Rábca Parti Lakópark György

A Rába magas vízállása esetén a holtág felesleges vizét szivattyúzással emelik a befogadóba. Helyi tájformáló szerepe nem jelentős. Országos természeti védelem alá tartozik, a Fertő-Hansági Nemzeti Park része. A folyószabályozás során 1889-ben keletkezett.

• Rábca parti lakópark györgy ligeti
• Rábca áruház győr nyitvatartás
• Rábca parti lakopark győr
• Rábca parti lakópark györgy

Rábca Parti Lakópark György Ligeti

Rábca Áruház Győr Nyitvatartás

Területe 36 hektár, átlagos vízmélysége 0, 5 m víztérfogata. Hasznosítása: eredetileg belvíztározó és öntözővíz-tározó volt, jelenleg elsősorban horgászvízként és vízparti üdülésre használják. Hasznosítása: horgászat. A holtág vize a Rábca magas vízállásakor a hullámtér elöntése során cserélődik, kis- és középvízhozamok lefolyása idején vize nem pótlódik. Rábca parti lakópark györgy ligeti. A Holt-Marcal torkolati szakasza||Gazdag vízi növényvilág a Holt-Marcalon|. A Sós-tónak nevezett holtág Győr-Moson-Sopron megyében, a Rába bal parti ármentesített területén helyezkedik el, közigazgatásilag Rábapatona és Ikrény községekhez tartozik (39. ábra).

Rábca Parti Lakopark Győr

Távlati elképzelések szerint a jobb parti alsó egy kilométeres szakasz mentén családi házas beépítésű lakópark létesül. Az időszakos vízborítás 4 hektár, víztérfogata 15 ezer m3. Kialakulásának ideje ismeretlen. A Rába és a Rábca menti holtágak|. Helyi tájformáló szerepe csekély. Ennek a két zsilipnek a segítségével a Rábca és a Mosoni-Duna árvizei kizárhatók, a kis- és középvízhozamok a Rábca és a Pinnyédi Öreg-Rábca medrében megosztottan vezethetők le. Rábca parti lakopark győr. Mindegyik holtág az Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság (Győr) illetékességi területén van. A Rába 19. századi szabályozásakor alakult ki.

Rábca Parti Lakópark György

Tulajdonosa a Magyar Állam, kezelője az Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság. Részletes vízminőségi kárelhárítási terv nem készült. A Rába magas vízállása esetén leürítése szivattyúkkal oldható meg. Az Újvárosi holtág, a Pinnyédi Öreg Rábca és a Rosszkerti holtág helyszínrajza|. A holtág felső végén (a Rábca jobb partján) beeresztő zsilip, az alsó végén leürítő zsilip van. Vízgyűjtőjén jelentős szennyezőforrások találhatók, ezek elsősorban kommunális eredetű szennyvizek és a mezőgazdasági területekről bemosódó anyagok. Vízének minőségét nem vizsgálják rendszeresen, vízminőségi adatokkal nem rendelkezik.

1998-ban a holtmeder mentén környezetvédelmi, természetvédelmi tanösvény létesült. 1910-ben, a Marcal torkolatának áthelyezésekor alakult ki (38. ábra), tehát egykor a Marcal medre volt. A Rába mentén három, a Rábca mentén hét, összesen tíz holtágat vizsgáltunk, elhelyezkedésüket a 37. ábrán mutatjuk be. Nem áll természeti védelem alatt. Hasznosítása: belvíztározás, fakadóvizek befogadása. A mintegy 1 km hosszú holtág erőteljes föltöltődése miatt napjainkra erősen összezsugorodott, holtág jellege megszűnőben van. Medrének feliszapoltsága és vízi növényzettel való benőttsége csekély mértékű. A holtág a Rábca szabályozásakor keletkezett, a bal parti ármentesített területén húzódik, közigazgatásilag a Győr-Moson-Sopron megyei Lébény és Mosonszentmiklós községekhez tartozik (44. Torkolatánál egy csőzsilip és két szivattyútelep üzemel. Az utóbbi 15 évben több alkalommal előfordult kisebb mértékű halpusztulás, megjelentek az eutrofizáció jelei is. A holtág a Rábca jobb parti mentett oldalon, az árvízvédelmi töltés és a 10. számú főközlekedési út között helyezkedik el, Győr város területéhez tartozik (41. A Rábca alacsony vízállása esetén a holtág mindkét zsilipen keresztül gravitációsan leüríthető, ha a Rábca vízállása magas, szivattyúzással üríthető. Vízszintjét 1914 óta észlelik.

Téli időszakban Marcal-városrész térségében esetenként korcsolyapálya is kialakítható. Vízpótlása belvízből, illetve a torkolati zsilip segítségével a Rábcából oldható meg. Tulajdonosa és kezelője Győr Megyei Jogú Város Önkormányzata. A holtág a Mosoni-Duna és a Rábca között, a Rábca jobb partján, Győr város és Abda község közigazgatási területén helyezkedik el (41. A Sós-tó helyszínrajza|. A Magyar Állam tulajdonában lévő holtág kezelője Börcs község mezőgazdasági szövetkezete. Hossza 8, 5 km, átlagos szélessége 20 m, területe 17 hektár, átlagos vízmélysége 1, 0 m, víztérfogata 170 ezer m3. Vízpótlása és vízcseréje a csatlakozó belvízcsatornákból, illetve a zsilipeken keresztül történik. Vízcseréje, vízpótlása részben a belvízrendszerből, részben a torkolati zsilipen keresztül gravitációsan lehetséges. A Döglött Rábca helyszínrajza|. A Rábca bal parti belvízrendszerhez tartozik, a felesleges vizeket a torkolatánál lévő zsilipen keresztül vezetik be, vagy szivattyúzással emelik át a befogadóba. Kedvelt kirándulóhely. A holtággal összefüggő fejlesztést a kezelő nem tervez.

Hasznosítása: ipari hűtővíz tarozása és horgászat. A Rábca bal parti belvízrendszerhez tartozik, a holtág kiágazásánál zsilip, torkolatánál beeresztő zsilip és szivattyútelep üzemel.