Görög Katolikus Temetési Szertartás

Egy asszony kinyitja az ajtót, hozzáér a halotthoz a vesszővel, majd a házból kifutva távol eldobja a vesszőt. Görög katolikus templom pesterzsébet. A temetésre készíttettek nekik ugyan gyászruhát, de később nem viseltették azt. 55 A halottaknapi temetők megkapó látványát líraian fogalmazta meg elbeszélésében Jámborné Balog Tünde. Makón is fellelhetők még a nyomai a szegényeknek való adakozásnak, amelyet a szakirodalom alamizsnálkodásnak, szegények etetésének nevez.

Máriapócson húsvétkor és halottak húsvétján is szenteltettek kalácsot. A koporsó behantolása vagy az urna sírhelybe történő behelyezése után a temetési szertartás lezárásaként, a búcsúztató személy elsőként lép a közvetlen hozzátartozókhoz és részvétet nyilvánít. Ha a család úgy kívánja, ennek folyamatát teljes körűen intézzük, azonban ha a hozzátartozók egyedi jelentést szeretnének írni, annak sincs akadálya. Temetési szertartás. Az 1835. Katolikus temetési szertartás szövege. évi jegyzőkönyv ellene foglal állást: "Nem illik, hogy a keresztények […] a szerfölötti fájdalom érzésétől elragadtassanak, midőn szüleiknek, hitvestársaiknak, gyermekeiknek vagy más atyafiaknak a temetését kísérik, mint akik elvesztettek minden reményt, sírásra és nyílt jajveszékelésre fakadjanak. A halotti búcsúztatatás kapcsán az első és legfontosabb kérdés az, hogy kér-e a család formális ceremóniát. A végső nyughelyhez érve a szónok verseket szavalva köszön el az elhunyttól, majd örök búcsút vesz a hozzátartozók nevében is. Az 1960-as évekből vannak adataink, amely szerint még mind a reformátusok, mind a katolikusok a temetés előtti estét elhunyt családtagjuk mellett, a ravatalozóban virrasztással töltötték. 42A fentiekből is kitűnik, hogy az elfogyasztott étel alapanyaga köles- és árpakása, máj, káposzta, tyúk, paszuly (bab). Csakúgy, mint a következő fázis -- a fölbe helyezés, pontosabban a halottól a sírnál történő végső búcsúzás. De hála Istennek, sajnájjuk nagyon, de mire vége lött a harangozásnak, möghalt…Ha valaki nagyon szenved, a lélökharangot möghúzzák neki és a szentölt gyertyát a kezibe adják.

Azért vágott földhöz egy időre, mert a gyermekkori álmom megvalósításának terve ment füstbe egy ideig. Az elmélkedések és versek "némelly virrasztó Énekekkel és Halotti Búcsúztató versekkel toldalékul megbővítvén" értékes adatokkal szolgálnak. Görög katolikus templomok budapesten. §(1) Az elhunytat temetőben vagy temetkezési emlékhelyen létesített temetési helyen kell eltemetni. Másutt a mészárszékről {755} beszerzett hús, bárány említése45 a később is szokásban lévő paprikás (pörkölt) készítésére utal. Szükség esetén a pap feladta az utolsó kenetet.

Az elvesztett családtag hiánya, a halottról való megemlékezés késztette a hátramaradottakat a temető látogatására. A halotti kalácshoz fűződő szokások számos eleme tevődik át egyes falvakban – magának a kalács szentelménynek a háttérbe szorulása során – a húsvéti szentelt pászkára. További teendők miatt keresse fel irodánkat 2330 Dunaharaszti Paál László u. Például vót egy idősebb néni is, akivel nagyon jóba vótak, annak is mikor odagyütt, így gyászszalagot meg zsebkendőt adtunk, mintha családtag lött vóna… Ezt akkor is megcsináltuk, mikor a tata möghalt. " Bizonyságul álljon itt egy lírai visszaemlékezés: "A temetés után úgy jártam látogatni sógort, mint azelőtt. Például 1806-ban és 1809-ben Janka János, majd felesége Kiss Panna temetésekor koporsóra 5 forint 60 krajcárt, szegre 7 és fél krajcárt, illetve 5 forintot fizettek. Ezután a koporsót lesöprik. Mindegy már nekem: úgysem ér sokat az élet, mondta, megadva magát a sorsnak. A koporsóhoz erősített hosszú rudat a fejrésznél egy erős férfi fogja, a többiek kérdezgetik a halottat, a fejrésznél álló férfi pedig emelgeti a koporsót a rúddal. Igyekezett ezeket mindenki megérinteni, mert azt tartották, ahányan hozzáérnek, annyi lélek szabadul meg a tisztítóhelyről. A halotti kalács és a pászka hagyományai ötvöződésének kedvezett az is, hogy a keleti egyház halotti megemlékezései részben húsvéttájra esnek. Ha becsukjuk az ajtót, és utána kinyílik, hamarosan meghal valaki a családból. Apró papírszeletkékre ráírjuk a családtagok születési évszámát, és azokat beleszórjuk az üvegbe. A belvárosi református templomban gazdag halottnak a nagyharang szólt lassan, méltóságteljesen.

