Görög Regék És Mondák - Trencsényi-Waldapfel Imre - Régikönyvek Webáruház
Szüntesd hát panaszodat hős fiadért, hiszen örökké fennmarad a neve az emberek között, az ő dicsőségéről fognak dalolni a költők, én és társnőim, a Múzsák adjuk ajkukra az éneket! De egyszer fölkerekedett, és elment Delphoiba, hogy magától Ápollóntól kérje számon apja korai halálát, sőt lázadó lélekkel tüzet vetett a szentélyre. Legalább engem küldj a mürmidónok népével, s engedd, hogy felöltsem a te fegyvereidet!
Görög Regék És Monday Best
Mennék én szívesen – kapott a szón Menelaosz –, csak tudnám, hogy melyik isten tart vissza itt, és hogyan tudnám kiengesztelni. Anyját béketűrésre intette: nem jó Zeusszal szembeszállni. Akkor nekibátorodott a jós, és kimondta: – Nem beváltatlan fogadalom és nem elmaradt áldozat az, ami Apollónt felingerelte, hanem papja miatt haragszik, mert tiszteletlenül bánt vele Agamemnón. Az asszony hazaindult, de útközben vissza-visszatekingetett, amíg csak haza nem ért, Hektór házába. Trencsényi-Waldapfel Imre: Görög regék (Móra Ferenc Ifjúsági Könyvkiadó, 1967) - antikvarium.hu. Miután elkészült a faló, Odüsszeusz vezetésével ötven jó vitéz rejtőzött el benne, közöttük volt Menelaosz és Diomédész is. Hajóimmal tizenkét tengerparti várost támadtam meg, gyalogosan tizenegyet Trója rögös földjén, a zsákmányt átadtam mindig őneki, ő a legjavát tartotta meg belőle, de a legvitézebb királyoknak adott ajándékot mégis, s máig megtarthatták, csak tőlem vette el, ami nekem jutott, asszonyomat, aki kedves volt szívemnek. Folyt a harc keményen, senkit sem érhetett gáncs. És talán emiatt is, de nagyon nagy hatással volt rám. Briszéisz lépett még utoljára a máglyához: levágott hajfürtjét hozta el utolsó ajándék gyanánt. Érzelmileg mindenképp ez a rész adott a legtöbbet, ez háborított fel és keserített el leginkább, és itt éreztem azt, amit Akhilleusz is megfogalmazott: hogy mi halandók csak játékszerek vagyunk az istenek kezeiben. Magas sírdombot hántolták föléje a görögök a Hellészpontosz partján.
Görög Regék És Monday Morning
A thrák lovakra kaptak, s már messze jártak, amikor Rhészosz rokonát, Hippokoónt felébresztette Apollón. Később jó eséllyel elő fog még kerülni a könyv, igazi újraolvasós, mindig élvezhető darab. Szívedben meglelheted a mítoszok hőseiben lobogó szenvedélyeket: Ámor és Psziché ezredévek múltán is tisztán ragyogó szerelmét, Pénelopé hűségét, Akhilleusz dicsőségvágyát, Odüsszeusz kíváncsiságát, Thészeusz vakmerőségét. Sötét tekintettel, mint a hirtelen leszakadó éjszaka, de ragyogó vértezettel ugrott be a kapun Hektór, kezében két dárdával. Ígérjen tizenkét egyéves, hibátlan üszőt, és úgy kérjék, hogy könyörülve a városon, a trójaiak asszonyain és balgatag kisgyermekein, tartsa vissza a szent Iliosztól Tüdeusz kegyetlen fiát. Péleusz halála után egy ideig ő uralkodott Phthiában, s Menelaosz és Helené leányát, Hermionét vette feleségül. S mikor meglátta Patroklosz sebektől eléktelenített holttestét, éles sikoltással omlott le melléje, kezével a mellét tépte, és gyönge nyakát és szépséges orcáit. Indiai regék és mondák. Nagyon érdekes könyv, össze lehetne belőle állítani több családfát is minden görög istenről, a leszármazottaikról, félistenekről, isteni ősű emberekről, hősökről. Hektór nem akart elbújni a harc elől, csak félrevonult, hogy felöltse előbb Akhilleusz fegyverzetét, melyet Patroklosztól szedett el, s melyet Akhilleusz atyjának az égi istenek ajándékoztak. I lanem azért rá is mért az isten szomorúságot, hogy nem származott tőle palotájában királyi utódok sora, egyetlen fia van, s arra is korai halál vár. Micsoda őrület költözött a szívetekbe, polgártársaim?! Vonakodsz, mert erős kényszer fog hajtani. Ezalatt a görögök tovább hátráltak, s Patroklosz holtteste is újra veszedelembe jutott. Eredeti megjelenés éve: 1967.
