Tiszába Ömlik 3 Beau Jour
Tiszába Ömlik 3 Beau Jour
Sióagárdnál torkollik a Sárvíz folyóba. Mellette vitt el már múlt század végén is a szeged-szolnoki út, melynek töltését és itteni hídját városunk tartotta fen. 169 A túzok a buja vetésekben, kukoriczák szélén és boglyák tövében csoportosan tanyázott; a gyepi csirke, a vak-varjú szőllőinkben, a fáczán, fogoly, seregély, sárga-rigó, fekete-rigó, csíz, tengelicz, fülemile, kakuk; a ragadozók közül a fekete búbos sas, a kánya, héjjá, ölyv, vércse, füles-bagoly, szarka stb. Körtvélyessel szemben ömlött a Tiszába. Mikor a Maros megáradt s a Tisza vizét felnyomta, vagy a Száraz-ér a felgyülemlett belvizeket bőségesen szállította a rétbe: akkor a tó alólról telt meg vízzel (v. Köldök-ér). 676, 2 j. TISZASZALKA. Egy másik Czigány-ér a sámsoni határban a Czigány-kút táján. Eredetét a ménesi hegyekből vette s Martonit, Keresztúri útba ejtvén, északnyugoti irányban haladt egy darabig Arad és Zarándmegye közös határán, majd ettől délre kanyarodott s délnyugoti irányt vett Szárcsaházáig, hol ismét északnyugotra fordult. A víz tisztább, I. o., melegebb és mélyebb lesz (6-10 m). Már 1247-ben van róla szó az aradi és Csanádi káptalanok egyik levelében, úgyszintén 1256-ban is, a Csanád nemzetségbeliek osztálylevelének során, melyről később tüzetesen lesz szó. Tiszába ömlik 3 beau jour. Közepét azonban 1863—64-ben az alföld—fiumei vasút állomása és udvara alakítása végett feltöltötték. Harcsás-ér, Kopáncson a Hasító-értől délkeletre, annak közelében a X. dűlőben, a régi iskolán túl. Ennek a problémának csak egyetlen megoldása volt és az a tószabályozás, ami az 1960-as évek második felében kezdődött meg. Ezek közül a kis-tiszai bedőlt s a városra bocsátotta az árvizet.
A varsákat, hálókat ne bántsuk. A Nagyág torkolatán alúl a mindinkább kiszélesedő völgyben a Tisza elsőben nyugati, majd délnyugati irányban halad; a hegyek mindkét oldalán mindinkább letörpűlnek és hátrább vonúlnak; Nagy-Szőllősnél már a síkság kezdődik. Ipartörténeti műemlék és múzeum. A csatorna a körtvélyesi Tiszából kiindulva, a Kender-tóba, s innét a paléi nyomáson keresztül a város alatt a Hód tavába vezetett. Tiszába ömlik 3 beta 2. A folyó Magyarország egyik legszeszélyesebb folyója: volt rá példa, hogy szinte teljesen kiszáradt, volt amikor az idegen szemlélő hajózható folyónak látta. Egyes pontok magasságainak jegyzékét a városi főmérnök, Deák Mihály adataiból egészítettem ki. Horgásztanya, 20 főre szállással. "125 De nagy számú és alapos geologok és történészek ellenkezően azt állítják, hogy e halmok természetesen nem képződhettek, hanem azok emberi kéz csinálmányai s a különböző korbeli népek tartózkodása, határai, táborozási emlékei. Kompolár-fok Márt élv és Anyás közt képezte a határt, 43 a Tiszán-túl a Hosszú-tó irányában s a Körtvélyesi földön szakadt a Tiszába.
Tiszába Ömlik 3 Beta 1
Vízhozama is jelentősen változó, pl. Hárma s-határ, Batida, Férged és a püspöki Igács (makai határ) egybetalálkozásánál. Alsó folyása főként a Kapos folyó vízhozamától függ. A Felső-Tiszán még előfordulhat a délutáni esti órákban.
