Szent György Napja Szokások
A harcosok, huszárok, katonák, lovagok, önkéntesek, testőrök, tüzérek, vadászok, súlyosan sebesültek, fegyverkovácsok, szíjjártók, vándorlegények, a lóval is foglalkozó parasztok, napjainkban pedig a cserkészek védőszentje. Háromkirályok napján, országunk nagy istápján, dicsérjük énekekkel, vigadozó versekkel. 13 db-ot készítettek. Pünkösd neve a görög "pentekosztész" ötvenedik szóból ered. A Szent György-nap varázserejét tükrözi, hogy a néphit szerint az ekkor szedett füvek (pl. Házról, házra jártak, odamentek be akinek az állatai őrizték. Szilveszter este a templomba hálaadást tartottak. A karácsony megelőző hétköznapokon, a hosszú téli estéken együtt volt a család. Nagykanizsa vidékén annak a hétnek, amelybe Szent György napja beleesik, török átka heti (hete) a neve.
Szent László Napok Győr
Válaszolták a háziak. "Kilovagol Szent György vitéz Kilovagol Szent György vitéz Pejparipán, zöld határba, Hogy a mezőt látva lássa…. Szent György ókeresztény eredetű szent, aki a hagyomány szerint Diocletianus császár uralkodása idején szenvedett vértanúhalált. Hagyományosan Szent György napjához kapcsolódó jellegzetes pásztorszokás Kalotaszegen az ún.
Mesztegnyőn, Bizén, Kutason nyírágat tettek a disznóólhoz, tyúkólajtóra, a kulcslyukba is, még a marhák szarvára is kötnek. További hiedelmek kötődnek a Szent György napjának hajnalán fogott gyíkhoz. Néhol "fordított napot" csinálnak: az osztályok elköltöznek a szokott helyükről, a tanárok csak hosszas keresgélés után találnak rájuk; beragasztják a tanteremajtót; háttal ülnek a katedrának; beszappanozzák a táblát, hogy ne lehessen írni rá stb. A vetés leveliből zöld, tintaceruza beléből lila, hagymából sárga, krepp papírból, céklából piros színűt festettek. A harmatszedéssel az állatok egészségének biztosítását igyekeztek elérni, illetve a kenyértészta megszaporítását és a bőséges tejhozam előmozdítását.
Szent György Kórház Szakrendelések
Szent Mihály nap a gazdasági év fordulója. "Szilban is Sarlós Boldogasszony napján volt az aratás jelképes kezdete. A szentelt gyertya, mint Krisztus jelképe, világ világossága. Öreg szegediek mondogatják, hogy jó lesz a termés, ha a Szent György napi vásárban esik az eső, és a koldusnak besározódik az orra. Szentelt gyertyát gyújtottak a beteg ágyánál, gyóntatásnál, halálesetnél, ha dörgött, villámlott. A naptárreform előtt – 1582 előtt, amikor a Gergely naptár életbe lépett – Luca napjára esett a téli napforduló, ez volt az esztendő legrövidebb napja. E napon a legények régi gyökerű imádságos köszöntőt mondtak István vagy János nevű rokonaiknak, barátaiknak: "Ez örvendetes estét Isten megengedte érnünk. Ma már e szokások közül egyik sem él, az 1970-es évek körül szűntek meg. Online locsolkodás és hímes átadás. )
Nem véletlen, hogy Németh János zalaegerszegi keramikus ezt a feliratot tette művére: Szent György adj bátorságot! Ma a templomon belül tartják. Kinek a sok méreg miatt ráncos a pofájok. Sándor, József, Benedek. A régi ádventi énekeket énekelték: Betlehemnek őslakói, Mennyből alászállott, Gábriel angyal küldetett. Általában ilyenkor vetették a kukoricát, babot, uborkát. A lobogó forró vízbe belerakták őket és lesték, melyik jön föl leghamarább.
Szent György Hegy Túra
A közigazgatásban majd a 17-19. században alakul át az évkezdés időpontja az új évi évkezdésre. Gergely napjához időjóslások kapcsolódtak. Katona: Állj félre barátom! Ilyenkor állapítják meg, hogy a gazdák a nyár folyamán lemért tejmennyiségnek megfelelően milyen sorrendben, mennyi tejet kapnak. A férfiak néhány szálat a kalapjuk mellé tűztek, az asszonyok pedig imakönyvükbe préseltek le szentelt búzát. E napokon a halottak tiszteletére gyertyát gyújtottak. A mely vadász a szentgyörgynap előtt talált kìgyót fujtásul a puskába tesz s belefojtja, biztos lövése lesz, mert puskája hasznát nem lehet elvenni. A nagymise alatt a Passiót énekli a kórus 4 szólamra.
A templom főoltára Jézust ábrázolja kezében az Oltáriszentséggel. Ezután a ministránsok és az énekkar. Közismert hiedelem, hogy a boszorkányok különböző tárgyakból (pl. E szokás már nem él, az 1970-es évek körül szűnt meg. Véget ért a nagyböjt, a hústól való tartózkodás. Az itt lakó hitbuzgó emberek általában a falusi társadalom gazdagabb rétegéhez tartoztak. Az itt vetett búza kerül megszentelésre. "Ha valaki haldoklott, szentelt vízbe fenyőágat vagy puspángot mártottak és ezzel szentelték körbe, hogy az ördögöt elűzzék. Magyarország, Budapest I., budai Vár a Kolozsvári testvérek sárkányölő. A keresztényüldözés kitörésekor már magasrangú tiszt volt, de vagyonát szétosztotta a szegények között és a császári udvar előtt megvallotta hitét.
A tavasz közepén járva a hüllőfélék is előmerészkednek (békák, gyíkok, kígyók). Délelőtt szentmisére mentek a hívek. A templom keresztelővízének a megszentelése. Ezeket a csordásné gyűjtötte össze kosárba. Ekkor álltak újra munkába juhászok és a kanászok. A Glória felhangzása után a "harangok megjönnek Rómából", megszólalnak a csengők, felhívnak Krisztus győzelmének ünneplésére. "Régen húshagyókedden éjfélkor meghúzták a harangot, hogy megkezdődött a böjt.