Bede Anna Tartozása Tartalom
Szürke, hideg szemei fürkészve szegződtek az ajtóra, melyen most távozik az imént letárgyalt bűnügy személyzete, a beidézett tanúk és vádlottak. 231 247. ; Boris TOMAŠEVSKIJ: La construzione dell intreccio. A mikszáthi jellemalkotás sajátos poétikájáról lásd: EISEMANN György: Egy jellemábrázolás poétikája (Mikszáth Kálmán: Az a fekete folt) = Keresztutak és labirintusok. Az ítéletre váró tett két módon van elbeszélve. Dünnyögi, amint szúró szeme elszalad az iraton. Mikszath kálmán bede anna tartozasa elemzés. Ni, lepattant leesett. Kérdi vontatott, hideg hangon a szolgától. Lenkei Júlia) Budapest, Napvilág Kiadó. A próza írottsága kényszeríti ki tehát a prózanyelv 7 Mihail BAHTYIN: A szó az életben és a költészetben (A szociológiai poétika alapkérdései) = A szó az életben és a költészetben.
- Mikszáth kálmán az a fekete folt tartalom
- Mikszáth kálmán novella elemzés
- Mikszath kálmán bede anna tartozasa elemzés
- Mikszáth kálmán a beszélő köntös
Mikszáth Kálmán Az A Fekete Folt Tartalom
Az ajtó kinyílt, és a lány belépett. A szöveg úgy őrzi meg az elmúltat mint olyant, vagy pontosabban szólva úgy emlékeztet az elmúltra mint olyanra, hogy miközben saját állandóságán keresztül (valamelyest) fenntartja az elmúlt dolog Ugyanazságát és egyben kiépíti Másságát (szöveg és valóság eltérését), egyben létrehozza (kiprovokálja) a megértésének azt a folyamatát, amelyben az olvasó az általa már magtapasztalt valóság analógiájára fogja fel, sajátítja el az olvasottakat. Bizonyosan szél támadt odakünn, aminthogy rázza is már az ablaktáblákat, s mintha valakinek a hazajáró lelke volna, hideg borzongatást keltve besüvít a nyílásokon: A törvény, törvény. Az írott végzés szövege az orgazdaság tényét egyértelműen és kikezdhetetlenül szögezi le. KOVÁCS GÁBOR: Az intonáció metaforái (Mikszáth Kálmán: Bede Anna tartozása) A novella felépítése az életben létező s az elbeszélésben felszínre kerülő ellentéteken alapul, amelyek eltérő rendbe tartozó események segítségével vagy különálló eseménysorok összevetésével egy és ugyanazt a jelenséget eltérő megközelítésben tesz hozzáférhetővé. Mikszáth kálmán az a fekete folt tartalom. Eredj haza, lányom, tisztelem édesanyádat, mondd meg neki, hogy Anna nénéd ártatlan volt.
A hang problémája mindig a kijelentés és a kijelentés alanya közti viszonyt jellemzi: a szereplő hangja a megtapasztalt életről szóló szót jelenti, az elbeszélő hangja a szóról szóló szót lépteti működésbe. Azonban a szereplő és az elbeszélő megnyilatkozásának értelmezéséhez elsősorban Bahtyin prózaelméletét hívom segítségül. A négy megközelítés négy tudományos irányzatot jellemez: a morfológia a formalizmushoz, a nézőpont a strukturalizmushoz, a hang a megnyilatkozás-elmélethez (elbeszéléselmélethez), a szöveg a diszkurzív elméletekhez (legyen az retorikai, ideológiakritikai, intertextuális, mitopoétikus, vagy tisztán poétikai központú) tartozik. 2 A narratológiák alapkategóriáját képezi a nézőpont fogalma. Mikszáth kálmán novella elemzés. Az alábbiakban a jellemábrázolás csak egyik, de a szövegképzés és a prózanyelv szempontjából központi jelentőséggel rendelkező aspektusával foglalkozom: a szereplői beszéd megjelenítésének fogásaival. Vlagyimir PROPP: A mese morfológiája. Semmi semmi, csak az, hogy én Erzsi vagyok, Bede Erzsi, mert tetszik tudni, a testvérnéném, az az Anna.