Tiszába Ömlik 3 Beta 2
C z i g á n y - j á r á s, arról nevezetes, hogy itt szárazság idején is nád és káka termett, mikor az másutt nem volt található. Mellékfolyói: J. : Zagyva (123 km); b. : Körös (magyar szakasz 217 km); Maros (magyar szakasz HASZNOS TUDNIVALÓK A Tiszán minden irányban bármilyen típusú csónakkal túrázhatunk. Neve arról tanúskodik, hogy mióta e földön magyarok laknak, rendesen nem volt élővize. 1 km TISZACSERMELY (1200) homokos parttal. Változatos és buja képet mutat a régi kor a növényvilágból is. Ennek északi mellékén érré keskenyül, mely a Draskóczy földjén a Sóstó-erével egyesül, a peczérczés-háti dűlőn a Fejér-tó laposába átcsap s az erek együtt abban a nagy lapályban enyésznek el, mely a csomor-kányi puszta-templomhoz, másik elágazásában pedig a Czírják-laposához vezet, mely Sámson ide sarkaló részét is borítja s felszaporodó vizével a Czírják-eret táplálja. A tó mellett túrázni és a tóban fürdeni lehet, csónakázni és horgászni azonban nem.
És a vezér azt a helyet Ond-nak, Ete atyjának ajándékozta a Tiszától a Botva taváig és a Körtvély-tótól Olpár homokjáig. — A belterület régi vizei. Átlagos vízhozama Szegednél: 820 m³/s, de mértek már itt 97 m³/s-os legkisebb és 4700 m³/s-os legnagyobb vizet is. Úgy, hogy ha egyéb okunk nem volna, e miatt is bajos ahhoz a föltevéshez folyamodni, hogy III. Terít ő-halom, Szent-Király északkeleti részén, a Katra-értől keletre. Hálász-tó, a Barczi-fok és Kerek-tó közt említtetik. A Porgány torkolatához újabban szivattyút állított az ármentesítő-társulat oly czélból, hogy magasabb vízálláskor a fakadék-vizet és az ereken át érkező csapadékot a védtöltés tetején átvesse a hullámtérbe. A Kis-homok nyugoti végétől mintegy 500 ölnyi távolságban kezdődő, öthat száz öl széles tó. Ily módon a Hód-tó alakját és nagyságát koronként változtatta. 175 Messzire nyúló, lakatlan és műveletlen térségeinken általában nagy bőségben találkozott a mezei vad. 185 Ily viszonyok közt, melyek mellett azonban nem kell arról sem megfeledkeznünk, hogy a föld használatáért később az uraság javára robotolni kellett, a szántóföldeken sokáig nem igen kapott a lakosság. Itt írta Petőfi Sándor a Tisza című versét. A 643 fkm-től, Lónyától 17, 2 km-en újra a szovjet-magyar határon, majd 5 km-en a csehszlovák határon folyik a 620, 8 fkm-ig.
A Tisza folyó neve vaskorban (Kr. A szántóföldek pedig semmivel sem szenvednek többet az eső kimaradásától s a nyári hőségtől, mint a korábbi időkben, 216 miben hihetőleg a mélyebb és kiterjedtebb művelésnek s a fa ültetés elterjedésének is van érdeme. Zöldlaponya g-halom, Szöllősön, Komlós határán; 1750-ből említtetik. Lófogó-ér vagy lapos, a Fejér-tóból kiindulva, a Sárfejők-partnál a Nagy-Bogárzóba vezetett. A harmadik duzzasztási szintet azonban nem hajtották végre (ez még mintegy 150 cm-es vízszintemelkedést jelentene), aminek több oka is van. A Tisza a Szovjetunióban lévő Maramarosi-havasokban 1886 m magasságban eredő Fekete- és Fehér-Tisza összefolyásából keletkezik.
E folyó képez határvonalat Bácska és Bánát között, mielőtt a Vajdaság közepén, Titelnél a Dunába ömlik. Régen vízállásos helyen. Már 1723- és 1727-ben említtetik. Északkeleti oldalán terül el a Zsena nevű széna és nádtermő rét. Vizeinken a már említetteken kívül a vadlúd és vadkacsa, s bibicz, sirály, csér, szárcsa, lilik, vöcsök, vízi tyúk, búvár, harizs, gödény és a szalonka számtalan fajai, * a kárakatona, 170 a gém különböző nemei és a gólya tanyáztak. — A régi halbőség és szabad halászai.