Ballagási Búcsú Idézetek Tanároknak As
Néha majd az úton zsákutcába érsz, De közben annyi újat átélsz és remélsz. Mosolygunk egymásra. "Az elszakadás áll elõttünk, "... Mindenek fölött. Kinőttem az ovit, igaz, Nagy legényke lettem, S a csengettyűs iskolába. Amely a végtelenbõl érkezik.
Minden dal igazat szólt, És ha később valaki kérdez, hát feledd el azt, ami volt". Légy mindig szerencsés és boldog". S helyére ült a döbbent némaság: Köröttünk már az Élet csörtetett. A szellem és a szerelem. Hanem közben úgy megnőttünk, hogy az ágyunk kicsi már. Ballagasi bcsú idézetek tanároknak. Tanároknak adják, hálás szeretettel. "Útjaink százfelé válnak, De szívünk egy célért dobog, Nekivágunk a küzdelmes mának, És épít karunk egy szebb holnapot... ". A búcsú fáj, Tagadni kár, Indulunk már, Szelek szárnyán.
Az óvoda ablakán, hogy zöld lombok integetnek, vagy száraz ág van a fán. Az életed egy új fordulatot vesz, Egy régi ajtó zárul be előtted. Iványi Mária: Nagycsoportosok búcsúztatása. "20 éves lesz lassan már a gyermek, álmainak fénye veszett már, de hiszi még, hogy új álmai lesznek. Ki képes dönteni, De méltóságos derekát. "Holnappal ne törõdj, messze ne álmodozz, Légy víg, légy te okos, míg lehet, élj és örülj. Ballagási búcsú idézetek tanároknak as. És hogy mikor mit tegyünk, csakis nekünk szólt. Nem ezt, nem amazt – mindent akar -….
Légy egy fûszálon pici él. Ha rátok nézek, látom, hogy szemetek ragyog. Nagybetűs életünk előkészítő tanára. De légy erős, kitartó és bátor, Amilyenre szeretnéd, úgy formáld a világot!
"Hinni a szépet, lehetetlent, Hinni a vágyban, akaratunkban. Az a szemnek láthatatlan". S tán szebb, de csalfább távolt ne keress. Tűrtük, hogy arcunkra ránc kerül.
Míg szólunk, az idõ hirtelen elrepül, Mint a nyíl s zuhogó patak. Bár száz tervünk összedőlt. "Minden nap megszűnik valami, Amiért az ember szomorkodik, De mindig születik valami új, Amiért érdemes élni és küzdeni. Nézzetek előre, sohase hátra, ti vagytok a jövő remény sugara. "Régi harcok, régi kopott könyvek. "Ami fél, azt el ne fogadd, Egészet akarj és egészet adj! "Bármerre vezessen sorsod. Közeledik a ballagás, de még nem tudjátok, milyen ajándékkal búcsúzzatok a tanároktól?
Gesztusai elmúlt szavának. Óvónéni, Dadusnéni, nem feledünk el, soha! Mosolygunk a tanárnőre. Hiányozni fogtok mind, S elmúlt napjaink, Leírni ezt a kínt, Akár házi feladataink. Mert nincs több ötletem. A régi barát vállára, Még egyszer, utoljára. "Nehéz, vagy könnyû? "Haza és szabadság, Ez a két szó, melyet. De valahol azt mindenki érzi, Hogy az eltöltött hosszú éveket, A szívünkben fogjuk őrizni. Az élet értelme, azt hiszem, az élet maga, mert nélküled szegényebb lenne a világ. "Előre, föl, miénk az élet, A széles földnek kerekén. "Mennyi szín és furcsaság.
Csalódások, gyönyörű emlékek. Távolodnak, messze kerülnek az évek, A diák szemek a távolba visszanéznek. S a szemedben a bánat könnye gyűl, Ne sírj, hisz mindig az a legszebb álom, mely sohasem teljesül. Kísérje két szülõje szemmel: A szellem és a szerelem. "Az igaz ember hitét, meggyõzõdéseit. Soha ne felejtsd el, kik téged szeretnek, Soha ne fordíts hátat az embereknek. Meg nem görbítheti". "Vigyázz nagyon, hogy ember maradj. Kézen fog, ne féljek, Esztendőre a suliba. Halhatatlan mind, mi ég a szívben". Régi harcok, régi kopott könyvek, Derű, mosoly, néha fájó könnyek.