A halál beállta után a lélek sírba száll, és legalább három évig ott is kell maradnia, majd ezután csecsemőkben újjászületik. A temetés napján van lehetőség gyászmise kérelmezésére és celebrálására is római katolikus templomban. A halálos beteg sokszor maga kívánja a szentséget (utolsó kenet). Ugyanilyen módon tudakolják meg a halott utolsó kívánságát is, hogy milyen szellemnek, milyen áldozatot kell bemutatniuk a hátramaradottaknak. Században a népesség számának rohamos emelkedésével növekszik a hamvasztások száma is. Eredetileg az élők és a holtak összetartozása fejeződött ki e szokásban. Bor, pálinka minden esetben került az asztalra.

Azt úgy sokáig mondogattuk, hogy az uram meghalt, a Roza megdöglött. Zsikay György temetésekor viszont a koporsóhoz szükséges deszkát a testvérek adták össze, úgy, hogy ifjabb Zsikay György 4 szálat (és hozzá még 4 forintot), Zsikay József 1 szál deszkát, Zsikay Judit 1 szál deszkát (valamint a papot és kántort fizette). Ez egy nagyon érdekös epizód vót minálunk is, mert mi is kaptunk akkor is, mikor a nagyszüleink meghaltak. Az első pannichidára még a koporsó lezárása előtt kerül sor, melynek alkalmával a pap beszenteli a holttestet és a koporsót. Makón is, mint az ország területén általában, szülőt, házastársat egy évig, testvért és nagyobb gyermeket hat hónapig gyászoltak, nagyszülőt unokája hat hétig. Ma már a temetések 60-70%-a hamvasztásos, és ezen belül több mint 30% szóróparcellás temetés. A család búcsúja Diós Mártonnétól|. A koporsó aljára forgácsot, a fejnél forgáccsal töltött kispárnát helyeztek el, erre tették a lepedőt, a szemfedelet, amelyet a halottra visszahajtottak. Mások a hosszantartó ágyban fekvéstől, magatehetetlenségtől, kiszolgáltatottságtól féltek. A gyászkocsi neve lehetett még üvegös hintó, üveggyászkocsi, lovas hintó. Ugyanitt a magyar nyelvű zsoltár énekléséről is utasítást kapnak a makóiak: "Egyről pedig még gondoskodjon; a temetési menet alkalmával a Miserere zsoltár ne latinul, hanem magyarul énekeltessék és a temetést kísérő hívek által a rózsafüzér ájtatosan mondassék. Feladatát Diós Sándor református hagymakertész, presbiter a következőképp határozta meg: "Így hívták akkor, aki a halott hivatalos ügyeit intézte, a családnak az eljárásokról felvilágosításokat adott. Halottak napján régen a temető bejáratánál a mézesbábos- és gyertyaöntő mester árulta portékáját. A szokás jelenlétét Máriapócson inkább az ottani bazilita rendháznak tulajdoníthatjuk (annak ellenére, hogy ott a szerzetesek a panagia-emelést századunk elején már nem gyakorolták), mintsem az idegen zarándokoktól való átvételnek (Bartha E. 1981: 254).

