hogyan lehetnek történelemformáló erőkké. Minden egyes ember, még a legnagyobb is, parányi része az egésznek; s minden rész az egészért lévén alkotva: azért kell munkálnia is. Mi az élet tűzfolyása? A 19. század íróin az értekező prózájára a körmondatos szerkesztés volt a jellemző, s ez nekünk ma már egy kissé szokatlan. Az elő- és utószakaszt írásban kettősponttal, a fontosabb tagokat pontosvesszővel választjuk el egymástól.