spaces49.com

spaces49.com

Mn 1480 Szigorúan Titkos Alakulat

Már ebben az évben 15 000 db fatusás fegyvert kívántak legyártani és ezzel a 9. gépkocsizó lövészhadosztályt átfegyverezni, illetve a többi hadosztályhoz tanulmányozásra 15-30 db-ot elküldeni. Ezt az egységet 1962-63 folyamán állították fel, és akkor a MN messze legnagyobb pusztító erőt képviselő alakulata volt (később is csak a repülőcsapatok váltak potenciálisan képessé hasonló pusztításra). A 40 mm-es indítócsőből kilőhető 100 mm-es, 1, 7 kg tömegű, 170 mm homogén páncélzatot 500m-en belül átütni képes kumulatív gránát képességei az 1950-es évek végén már nem voltak megfelelőek, így 1960-ben rendszerbe is állt az utódja az RPG–7. Az AK gépkarabély és az RPG, a kézi páncéltörő rakéta születése. 18 db 57 mm-es légvédelmi ágyú (a légvédelmi tüzérosztálynál). Úgynevezett "védett" alakulatokként csak "megbízható", vagyis politikai- származási hátterüket tekintve kifogástalan sorköteleseket soroztak be hozzájuk. A Mihail Tyimofejevics Kalasnyikov által "megálmodott", széles körben ismert, a hidegháború éveiben és napjainkban is igen elterjedt AK gépkarabélyok első változatait 1947-ben kezdték el gyártani Izsevszkben a nagy múltú IZSMAS (ИЖМАШ: Ижевский Mашинострои- тельный Завод) fegyvergyárban. Az MN 1480 hadműveleti-harcászati rakétadandár története 1963–1991. Magyarországon a fegyvert 1960-ban rendszeresítették. A rakétát a 2K6 komplexum esetén a PT–76 könnyű harckocsi lánctalpas alvázára telepítették, ami terepen 10 km/h, földúton 30 km/h, műúton 40 km/h sebességgel volt képes azt szállítani. Ha érdekel az alakulat részletesebben, ez a könyv kiváló olvasmány lehet: M. Mn 1480 szigorúan titkos alakulat 7. Szabó Miklós: Szupertitkos alakulat - Az MN 1480 hadműveleti-harcászati rakétadandár története (1963-1991). Az MN-1480 Magyarország egyetlen harcászati-hadműveleti rakéta dandárja volt a rendszerváltásig. Az, hogy a hadsereg-parancsnokságot már békében létre kell hozni már 1956-ban felmerült, ám akkor a forradalom közbeszólt.

Mn 1480 Szigorúan Titkos Alakulat 2020

Egy ilyen rakéta megfelelő elindítása igen bonyolult feladat volt, számos speciális eszköz és különlegesen kiképzett katona közreműködését igényelte. 2200 kg tömegű (az egyes változatok között kisebb eltérés lehetséges), 10-32 km közötti hatótávolságú, szilárd hajtóanyagú, nem irányított ballisztikus rakétáról van szó. 36 db 122 mm-es tarack (a tüzérezredben). Mn 1480 szigorúan titkos alakulat 2. Mihail Tyimofejevics Kalasnyikov bácsi "fiával", egy AK-47-sel. Nem sokan tudták a hadseregben, de még a politikai "elitben" sem, hogy a robbanófejeket Tapolcától csekély távolságra tárolták a szovjet raktárak, az 5.

Egyéb kiszolgáló egységek. A weboldal sütiket (cookie-kat) használ, hogy biztonságos böngészés mellett a legjobb felhasználói élményt nyújtsa. A 122 mm-es 38M és a 152 mm-es 43M tarackoknál, ám pl. Mn 1480 szigorúan titkos alakulat 2020. A T–54 400 km-es hatótávolsága mintegy 100 km-rel haladta meg a leváltott típusét. A katonák harckocsizó fegyvernemi jelzéseket viseltek és írásban kötelezték magukat arra, hogy nem beszélnek alakulatuk valódi viszonyairól, rendeltetéséről stb., magát a "különleges technikát" (a rakétákat) pedig szigorúan őrizték.

Mn 1480 Szigorúan Titkos Alakulat 7

A 82 mm-es 37M és a 120 mm-es 43M aknavetőket még csak fel sem kellett újítani a 80-as évekig. A rakéta röppálya csúcspontja 86 kilométer (! A hadosztály harckocsiezredében az eredetileg előírt 94 db harckocsi helyett csak 65 db volt, ám a 122 mm-es tarackok számát 24 db-ról 42 db-ra növelték. 27 db 82 mm-es (9-9 db a gépkocsizó lövészezredeknél) és 18 db 120 mm-es (6-6 db minden gk. Előbbinek lényege ugyanis az volt, hogy háború esetén a MN egy tábori hadsereggel, frontkötelékben vesz részt a hadszíntéren folyó hadműveletekben. Század elején is tiszteletet ébresszen bármilyen ellenségben, főleg ha gyakorlott kezelő használja nehezen átlátható, például városi terepen. Az AK–47, és továbbfejlesztett változatai képességeit különösen értékessé tette, hogy az 1960-as évek legelején a szóba jöhető "ellenség" hasonló kategóriájú eszközei legjobb esetben is csak elérték, ám semmiképpen sem haladták meg azokat, hiszen az orosz fegyvert (amelyet persze napjainkig folyamatosan továbbfejlesztenek) ma is valamennyi összehasonlítás minden idők egyik legjobb kézifegyvereként tartja számon. A harckocsival való ellátottság a MN-ben minőségi problémák mellett mennyiségileg szintén nem volt megoldott a gyakorlatban a hatvanas évek elején sem. A dandár feladata ugyanis az volt, hogy háború esetén az 5. hadsereg harcát az ellenségre mért csapásokkal, köztük atomcsapásokkal segítse. Az új fegyver szekrénytárában ebből 30 darab fért el, ezeket 710 m/s torkolati sebességgel, 750 lövész/perc elméleti tűzgyorsasággal volt képes kilőni a 4, 3 kg tömegű, gázelvételes rendszerű gépkarabély. Magyarország egyetlen katonai könyvkiadója. Önálló Harckocsiezred támaszpontján minden szükséges technika, személyzet, hajtóanyag készen állt a bevetésre. Előbbi egy átalakított GAZ-69 gépkocsi alvázára volt telepítve 4 db rakétával, utóbbi pedig egy BRDM-1 harci felderítő járműre 3db rakétával. Czinege Lajos honvédelmi miniszter azonban már ekkor az elején arról is tájékoztatta a Politikai Bizottságot, hogy esetleg egy az említettnél újabb változatot is gyártásba lehetne venni – amennyiben a szakmai vizsgálatok javasolják – amelynek előnye, hogy könnyebb, és olcsóbban gyártható.

