Gyáni Gábor Kövér György Magyarország Társadalomtörténete

Gyáni Gábor │ Magyarország társadalomtörténete a Horthy-korban Hollós István: Magyar szociális problémák a statisztika tükrében. Mivel a korábban közigazgatási egységként is szerepet játszó "zsidó községek" az emancipáció folyamatában megszűntek, helyettük tisztán felekezeti (rituális, kulturális, humanitárius) céllal hitközségek szerveződtek. Kaelble, Hartmut: Was Prometheus most Unbound in Europe? Az eltérés másik, talán fontosabb oka, hogy az úriság elsőrendűen nem is (csak) a polgári életkörülmények, hanem az állami hivatalból élés szinonimája, annak magától értetődő következménye. A vidéki (és az agglomerációban) élő ipari munkások gyakran saját házukban éltek (nem fizettek tehát lakbért), esetleg kis 219 Created by XMLmind XSL-FO Converter. A Horthy-kor mint politikai forma jellegéről alkotott kortárs fogalmak vagy akár a rendszerrel kapcsolatban használt korabeli frazeológia azonban nem nyújtanak megfelelő kiindulópontot a politológiai igényű definícióhoz.

Jóllehet a Budapest-központú városfejlődés korábbra nyúlik vissza, az 1920-1930-as évtized sem múlt el e téren változások nélkül. De amit a paradigma fogalma magában foglal – a fogalomkészlet, a tudásbeli alapismeretek, amelyeket egy korszak tudományos életére jellemzőnek tekinthetünk –, úgy gondolom, legalább is közös nyelvként valóban létezik. A Vas József népjóléti miniszter által 1926-ra elkészített törvényjavaslat a kellő korporatív támogatottság hiánya miatt azonban sohasem került a nemzetgyűlés plénuma elé, jóllehet a főváros a megszülető törvény reményében 1927 során már szabályrendeletet is alkotott a tárgyban.

A magyar államnyelv törvénybe iktatása. A rendezett tanácsú városok és községek képviselő-testülete esetében fontos sajátosságot jelentett a törvényi szabályozásban, hogy az 1886-os községi törvény lehetővé tette: "minden testület, intézet, társulat, czég s általában minden jogi személy, ha a községben fekvő vagyonnal bír s attól adót fizet", választójoggal bírjon, valamint hogy a, jogi személyek" (sőt a legtöbb adót fizető nagykorú hajadon, özvegy vagy törvényesen elvált nők is) meghatalmazottjaik révén képviselethez juthassanak. Herceg Windischgraetz Lajosné leánya, Natália számára apjának, gróf Széchényi Bertalan, a Felsőház elnökének Lánchíd utcai palotájában rendezett bált. Ez nyilvánvalóan nem eredményez olyan mértékű ugrásszerű növekedést a természetes szaporodásban, mint ha hosszabb volna a demográfiai olló. Ráadásul az idézett vállalatvezető akkor lett a tulajdonos (holding) gyáron belüli képviselője, amikor a zsidótörvényekkel kezdetét vette a keresztény őrségváltás, a tőkés tulajdon drasztikus újrafelosztása. 1923-ban törvényt hoztak ugyan (XXV tc. ) Kövér György: Egy magánbankár a XX. A folyamatokat tehát nem lehet a térbeli mozgások nélkül vizsgálni, ehhez a településszerkezet tanulmányozása is szükséges, de a családrekonstrukciós mikrovizsgálatok épp az elvándorlás nyomon követésére nem igazán alkalmasak. A foglalkozási csoport elitjét, már jószerivel nagypolgári magját a magánmérnökök (számuk 1930-ban ezer fő körül alakult) és a vezető menedzseri posztokba emelkedett vállalati mérnökök alkották. Ráadásul a "Horthy nevével szimbolizált ellenforradalmi rendszer egyértelműen a nemzeti katasztrófa jegyében született", hiszen: "A forradalmak és az ellenforradalom drámai formában vetették fel újra a nemzeti integráció hiányának kérdését" (Szabó Miklós 1983, 54). A 2-7 szobás középosztályi lakásokat magukba foglaló, gyakran valamilyen udvarként elnevezett társasházak Budán, a frissen beépített Lágymányoson, ebben a keresztény középosztály számára "fenntartott" városrészben szaporodtak el gomba módra a "zsidó Újlipótváros" határozott ellenpontjaként; az utóbbinak még az építészete is elütött a budai részekétől.

