Kányádi Sándor Novemberi Szél
1955 és 1960 között a kolozsvári Dolgozó Nő című lap munkatársa, hajtja az ország megismerésének vágya, utazik, tapasztalatokat gyűjt, éli a fiatalok zajos, szabad, kezdetben gondtalan életét. A hiteles versalap Kányádi Sándor számára a gyermekkor paraszti, falusi közösségének mikrovilága, ahol mitikus egységben él ember és táj, ember és eszköz. Picasso eltorzult világot megfogalmazó képeinek szürrealizmusa valóság a kis faluban, ám ami itt csak furcsaság, másutt ugyanaz a természeti furcsaság megvalósult rémálom és sorstapasztalat: a Japánra ledobott atombomba hitelesíti, hogy egyetemes a torzulás, a háborúban a természet is kifordul magából, hiszen ott valóban torz, génhibás emberek születtek. 47 L. bővebben BORGES, Jorge Luis: Az idő. Kányádi Sándor: Valami készül ». A nyomatékos ne után a következő sor a hangsúlytalan kem szócskával kezdődik, elválasztódik a személyes névmás, s a hangsúlytalanság révén kioltódik, közömbösítődik az egyes szám első személy és a törvény egyetemességére emelkedik (miért ne kellene krisztusi vérhullatás árán is valódi költeményeket szerezni). In uő: Az erdélyi macska. …) Úgy vélem, a költészet nem személyes ténykedés, elszigetelt, egyéni megnyilvánulás, hanem történelmi hivatás, melyet népünk lelkéből lelkedzett személyek vállalnak magukra, és akik a Szó erejével megvalósítják azt az objektíve létezőt, amelyben egy történelmi nemzet valamennyi szellemi erénye egyesül az időtálló Logosszal, amelyet mi egy régiesen hangzó, drága és mindig mély értelmű szóval hazának nevezünk. Ekkor azonban olyan hirtelen egyöntetűséggel, hogy hosszú időre felszámolták egy, a tradícióban kifejlő – a folytonosságot megszakítva megtartó – irodalmi paradigmaváltásnak minden lehetőségét. Az életmű magas szintű irodalomtörténeti igényű elemzései jobbára a kisebbségi lét/szerep idején, illetve a kilencvenes évek legelején születtek, jóllehet éppen a megváltozott politikai környezet, a közéleti beszéd kényszerítő körülményeinek elmúltával lenne alkalmas mérlegre tenni a Kányádi-életmű értékeit, és kijelölni helyét az egyetemes magyar irodalomban. A második rész az alanyi személytelenségé: kiemelve hétköznapi környezetükből, még inkább tudatosul az aratók korszerűtlen, korba nem illő jelensége; kétélű iróniával foglal állást a költő, nem annyira mellettük, mint a modern kor ellenében.
- Kányádi sándor vannak vidékek
- Kányádi sándor az elveszett követ
- Kányádi sándor ez a tél
- Kányádi sándor tavaszi keréknyom
- Kányádi sándor a kecske
- Kányádi sándor májusi szellő
- Kanyadi sándor valami készül elemzése
Kányádi Sándor Vannak Vidékek
Kányádi Sándor költészete a hagyományban, a századokon át formálódott értelmiségi magatartásokban (és a mindennapi közönséges emberi sorsokban) talál példát, valamint a nyelv logoszi erejében. Érzékeli a veszteségeket, a leépülést, a lassú elhalást, s hazatérésével a védelemre szoruló mellé áll. Születésekor társul egy kiscsikót és egy kiskutyát kap – hogy idejekorán beteljesedjen az Ige. Legvégsőkig, 1989 decemberéig, a román kommunista rezsim tartotta magát. Kányádi sándor ez a tél. A tudomány képtelen arra, hogy etikai normákat dolgozzon ki. "A megmaradás e fájdalmas szép példázata… közvetlen vallomás, "86 hagyomány és modernség magas szintű szintézise, de a szintézis nem csupán a textus sokféleségében és az össze121tett, sokfelé futó szimbólumok versbe hívásával érvényesül, hanem, s erre Móser Zoltán mutatott rá, az élő, énekelt népdalok ritmikai alkalmazásával is. Vér kering már a láncban. A hatvanas évek közepének jelentős hozadéka az a két, reprezentatív nagykompozíció, amelyek a hagyományos vers határait is átlépik. "133 Sejtésem szerint Arghezi metafizikai sajátossága hatott leginkább a Kányádi-lírára. A tematikai szűkülés ugyanakkor e tematika gazdag érzelmi és rendkívül variatív feldolgozásával társul.