Mikszáth Kálmán Novella Elemzés
A beszéd hangzását ugyanis nem lehet mással megjeleníteni az írás során, csak metaforákkal. Az elbeszélő másodszor a lány beszédébe iktatja hangjának jellemzését: Ma egy hete kaptuk az írást rebegi töredezve. Horváth Kornélia) Budapest, Argumentum Kiadó (Diszkurzívák sorozat), 2002. John B. Thompson) New York, Cambridge University Press 1981. Talán valami mondanivalód van még? Egy leány mondja a szolga. A lány megigazítja fekete kendőjét a fején, és mély sóhajjal feleli: Nagy az én bajom, nagyon nagy. Az ismétlődés az olvasás figyelmét magára a jeltestre összpontosítja, s arra szólít fel, hogy ne csak a történetet, hanem a szöveget is olvasva megkeressük, mi az oka a sokszoros ismétlésnek. Suttogá, s kis kezét szívéhez szorította. Hadd jöjjön be az a leány. Sárga kendőjével nem is annyira a homlokát törli; talán lejjebb valamit Jól van, lányom szól halkan és szelíden, hanem megállj csak, most jut eszembe Széles tenyerét homlokára tapasztja, s úgy tesz, mintha gondolatokba mélyedne. A jogi beszédműfajt pontosabban szólva, írásműfajt itt a személyes narráció váltja le. A hangzástól való megfosztottság ezesetben a költői nyelv előnyére válik: létrehív egy másodlagos megnyilatkozást a jelölők szintjén, amely trópusokkal telített.
A prózanyelvet minden más elbeszélő formától elkülöníti az a tulajdonsága, hogy benne a megnyilatkozás a megnyilatkozásról, a szó a szóról szólal meg. Minden elbeszélés kompozícióját a nézőpont mozgása hozza létre, amely mozgás jellemzése során az irodalmi elbeszélés tipológiájához juthatunk. The Configuration of Time in Fictional Narrative Games with Time. 299 306. ; I formalisti russi. Hát én el is jöttem, hogy kiálljam a fél esztendőt. Ezt nem úgy éri el, hogy hozzákapcsol az elbeszélt történethez valamilyen utólagosan alkotott önálló véleményt (az értékítélettől mindig tartózkodik), hanem úgy, hogy saját idiolektusát nem semlegesíti, nem különíti el más beszédmódoktól és nem helyezi más szólamok fölé ellenkezőleg, sokkal inkább belehelyezi a megjelenített szereplők beszédmódját meghatározó szocio- és dialektusba, s ezáltal próbál meg részt venni a történet hihetőségét vagy hihetetlenségét erősítő érvelésben. A cselekmény szintjén azt láthatjuk, hogy Erzsi a nővére helyére áll azért, hogy helyette töltse le a büntetés idejét. Hisz akkor nem te vagy elítélve? Az intonációs metaforák szemantikájának narratív eszközökkel történő kibontása avatja a történetet szépprózai szöveggé. Harmadszor és utoljára az eseményeket lezáró passzusban illeti szavával az elbeszélő a lány szavát ( Lássák, lássák!
Mikszath Kálmán Bede Anna Tartozasa Elemzés
Erzsi megnyilatkozásának intonációját három olyan elbeszélői kifejezés értékeli, amely a puszta leíráson túllépve a teljes szöveg strukturális és szemantikai szerveződését befolyásoló tényezővé válik. 6 Kifejtve lásd: KOVÁCS Árpád: Metafora, elbeszélés, dialógus = Diszkurzív poétika. A jégvirágok árnyjátékával beborított terem, amely a főszereplő takaros termetét fedő virágos ruhában megismétlődik, azonban még tovább transzformálódik. A történet központjában álló tárgyalás egy kezdetben ismeretlen bűn egyszerű bevallásából áll. A novella főszereplőjének beszédét három helyen minősíti a fentiekben jellemzett elbeszélő szava.
