Kortárs Online - Odakint A Világosság – Kritika A Hang Nélkül 2. Című Filmről
Ez teljesen érthető, mivel és egyrészt a film igazi központi szereplője a siket kislány, Regan, aki az édesapja halála után szinte felnő és szeretne felérni az apai eszményképhez. Mivel a második rész fináléja egyértelműen a folytatásra apellál, és nem kapunk igazán kerek sztorit, kicsit súlyát veszti az egész produkció. Sőt így az első rész szíve-lelke, az író-rendező Krasinski is visszatérhet néhány jelenet erejéig. Hang nélkül 2 teljes film amit megnézhetsz online vagy letöltheted torrent oldalról, ha szeretnéd megnézni online vagy letölteni a teljes filmet itt találsz pár szuper oldalt ahol ezt ingyen megteheted. Még ha disztópikus világba is kerülünk, a környezet teljesen valóságos, az emberek legalább annyi természetes akadállyal, mint szörnnyel néznek szembe. Aki látta előre, hogy John Krasinskiből baromi jó horrorrendező lesz, az nyugodtan kezdjen el lottózni.
- Hang nélkül 2 teljes film videa magyarul
- Hang nélkül 2 teljes film magyarul videa
- Hang nélkül 2 teljes film videa
Hang Nélkül 2 Teljes Film Videa Magyarul
Bár a csend és sunnyogás köré épített feszültségkeltés továbbra is jól működik, másodjára ennyi már kevésnek hathat. Az első rész hangulatát hűen követő folytatás olyan, mint egy nagy költségvetésű tévésorozat egyik jól sikerült epizódja. A Hang nélkül 2-vel kapcsolatos legfőbb kérdés az volt, hogy újra izgalomba tudunk-e jönni az egyszer már alaposan körbejárt szituáció láttán. Ezt akár még hatásvadásznak is nevezhetnénk, de az ilyesmi azért nem áll olyan távol a horror műfajától, nem igaz? És ezek a jelenetek jók is. Míg az első film egy kamarahorror volt, a folytatás már sokban viseli a Mad Max és társaihoz hasonló, az apokalipszis utáni világban vándorlós filmek hatását.
Hang Nélkül 2 Teljes Film Magyarul Videa
Komolyan, a film első 15 perce pazar, és remekül van megvalósítva! De Krasinski továbbra sem veti el a feminista látószöget. A színészi alakítások – különösen a siketnéma kamaszlányt játszó Millicent Simmonds – hibátlanok, a horrorjelenetek egy indokolatlan párhuzamos montázst leszámítva végig izgalmasan borzongatók. Ugyan ez csak ügyes red herring (félrevezetés), az atmoszféra rögtön beszippant, és kilencven percen át nem ereszt – annál is inkább, mert a Hang nélkül 2. jól osztja be feszültségkeltésben utazó tartalékait. Mert hogy a fejük egy nagy fül. Mivel ilyenkor a szereplők nézőpontjába helyezzük magunkat, nagyon fontos, hogy ne csináljanak folyton logikátlan hülyeségeket csak azért, hogy több legyen a feszültség, és ez sikerül is: életszerű döntéseket hoznak, és még a gyerekek is felnőttesen – azaz igazából koruknak megfelelően – viselkednek, mégis van izgalom. Rájönnek, hogy míg a farmon a szüleik gondoskodtak az életben maradásukról, az apjuk nélkül már nekik is felnőtté kell válniuk, mert legyen bármilyen anyatigris az édesanyjuk, arra ő is képtelen, hogy egymaga etesse, gondozza és védelmezze mindhárom gyermekét. A rajongóinak azért szolgálhatok egy jó hírrel: a rendező flashbackek formájában színészként is visszatér a folytatásban, és szerencsére nemcsak másodpercekre. Egy olyan horror esetében, amiben a zaj a legnagyobb veszélyforrás, elvárható lenne, hogy az audioélmény tökéletesre legyen polírozva. Ez konkrétan megtörtént a vetítésen, amin e sorok írója volt). A külvilág nem a valóságot tükrözi, hanem a cselekményt szolgálja ki. A Part II szerencsére némileg javít a helyzeten, de ez sem tökéletes. Félszájjal behozza például a posztapokaliptikus műfajok egyik alapvető elemét, az "ember embernek farkasa" elvén működő portyázó banda toposzát is, de azt már lusta elmagyarázni, hogy ezek kik, miért, hogyan és mit – meg különben is. A cselekmény egyébként egy, az alieneket mintegy "megmagyarázni" akaró, de inkább magyarázkodóvá sikerült rövid prequel után ott veszi fel a fonalat, ahol az első film véget ér: a kis család maradéka megpróbálja csendben túlélni a vak, de hang által nagyszerűen tájékozódó hiperagresszív idegenek invázióját, a túlélést pedig ezúttal egy kisbaba nehezíti, akit egy oxigénpalackkal és egy hermetikusan záró bölcsővel próbálnak elnémítani.