Kányádi Sándor Az Elveszett Követ
Budapest, 2000, Holnap Könyvkiadó, 119 p. Vannak vidékek. ] Kányádi Sándor-portré. Olyan területeket hódított meg, amire a magyarországi irodalmak akkor még nem figyeltek föl, s a költő számára is csak 67jóval később tudatosult, hogy tulajdonképpen Victor Felea, Ioan Alexandru, s különösen a filozofikus Anatol Baconsky, illetve az ő fordításuk révén valójában a latin-amerikai lírai forradalom eredményeit ismerte meg, Borgest, Mendest, az ún. A cenki gróf árnyéka négy erdélyi Széchenyit takar: Aranka Györgyöt, Wesselényi Miklóst, Bölöni Farkas Sándort és Mikó Imrét. Kányádi sándor májusi szellő. A siratás önsiratás is lesz – a purdé "gyermekkorom / füstszínű 209drága társa", maga a gyermekkor, az értékek, a szépség, a szabadság, a szeretet, a meghittség, a testvéries együttlét megvalósulása; s az állat-társ majd utolsó útján is elkíséri és megsiratja gazdáját, a kutya-túlvilágról.
Kányádi Sándor Ez A Tél
Kék, zöld, vörös, fekete, sárga / csöveket hajt a krumpliföld / s a hajdani tengeritábla. A posztmodern fölkínálta teljes költői szabadsággal él a költő a Zbigniew Herbertnek ajánlott Eretnek táviratok című ciklus verseiben. Kányádi Sándor legjelentősebb tárgyverse a Függőleges lovak című, amely a Tamás Attila jellemezte illyési tárgyiasság kitűnő illusztrálása lehetne – ami az illyési örökséghez hozzáadódik, az a kányádis verszárlat: az emberre, alkotóra vonatkoztatott és megfogalmazott summázat. Abszurd és a történelem karikatúrája, hogy Románia éppen akkor, amikorra – 1989-re – visszafizette külföldi államadósságát, összeroskadt és kivérzett. Budapest, 1985, Móra Könyvkiadó. Az iskolákban sem hallunk egymásról. Összetéveszthetetlen szépségét az egyszerűség bonyolultsága adja. "84 A román nacionalista vezetés is ekként kezelte, külön program készült Kolozsvár elrománosítására (egy időben zárt városnak minősítették, s csak románokat engedtek betelepedni). Kányádi sándor tavaszi keréknyom. In uő: Egy rögeszme genezise. A hazatalálás élményének megvallása, a hazaérkezés örömének nagy horizontú, kismesteri darabja a Mikor Janus elhagyta Páduát (1972) című szabadverse.
Kányádi Sándor Tavaszi Keréknyom
Már nem volt szükség arra, hogy a költők, írók rejtjeles üzenetekben juttassák el az emberi méltóság lélekbátorító szavait, s ezért talán természetes, hogy a "konzervatív", a népi, a nemzeti hagyományok folytonosságát hangsúlyozó irányzat és képviselői találtak nehezebben újra önmagukra, hiszen némely esetben egész életművek épültek a "haza és haladás" szolgálatára. Az idők jeleit "egyre ritkább"-an megértők "intelme röhögésbe fullad", holott az intelem, a prófétikus/költői szó valóságos létveszélyt kiáltott, mely a következő sortól, a Bárányka megidézésével válik bizonyossággá: "botot emelni készülnek a társak / tarisznyák mélyén rejtőznek a / hangjukat-vesztett furulyák / sír a bárányka vérét venni / diadalmas kések fenődnek". A képhez fűzött reflexió eljelentéktelenedik, az objektivált leíráshoz határozott indulat, szenvedélyes hang társul, a költő az érzelmi és erkölcsi viszony megragadására helyezi a hangsúlyt. "A klasszikus és a XIX. Kányádi Sándor | költő. Tetőzött a menekülthullám. A kevés könyv, vagyis törekvés az egyetlen könyvre eszménye is, részben, innen eredhet.