Amíg az asszonyok a halott körül virrasztottak, a férfiak külön helyiségben vagy az udvaron, esetleg folyosón beszélgettek. Szegényeknek a kisharang gyorsan, gúnyosan a következőt kongatta: ringye-rongya mind itt van. A háznál való virrasztás Makón mind a katolikusok, mind a reformátusok körében a nők feladatának számított. Makói adataink lányhalottakról szólnak, akiket menyasszonynak öltöztetve általában fehér ruhában {756} ravataloztak fel, és tettek koporsóba. Katolikusok körében volt szokás az is, hogy szentelt gyertyát, néhány adat szerint színeset, 16 adtak a haldokló kezébe, hogy könnyebben tudjon meghalni. Temetés bejelentése a parókián történik. Századi végrendeletekben találkozni olyan adatokkal, amelyben a végrendelkező külön tesz említést a temetési, valamint a tori költségekről. De hogyha a halotti tor elmaradt, az szégyen volt a hátramaradottakra. A honfoglalás korabeli sírokba lovat is temettek a halott mellé. A polgári szertartás menete általában a következőképp néz ki. Ez alkalommal a más városban lakó testvérek, rokonok is igyekeznek a szülőhelyüket felkeresni, s a család tagjai együtt keresik fel hozzátartozójuk sírját.

A reformátusok régen csak virágot és koszorút vittek a sírra, gyertyát nem gyújtottak. A katolikusok november 1-jén gyertyát is gyújtanak a síron. A fiatal halottak nagy pompával, zenével, tánccal történő temetése valaha Európa szerte elterjedt szokás volt, és az egész magyar nyelvterületen is ismert. Ha fiatal lány halt meg, az üveg gyászkocsi mindkét oldalán koszorúspárok kísérték. Szegeden több vallási felekezet végez kegyeleti szertartást a sírkertekben. Ezt a temetkezési szokást hozzák összefüggésbe a kutatók a honfoglaló magyarok régészeti anyagában található fém álarcokkal, szájba tett téglalap alakú fémlemezekkel. A temetési szokások, szertartások keveredése, családon belüli változása a két világháború között már gyakori volt. A szegény vagy fiatal halott esetében a kisharang ezt mondta: ringy-rongy, oszt vigyétök! Béres 1973; Bartha E. 1982a). A gyászautó elindulásakor megszólal a lélekharang. A Hiszekegy elimádkozása.

Az idősebbek szinte kötelezőnek érezték az ismerősök, szomszédok temetésén részt venni. A következő rigmust hallották hozzá: köd-mön-bunda, zsír-szalonna. De aztán rágyüttem, hogy nem. Kialakulásukat és fennmaradásukat elősegítette egyrészt a halál tényének megmagyarázhatatlansága (még a 20. században is), másrészt az a rendkívüli lelki állapot, amelyet a családban a halál előidéz. Akkor illett – különösen minden felnőtt halott temetése után – halotti tort tartani. Értelemszerűen a távolabbi ismerősöd családjához közelben lévő temetkezési vállalatot, valamint lelkészi hivatalt kell felkeresni. A temetésen a családtagokon kívül részt vettek a rokonok, barátok, jó ismerősök. Felelet: Mindörökké! Amikor panaszkodot a sógor, olykor elejtettem: talán a cigaretától? Az idősebb emberek nem csak tudatilag, lelkileg is készültek a halálra. Beleolvastam az általam linkelt dokumentumba, elolvastam a szertartásról szóló részt. 1. alatt vagy érdeklődjön a következő telefonszámon: Iroda: +36 24-470-332. Halottak szombatja ötször van egy évben; az első a vajhagyó vasárnapot (a nagyböjt előtti vasárnap) megelőző szombaton, három a nagyböjti időszakban, egy pedig pünkösd előtt. 40 Szokásjogilag a tor a temetés befejező aktusának tekinthető, amelynek megtartása az örökösökre, rokonokra kötelezettségként hárult.

Az én uram e'mönt möghúzatni a lélökharangot. A dél- és közép-európai ortodox kereszténység liturgikus és népi gyakorlatában mindenütt szokásban van a mézes főtt búza szentelése. 750} "Három fajta ez a rózsafűzér. Hogy azok a fiatalok, akik ott vótak, röggelig ott táncoltak. Ha álmunkban valakit romos épületben látunk, az rövidesen meg fog halni.

"53 A 19. elejéről van adatunk, hogy Makón is "A szegények számára koporsó által szokás szerint 1 forint"-ot adományoztak. A távolról érkezők közül néhányan már a temetés előtt, zömmel utána a gyászoló család házához érkezik, ott uzsonna vagy vacsora közben beszélgetnek. Az egyházi énekek mellett a népi éneklések is szokásban voltak Makón, amelyekre 19. századi adatokat az egyházlátogatási jegyzőkönyvekből kapunk.