Ha azt mondják nekem néhány éve, hogy a The Office langaléta Jim Halpertje (John Krasinski) és Michael Bay – igen, a transformerses, agyatlan robbanásorgiákat rendező Michael Bay – produkciós cége fogja leforgatni azt a horrort, ami újat mutat a zsánerben, méghozzá nem azzal, hogy mennyire bombasztikus és harsány, hanem éppen azzal, hogy mennyire hangtalan és visszafogott, értetlenül néztem volna. Nincs is hatékonyabb eszköze a mítoszrombolásnak, mint amikor egy folytatás elkezdi megmutatni az alacsony költségvetés miatt korábban alig kivehető szörnyeit, de tény, hogy ezúttal nem lett volna indok arra, hogy elrejtsék őket. Borítékolható volt ezek után, hogy a Hang nélkült is folytatják, csak az volt a kérdés, hogy érdemes-e. Egy folytatásnak sosincs könnyű dolga. Mivel nem akarok spoilerezni, így csak annyit mondok, hogy a babát sikerült úgy mellékvágányra tenni, hogy a történet és a szereplők mozgása hihetővé váljon, és ne kelljen ötpercenként azon szörnyülködnünk, hogy ez a baba már megint csendben van, amikor ordítania kéne. Amellett is nehéz elmenni, hogy Krasinsky úgy gondolta, semmi baj nincs azzal, ha egy siket lányt indít egy olyan útra, ahol ha zajt csapsz, meghalsz. Illetve amellett, hogy kiderül, hogy vannak szép számmal egyéb túlélők is, arra is fényt derít a második rész, hogy a lokátorok például nem igazán tudnak úszni, ezzel pedig még értelmetlenebbé téve magát az alapszituációt. A jelenlegi tervek szerint június végén indulhat be a hazai moziszezon.
Hang Nélkül 2 Teljes Film Videa
Végül Regan (Millicent Simmonds) meggyőzi, hogy a hallókészülékével elpusztíthatják a szörnyeket, így a csapat szétválik. Amikor 2018-ban, az akkor még koronavírus által háborítatlanul dübörgő moziszezonban gyanútlanul lelkendezve írtam a Hang nélkül című filmről (itt lehet elolvasni), így fejeztem be a kritikát: "Szóval még több ilyent kérünk! " Szerencsére a stúdiónál nem csavarták ki John Krasinski kezéből a gyeplőt, így készítői víziója, a szerzőiség továbbra is érezhető, legalábbis egy ekkora produkcióhoz képest. John Krasinski filmjében, amint az első, látványos előzeteséből kiderült, flashbackeken keresztül láthatjuk a szörnyinvázió kezdetét, de nem előzménytörténetről van szó. Ez a rész sem hibátlan, de ha mellőzzük a vélt vagy valós logikai bukfencek nagyítóval való kutatását, akkor egy feszültségteremtésben párját ritkító, szórakoztató élményben lehet részünk. John Krasinski rendezése pont azon filmek közé tartozik, amiket alapvetően nem érdemes folytatni. Szerethető karakterek, remekül eljátszva. Ezzel nem azt rögzítem, hogy a film ilyen szempontból (is) buta, hanem inkább azt, hogy egyáltalán nem tesz azért, hogy a karaktereire emlékezzünk. A Hang nélkül 2. az Egy kisebb Isten gyermekei-féle drámák vagy A törzs kelet-európai szocionyomora után műfaji filmben emeli pajzsra és formálja példamutatóvá egy karakter testi-szellemi hiányosságait.