Kányádi Sándor A Kecske
Arra hivatkozik, hogy Kolozsváron akar maradni. "113 A költő – "két három század év után" reálissá válható – látomását váratlan akció szakítja félbe a reménytelenség végső konklúziójának kimondása előtt: csecsemősírás hangzik föl, a folytatódó élet, mely mitologikusan "az éjfél utáni nyelv bozontos busa és nagyétvágyú krisztus"-ává lép elő. A Bárányka/Mioriţa népballada olyasféle súlyú a román folklórban és román nemzeti hagyományban, mint nálunk a Kőműves Kelemen balladája. ) Közönségesebben szólva: egymásba stilizálása. Noha a Harmat a csillagon 1964-ben jelent meg, a hosszúra nyúlt romániai sematizmus változatlanul igényt tart a közvetlen politikus versekre. A halálközeli élményből a Kormos Istvánnak küldött göcögős rigmusokban, illetve Krónikás énekben még egyszer fölragyog az élet szeretetének zsoltáros vallomása, az értékek, emberi emlékek elégikus számbavétele, a lehetőségek elmúlásán érzett fájdalom, de a kölcsönösen egymásra ismerő emberi arcok, a megtörtént találkozások emléke föloldódik, megszűnik a végtelenben. Összegzésében írja: "A Krónikás ének katartikus ereje a tragédiával való illúziótlan szembenézésben van. Tizenöt szerző mutatta meg, hányféleképpen elemezhető Kányádi Sándor verse. P. 51 KÁNTOR Lajos: A mi utcánk. A hagyomány és a modernizmus kérdése a nyolcvanas években az erdélyi irodalomban a kisebbségi szerep ellehetetlenülésének, a szerepbe való megmerevedésnek, a gettó-szerep abszurdumának a dilemmájában merült föl, melyet Cs. A haikunak nincs metruma, minimális a kötöttsége, pontszerűségre, minimalizáltságra törekszik, szemben áll a nyelvileg kimunkált, képileg gazdag magyar nyelvvel.
Kányádi Sándor Májusi Szellő
DOMOKOS Mátyás: Sörény és koponya. Természetesen a versben a profanizáció nagyon is súlyos értelmet nyer: az Ítélet, az eschatologia érvényessége kérdőjeleződik meg az ártatlanok halálával. Nemcsak teremtett kultúrát sirat, hanem vele együtt a kultúra teremtőjét, áthagyományozóját, az embert is. A Felemás őszi verseket az Ólomrajz című költemény vezeti be: Az állni látszó időt a költészetben is igaznak véli: a gyorsan változó harsány divatok, hangzatos elméletek, a magukat kellető versek ellenére a költészet/világ ma is ugyanazokkal a konstans metaforákkal fejezi ki magát: "nyugodj meg nézz a minden téllel / leomló öles tiszta hóra / senyveszt csiráztat ágyaz bélel / munkál az örök metafóra". "141 A Kányádi-vers is a racionális ember totális csődjéről beszél, a műholdak szeme, az emberiség és a Föld önpusztításának víziója félreérthetetlenül a tudomány és a morál szövetségének a fölbontására utal.
Kanyadi Sándor Valami Készül Elemzése
Mindezek ellenében közel egy évtizedig abban a boldog hitben ringattak bennünket, hogy a sebek egyszer s mindenkorra begyógyulnak, minden tisztázódik és megoldódik, csoda-e hát, ha tűzbe lehetett volna vinni bennünket? "irodalom csak játék az egész"?. Be-beáll szélnek, fákon a lombok. A Poéma három hangra (1965–66) az első jelentősebb darabja, amelyben látványosan kísérli meg fölbontani és átlépni a hagyományos vers határait. Az illegális nyelv s használója, (a fölösleges) ember éjfél után, törvényen kívüli időben jelenik meg a köztéren.
Bukarest, 1970, 1971. Püski 17Sándor Udvarhelyre is elviszi könyveit, ekkor hall a népi írók mozgalmáról. Az olvasó játékra, szellemi kalandozásra készül: az elhelyezett mottó, a "falra akasztott puska", a részleteiben zavarosnak, áttekinthetetlennek tűnő szövegszegmentumok a legutolsó pillanatban matematikai rendben hirtelen a helyükre kerülnek. Az évtized végére Románia nemzetközi presztízse erősen visszaesett, nemzetközileg elszigetelődött, botránykővé vált a szocialista táboron belül is. Egészségükre legyen mondva, olykor bölcsebbek, mint az emberek. 69 A Szürkület kötet (fél)hivatalos elismerését jelzi, hogy 1979-ben a budapesti Magvető Kiadó is kiadja válogatott verseit, a költőnek először jelenik meg önálló kötete Magyarországon, Fekete-piros címmel, vagyis ekkortól a szélesebb szakmai és a nagyközönség számára is elérhetővé válnak versei itthon is (addig ugyanis alig-alig lehetett hozzáférni, a minimális államközi könyvcsere révén, illetve a turistautak csempészáruiként).
A vers szabályos helyzetleírással kezdődik: a gyermekkor, a múlt realisztikus és egyszerre légiesített képeket idéz az emlékezőben: "Hóharmatban mezítláb jártam" –, az ambivalens nyitókép (az éteri tisztaságú hó, és a szegénységre, nehéz sorsra utaló mezítlábas sors) még panaszosan idillikus lehetne, azonban a nyersebb epizódok fölvillantása, az "éjjel az erdőn félelmemben, / hol sírtam, hol meg énekeltem" komorrá teszik az emlékeket.