Rómeó És Júlia Rövid Összefoglaló
Meghal, kit már két napja eltemettünk. Isten, bocsáss meg néki, mint a szívem, Bár szívemet így nem sebezte senki. Add tőrömet, fiú: - a semmiházi. Jaj, a Szerelem szemre oly szelíd, S goromba zsarnok, hogyha közelít. Szentségtelen kézzel fogom ez áldott, Szentséges oltárt, ezt a lágy kacsót, De ajkam - e két piruló zarándok -. Ily kín csupán a zord pokolban ordít. Twitteresek újraírják a Rómeó és Júliát. Mindketten kardot rántanak, de a Montague-knak sikerül kereket oldaniuk. Párbajhős, veszekedett egy párbajhős. Födjön be Romeóval egy koporsó. Mert akkor a szoknyák után futott, De most e szoknya futni kényszeríti. Halálfia, ki vérszínű kezéből. Még él Júliád, Kiért előbb meghalni vágyakoztál. Valaki leirná nekem a Rómeó és Júlia rövid tartalmát? Hogy kötné föl a hóhér.
Rómeó És Júlia Rövid Története
Menj Júliához, mielőtt lenyugszol, Készítsd el, asszony, nászra az arát. Rómeó azonban hamarabb érkezik, és összetalálkozik Párisszal, aki szintén a kriptába tart meggyászolni menyasszonyát. William Shakespeare: Rómeó és Júlia (elemzés. Kardjára tűzte: - állj, Tybalt, megállj! A tánc után majd meglesem, hol ül. Reggel korán kikémlelem, hogy érez. Júlia dajkáját küldi Rómeóhoz, aki azt üzeni Júliának, hogy délután megtarthatják az esküvőt, szüleinek pedig mondja azt, hogy gyónni megy.
Atyai szómra, sőt nem kétkedem. Nem, Romeóm, táncolni kell neked. Hagyd azt a világot. Itt a gyűrűje, megkért, adjam át. Ó, jó unokabátyám, jobb uram, te! Azért, mert az ilyenfajta fickók, mint ti, ritkán kaptok aranyat a muzsikátokért. Hát mit mondasz neki, dadus? Montague-ház: Ábrahám és Boldizsár, Benvolio, Montague, Montague-né, Rómeó. Ábrahám, Boldizsár jön. A kutya tesz úgy, hogy: rrr.
Rómeó És Júlia Rövid Elemzés
Jöjj fel, bíráló szemmel mérd az arcát. Nekünk mutatja kend azt a fügét? Megint idézem: Idézlek Róza tündöklő szemére, Nagy homlokára, skarlát ajakára, Piciny lábára, rengő csípejére, És arra, ami közelébe fekszik, Hogy földi másodban jelenj meg itten! Odabenn a nagy szálában mindnyájan titeket keresnek, hívnak, kajtatnak, hajkurásznak. Hagyd abba hát: a könny a szív jele, De ennyi könny, könnyelmű esztelenség. Romeo és julia tartalom. Mit mond az esküvőnkről, mit beszél ő? Meghalt, halott, halott. Rozzant boltjába teknősbéka lógott, Kitömött aligátor, torz halaknak.
Romeo, öcskös, Romeo! De nem, hogy a sírból egy új teremjen. Menj, hogyha mondom, s hozd nekem ide. Nem szolgáltam rá ezekre a csípő szókra. Rómeó és júlia rövid története. Én meg tudom mondani. Félre Gergelyhez) Te, megsértjük avval a törvényt, ha azt mondom, hogy nekik mutatom? Te tudniillik már eljátszottad a hozzá való jogodat. Ha ezer évig élek, sem felejtem: "Ugye, Julis? " Ajánlj kisasszonyodnak. A Nap mai útján a legmagasabb. Görcsös-feszes lesz, hűs, mint a halálé: S kölcsön-mezében a meredt halálnak.
Romeo És Julia Tartalom
Közli azt is lányával, hogy az apa döntése alapján 3 nap múlva Páris feleségül veszi őt, ami ellen Júlia tiltakozik. Hol az, aki Mercutiót megölte? Nem félek ám tőletek, ha százszor is muzsikusok vagytok. A hagyományos társadalomban a családjog és a házassági jog az egyház körébe tartozott. Itt fekszik az, kit Romeo döfött le, S ki hős öcséd, Mercutiót ledöfte. Szeretni: sóhaj füstje, kósza gőz, Majd szikratűz a szembe, hogyha győz, S ha fáj, könnyekből egy nagy óceán. Rómeó és júlia rövid elemzés. Azért nem akar - tágítani mellőle. Apja megfenyegeti, hogy kitagadja, ha nem megy hozzá Párishoz. Jaj, Istenem, virrad: A gróf azonnal itt lesz a zenével, Mert így igérte: - Már közelbe hallom. S egész nap oly szokatlan, játszi jókedv.
Fehéren-égre-ámuló szemének, Míg nézik őt, hogy száll a lusta felhőn, A lég hullámain és elvitorláz. Phoebus lakába: Phaëthon, jó kocsis te, Verd ostoroddal ménjeid nyugatra. Csak öncsaló, mert álma, az való. Hűségüket megerősítve válnak el egymástól. Mit szakítasz félbe, mikor egy hajszálnyira vagyok a mondanivalóm kellős közepétől? S az esküje halálom: holtan élek. Lassan szeress s szeretni fogsz sokáig. Valaki leirná nekem a Rómeó és Júlia rövid tartalmát. Hé, dajka - asszony - hol vagy, dajka, dajka?! Zarándok, a kezed mivégre bántod? Egy szétnyílott izé s te téli-körte! De nem találod őt meg e csapáson, Akit siratsz. Mindenre képes, képtelen vadállat!
Páris grófhoz, hogy reggel itt legyen. A kandi szem e rút arcátlan arcot, A képtelen kép majd pirul helyettem. Napszálltakor madárfészkébe mászik. Mindent kiválogattunk, Mit fölveszek az esküvőmre holnap. Istenem, Milyen botorság. Ez az-ra nem leszek az, aki voltam. S kik méhéből fakadtak, végtelen-sok. Oly csöndesen aludj, Mint amilyen szívem nyugalma - úgy. Azért tehát hosszú tapasztalásod. Miért is kellett halálodat megérnem! Minő szerencse: majd megölt Tybalt, S te ölted őt meg és ez is szerencse. Ha Júliát nem adja vissza, várost. Ó, méreg ölte meg idő előtt.
Hírt vittem néki, hogy Júlia meghalt, Ő lóhalálban indult Mantovából, Mindjárt a sírhoz jött, ide a sírhoz -.