Görög Regék És Monday Night
Így szólva, elhagyta a barlangot. Amikor meglátta férje meggyalázott holttestét Akhilleusz lovai mögött, eldobott magától minden díszt, a fátylat is, amelyet az aranyos Áphrodité adott neki azon a napon, amelyen Hektór elvezette a szülői házból, és eszméletét vesztve rogyott össze. Reggel eloltották a máglyát borral, Patroklosz megmaradt csontjait aranyedénybe gyűjtötték, s hamvai fölé kis dombot hántolták, hogy majd Akhilleusz halála után emeljenek az életben maradt görögök széles és magas sírhalmot kettejük fölé. A képzeletük szülte szörnyetegek valóságos állatokra hasonlítottak, s a tündérek, nimfák és istenek úgyszólván emberi tulajdonságokkal rendelkeztek. Hiába intették a többiek, hogy tisztelet jár a papnak, Agamemnónnak nem tetszett a beszéd, és a leányáért könyörgő apát durván elutasította: – Nehogy még egyszer itt találjalak az öblös hajóknál, mert akkor nem fog megvédeni téged az isten pálcája, sem a koszorúja! Görög regék és monday best. Nem fájt az sem jobban, amikor hazámat és jó szüléimét kellett elhagynom, és mint földönfutó érkeztem Péleusz házába. Ez most lejött az Ida hegyéről, a hulló nyilak közül kiragadta a holttestet, megmosta a folyó vizében, megkente ambrosziával, és isteni ruhákba öltöztette. Priamosz fia volt Lükaón is, de nem Hekabé, hanem egy Laothoé nevű rabnő gyermeke. Mikor meglátták a jövevényeket, Akhilleusz csodálkozva hagyta el a helyét, Patroklosz is fölkelt, és a vendégek elé mentek. A bástyán, a Szkaiai-kapu fölött ültek a nép vénei Priamosz körül, öregkoruk miatt a harccal már felhagytak, de hasznos tanácsaikat jó volt meghallgatni. Már-már maga nyúlt a tüzes villámhoz, hogy fenyegetően emelje a magasba, de tűz és vas Héphaisztosz őrizetére van bízva, a viszály istennője nem fért hozzá. Szinte biztos vagyok benne, hogy még jó párszor elő fognak nálam kerülni a görög mítoszok – hiába, elég nagy mitológiaőrült vagyok –, de a legfantasztikusabb az egészben, hogy nagyon bele sem kell ásni magam, mert lépten nyomon így is szembe jönnek velem ezek a kedvelt történetek egy-egy modern feldolgozásban.
Hét testvérem is volt: egy napon szálltak le Hádész birodalmába, mert mindet megölte a gyorslábú, isteni Akhilleusz. Beszéljük meg tehát, hogy ezután hogy lesz: keltsük-e fel újra az öldöklő harcot, vagy küldjünk közéjük békés egyetértést? Kétszer sem kellett ezt mondani: az éj leple alatt Parisz elrabolta Menelaosz vendégszerető házából a királynét, hajóra szállt ismét, és Helenével együtt tért vissza Trójába. Most pedig itt fekszel, a palotában, frissen, mint a harmat, mintha csak most szállt volna el belőled a lélek, mint akit az ezüstíjas Apollón szelíd nyilai értek el hirtelen halállal. Keserves sírással vitték ki a tenger partjára elesett hős társukat a görögök, hogy halotti máglyán elhamvasszák. Did you find this document useful? Görög regék és monday specials. Am ha azt kívánod, hogy most harcba menjek, tedd, hogy álljon félre a többi trójai s az akhájok mind, és állítsatok engemet a középre Arész kedveltjével, Menelaosszal, hogy Helenéért és a kincsekért megvívjunk! De a görögök nem engedték, hogy kedves társuk holtteste az ellenség kezére jusson. Akhilleusz szívében a fájdalomnál is nagyobb volt a harag, fegyverkezett újra, hogy egész Tróján bosszút álljon barátja haláláért. Nem is fogja előbb a vészt elhárítani fejünkről, csak ha a fényesszemű leány kedves apjához visszatérhet, de most már váltságdíj nélkül. Lesütött szemmel rebegte a királyné: – Ha így van, követem Aphrodité parancsát. A trójaiak is jöttek, Hektór vezetésével; mint a farkasok rohantak egymásra az ellenfelek. Megmondta anyám is, az ezüstcipellős Thetisz istennő, hogy két sors között választhatok: ha itt maradok, és a trójaiak városa alatt harcolok, elvétetik tőlem a hazatérés, de örökké tartó lesz a hírem, míg ha hazatérek kedves szülőföldemre, elvétetik tőlem a hírnév, de hosszú életben lesz részem. Kiváló hős lehetsz, Akhilleusz, istenekhez hasonló – felelte gúnyosan Agamemnón –, de az én eszemen nem jársz túl!