Mikszáth Kálmán A Beszélő Köntös
A szereplő megnyilatkozása az a beszédtevékenység, amelyen keresztül keletkezésében lehet megközelíteni a szereplőhöz fűződő világlátást; az elbeszélő megnyilatkozása pedig az a metabeszéd, amely egyfelől megjeleníti és megközelíthetővé teszi a szereplő megnyilatkozását, másfelől kinyilvánítja a történetmondás aktusában rejlő intenciókat, vagyis választ ad arra a kérdésre, hogy miért fontos éppen ezt az eseménysort éppen így elmondani. Másodszor a szemüvegét törölgeti az elnök, harmadszor pedig, a novella végén, már a szemét törli: sárga kendőjével nem is annyira a homlokát törli; talán lejjebb valamit. A cselekmény, a nézőpont, a hang és a szöveg tehát azok a központi kategóriák, amelyek alapján az irodalomtudományok specifikálni próbálták az irodalmi elbeszélést (mint megnyilatkozásformát) és a prózát (mint szövegformát). Majd újra meg újra végigolvassa az idéző végzést, azokat a kacskaringós szarkalábakat a fehér lapon; de bizony következetesen azt mondják, hogy Bede Anna orgazdaság vétsége miatt félévi fogságra van ítélve. Ma egy hete temettük szegényt.
Végigtekintve a transzformációsort észrevehető, hogy az elbeszélés kompozícióját meghatározó nézőpont úgy fókuszál, hogy az elbeszélt világból szinte csak azokat a tárgyakat emelje ki, amelyeknek neve a lány jellemzésekor használt nyelvben visszacsenghet. Ez a szólam az elbeszélő szólama, amelynek egyik alapvető funkciója tehát az, hogy megnevezze a szereplő beszédének azon jellegzetességeit, amelyektől az írott betű médiuma még az egyenes idézés során is megfoszt. 3 Felhasznált szakirodalom a nézőpont fogalmának értelmezéséhez: Borisz USZPENSZKIJ: A kompozíció poétikája. A beszéd-megnyilatkozás a próza írottságában elveszíti intonációs hangformáját a próza ugyanis nem hangzik, nincs benne hang. Hibás írást küldtünk hozzátok Nagy, mélázó szemeit élénken emeli fel a lány az öregre, s mohón szól közbe: Lássák, lássák! Ennek eredményeként az írott törvény megtörik, kitörlődik; ami mindeddig a világ rendjében rögzített és megkérdőjelezhetetlen igazságnak tűnt, azt tévedésnek és hibásnak minősítődik át, vagyis végeredményben új létmódot nyer az igazság: Igen, igen, nagy tévedés van a dologban. Takaros egy teremtés. Hogyan vezet rá a fikció létrehozásának lehetőségére? A metaforikus folyamat hatására Erzsi hangja egy mindenkit és mindent elváltoztató varázseszközzé válik. Az intonáció nemcsak a másik ember intonációjára irányul, és nem csupán az adott kontextusba beágyazott formájában tesz szert jelentésre, hanem az egész élettapasztalatot implikálja kontextusként. Erzsi virágos ruháján kívül élete történetét is magával hozza, amelyben már szerepel egy virágos szoba a testvérének, Annának ravatalát körülfogó virágos kamra. 4 Szövegen az alábbiakban igen tömören és egyszerűen meghatározva a mondatszintű, vagyis a predikációt központi elvként alkalmazó megnyilatkozásnál nagyobb értelmi szerkezetbe tagolódó beszéd- vagy írásegységet fogom érteni. Ezesetben a személyes elbeszélés nyelve áll az írott törvény szövege helyére.
A megnyilatkozás intonációs szemantikája azért is központi jelentőségű, mert teret nyit a metaforaképzés, a fikció számára. Az intonáció mindig az egész élethez, a teljes egzisztenciális tapasztalathoz fordul, azt szólítja és jeleníti meg. Szegedy-Maszák Mihály, ford. Bahtyin azonban itt sem áll meg.
Ne mondhassa senki, hogy adósa maradt: édesanyám a kárt fizeti ki, én meg a vármegyénél szenvedem el helyette azt a fél esztendőt. A kegyetlen fej helyeslést bólint a túlvilági hangnak, a nagy kövér kéz pedig a csengettyűt rázza meg a törvényszolgának: Kísérje ön el Bede Annát a fogházi felügyelőhöz.