Prototípusa 1947-ben készült el, később továbbfejlesztett változatával, a T–55-tel együtt több országban (Szovjetunió, Csehszlovákia, Lengyelország, Kína) több mint 70. Akárcsak a hadműveleti- harcászati rakétadandárnál, a harcászati rakétaosztályoknál is nagy gondot fordítottak az alakulat valódi feladatának és fegyverzetének titokban tartására. Az 1950-es és 1960-as években rendszerbe állított amerikai és nyugat-európai harckocsik (M–48, M–60, Leopárd, AMX–30) egyre inkább fölénybe kerültek az idősödő szovjet harckocsihoz képest. S ami nem elhanyagolható: a rakéták nukleáris robbanófejekkel voltak felszerelve. A harcászati rakéták alapvető rendeltetése az volt, hogy ABV-csapásmérő képességgel ruházzák fel a hadosztályokat. Tudta volna produkálni. A hordozórakéták hatótávolsága 50–300 kilométer volt, röppályájuk csúcspontja 86 kilométer, tömegük 6350 kilogramm, végsebességük több mint 5500 kilométer, a célt az indítás után legkésőbb – maximális távolság esetén is – 313 szekundum alatt érte el a rakéta. Ezen feladata mellett 1961 őszéig a hadsereg hadműveleti vezetését is ellátta, vagyis a MN vezetés akkoriban a HM-hadosztály-ezred-zászlóalj felállásban működött, majd 1961 szeptemberétől az 5. hadsereg parancsnokságának megszervezésével HM-hadsereg-hadosztály-ezred-zászlóalj rendszerűre módosult. És mivel a túloldalon sem nézték tétlenül a fegyverkezéseinket, óriási szerencsénk volt, hogy egyik fél sem indított éles rakétát, valós célpontra. A fegyver nevének érdekessége, hogy az RPG rövidítés orosz, angol és magyar nyelven is érvényes, kis eltéréssel: ручной противотанковый гранатомёт, rocket-propelled grenade, rakéta-páncéltörő gránát vagy rakéta-póthajtású gránát. A MN szárazföldi csapatai azonban nem csak a "nehéz-" és a "legkorszerűbb" kategóriákban kaptak figyelemre méltó és szinte vadonatúj fejlesztésű fegyvereket az 1950-1960-as évek fordulóján, de például a kézifegyverek kategóriáján belül is. Az AK-fegyverek korábbi változataihoz képest jelentős módosításokat hajtottak rajta végre, amik például javítottak a tüzelés pontosságán, a gyártás gazdaságosságán (egyes alkatrészek gyártásánál az addigi forgácsolás helyett préselést és hegesztést alkalmaztak), ezenkívül a fegyver tömege 3, 14 kg-ra csökkent. Minőségi fejlesztés persze sok esetben szükséges volt, pl. Az új fegyver nem csupán jó minőségű volt, de viszonylag "időben" is került rendszeresítésre.

Mn 1480 Szigorúan Titkos Alakulat 2

Az eredeti terv szerint az 1961-ben legyártandó 30. Itt érdemes megjegyezni, hogy a korabeli magyar források túlnyomó többsége, helytelenül géppisztolynak titulálja a különféle AK változatokat. 9P117 típusú indítóállványának maximális sebessége műúton 60 km/h, földúton 50 km/h, az emelőkeret függőlegesbe állítása (a rakéta ugyanis így volt indítható) 2, 25-3, 5 perc volt. A T–55 majd a hatvanas évek középső harmadától még több újdonságot hozott a MN-be, úgymint atom-, biológiai, vegyi védelem (ABV-védelem), légzőcső stb. A fegyvert a Szovjetunióban az 1950-es évek közepén állították szolgálatba.

A 36 tonnás harckocsi 100 mm-es D–10 harckocsi-ágyúval volt felszerelve, amelyet már a T–54A változatnál függőleges stabilizátorral láttak el (ennek lényege, hogy egy giroszkópos megoldással az ágyú a harckocsi mozgása közben is a célra irányozva tartható), bár igazán jól akkortól működött, amikor a későbbi változatokon vízszintes stabilizátorral is kiegészítették. Itt most két fegyvercsaládot emelnék ki: az AK gépkarabélyokat és az RPG–2/7 kézi páncéltörő gránátvetőket.