A Hang nélkül 2 Emmet személyének bemutatásával indul, amit Krasinsky egy visszatekintésbe ágyazott. Üvöltött a Végtelenről, hogy nemcsak a pandémia miatt csúszott közel egy évet, és hogy a Paramount+ nevű új streamingszolgáltatón sem a remélt tartalomfogyasztási forradalom miatt kötött ki: Fuqua legújabb akciógügyesége leértékelt, másodlagos terjesztési csatornákra való áru. A frissen érkezett epizódnak ezeket a hibákat kellett volna semlegesíteni magyarázatokkal, de nem így történt, helyette még kicsivel butábbá is tette az így is fájóan átgondolatlan keretezést. A linkekre kattintva átirányítunk partnereink oldalára ahol megtalálod a filmet. Még a szörnyek eredetére sem derül fény), végül pedig hatalmas cliffhangerrel zárul. "Tökéletes folytatás! " Szintén a feloldódás jegyében ismerjük meg a Cillian Murphy alakította családi jóbarátot, Emmettet: nála a gyász tettvággyá alakulása játszik óriási szerepet. A történet szinte ott folytatódik, ahol az első rész befejeződött. Azt hitted, ha folytatják, biztosan csak rosszabb lehet? Ugyanakkor a Hang nélkül összességében volt olyan izgalmas film, hogy a fenti történetmesélési bakikat megbocsátottuk neki, és a végén nem ezek maradtak meg a fejünkben, inkább az, mennyire jól szórakoztunk, és milyen izgalmas volt az Abbott családdal töltött másfél óra. A 2018-ban megjelent Hang nélkül folytatása ismét erős, feszült és izgalmas dramaturgiával teszi élvezhetővé az egyébként logikai szempontból parádésan átgondolatlan alapkoncepciót. De csak, hogy kicsit világosabbá tegyem a kényelmetlenkedő fészkelődésem, felsorolok néhányat az alapfelállás problémáiról (az első részt spoilerezve): - A lokátorok bőre golyóálló, négy, roppant agresszív és karmos csirkelábon közlekednek, gyenge pontjuk a fejrész, akkor, amikor éppen kinyílnak a "fülkagylóik". Üresebbnek viszont semmiképp sem lehetne mondani, mivel a most már elsősorban rendezői minőségében jelen lévő Krasinski rettentő ügyesen villogtatja rendezői képességeit. Ez azt jelenti, hogy van még működő adótorony a közelben.
Az első rész után a néző kíváncsi lett, többet akar ebből a világból látni, de ez a film nem ad mást, csak feltupírozza az első fejezetet, ami a játékidő alatt izgalmas, de már felejtjük is el, ahogy kiléptünk a vetítőterem ajtaján. Az első rész tökéletesen kerek, ráadásul nem kifejezetten történetet mesél, hanem egy világot, egy szituációt és az arra adható emberi reakciókat mutatja be, amiről a korábbi kilecven perc alatt szinte minden érdemi gondolat elhangzott. Az első film még nagyrészt egyetlen tanyán játszódott, ahonnan a lakók néha átmentek beszerzőkörútra a közeli kisvárosba, de a történtek hatására ezúttal muszáj volt ennél jobban kimozdulniuk. Bár egyre több szinkronizált előzetes érkezik (pl. Láttuk előzőleg is, hogy néznek ki, és egyszerűen ez a lényekkel teli világ az új realitás – az új norma –, amiben a szereplőknek élniük kell.
Kihalt utca, magasban lengedező, pirosra váltó jelzőlámpa. Minden pillanat, minden beállítás a helyén van, koherensen halad a végkifejlet felé, ami voltaképpen kinyitja a kapukat a következő, más előkészülőben lévő harmadik epizódnak. A lepusztult városrészek, az enyészet martalékává váló roncsok, bennük a rothadó hullákkal, vagy az elállatiasodott emberek egy csoportja tökéletes poszt-apokaliptikus atmoszférát teremtenek (hello, Last of Us! Hogy két film még nem franchise? Számos területen viszont kilép a bevett megoldások közül.