Ha arra is támpontot keresünk, hogy a birtokosok közötti földterület-megoszlás milyen jövedelemmegoszlást jelentett, nem elegendő a tulajdonviszonyok vizsgálata, hanem az üzemszerkezetet is számításba kell vennünk. FELHASZNÁLT IRODALOM A zsidókérdésről. A törvény megtiltotta a gyerekek ipari munkáját (átmeneti időre azonban, kivételesen, engedélyezte azt 12 éves kor fölött is), és mind a nőknél, mind a fiatalkorúaknál előírta orvosi igazolás bemutatását. Különösen igaz ez az 1927-ben újra felállított második kamara, a felsőház esetében, amely egy szakmai és vagyoni elvet szem előtt tartó "korrekciós" funkció jegyében bővítette tovább a politikai elit körét. A beszállásolás úgy volt, hogy nekünk, már ilyen kisebb leányoknak csak a söpréshelyiség jutott, oda raktuk a szalmát és ott feküdtünk úgy, hogy a lábunk a másik fejénél volt. Gondoskodott, melyen az 1898. csak annyit módosított, hogy a napszámosok, majd később a cselédek (1907:XLV. ) A társadalombiztosítás pénzügyi gazdálkodása kezdetben, a gazdasági válság éveiben, többnyire deficites volt. Úgyszintén a harmincas évek végén dolgozta ki Esztergár Lajos pécsi polgármester az ún produktív szociálpolitika koncepcióját. Castel, Robert: A szociális kérdés alakváltozásai. A magyarországi állatállományban a legnagyobb részesedéssel a kisgazdaságok rendelkeztek. Wiener, Martin J. : English Culture and the Decline of the Industrial Spirit 1850-1980. Létezett-e tehát a Horthy-korban Magyarországon modern polgári középosztály, helyesebben: mennyiben tekinthető a létező középosztály egyáltalán polgárinak, és valóban élesen elkülönült-e egymástól kizárólagosan a maga számára középosztályi státust vindikáló történelmi vagy úri középosztály a jórészt (vagy egyedül? )

A szerzők Budapest, 1998. október 12. vi. Szabad György: A társadalmi átalakulás folyamatának előrehaladása Magyarországon, 1849-1867. Ha ezeket további vizsgálat alá vetjük és arra vagyunk kíváncsiak, mennyire városiasak ezek társadalmi szempontból, akkor újra egy szűkebb kategóriát fogunk kapni. Nem javultak a számbavétel pontosságának esélyei az 1869-es magyar népszámlálást követően sem. "Ha már egy úri lánynak valamilyen kenyérkereső pályára kell lépnie – szól a visszaemlékező –, akkor csakis tanítónő lehet" (H. Boros Vilma 1975, 38). A személyenkénti részletezésben hozzáférhető budapesti kimutatás viszont a jövedelmek bruttó értékét közli, így 1935-re és 1940-re vonatkozóan tanácsos a 100 000 pengő fölötti jövedelemsáv vizsgálata. A felsőházi elit szegmens további jellegzetes vonása a "tudástőke" birtoklása terén élvezett kivételes helye. A tisztek házasodásá- nak feltételeként korszakunkban is érvényben maradt a kaució kötelezettsége, ami a feleség családját terhelte. Ez már nem az egyénekre, hanem a felekezetre mint vallási közösségre vonatkozott. Polgári iskolába természetesen nem csak hölgyek jártak, a különbözeti mások számára is lényeges keresztmobilitási csatorna lehetett. S bár a fentiekben jól érzékelhető a modernizációs és függőségi elméletek egymásra reflektáltsága, legalább olyan pontosan megfigyelhető az utóbbinál a belső integráció normatív tételezése.

A jómódú, vezető beosztású budapesti bankfőtisztviselő (Angol-Magyar Bank) családjának példáját idézve, miközben pazarló nagypolgári életet folytattak, aközben továbbra is kitartottak a kispolgári aszkézis szokása mellett. Az államban összpontosuló uralmi viszony analízise így még magán a marxista történetíráson belül elvezetett az elit fogalomhoz, melynek révén az osztályszemléletnél árnyaltabb, a politika személyi és intézményes változásait pontosabban magyarázó társadalomtörténetre nyílt kilátás. Ugyanakkor szembetűnően megritkult a tőkés vállalkozókat, menedzsereket és érdekképviseleti lobbikat reprezentáló elit – az ide tartozó képviselők száma rendszeresen 10 a 155-178 fő között alakuló kormánypárti frakcióban. Protestáns Szemle, 1992. április. Sárkány Mihály: Gazdaság és kultúra: a parasztság mint kutatási dilemma. ) Igaz, arisztokraták más módon, elsősorban a kormányzó kinevezése útján is bekerülhettek a második törvényhozói kamarába.

Benda Gyula: A társadalomtörténet-írás helyzete és perspektívái. Elszórt utalásokból tudjuk azonban, hogy nem ők kezdték. Az 1943as szárszói beszédben a politikus Erdei már másként fogalmazott, ami azonban nem hatástalanította az 1940-ben diagnosztizált társadalomkutatói dilemmát: a parasztság ". Végül pedig az jelentett úgyszólván biztos garanciát a birtokok tulajdonosai számára, hogy a gazdálkodás a latifundiumokon gyakorta tőkés nagybérlet formáját öltötte. "Azért mentem a jogra – szól egy visszaemlékező –, mert ott mint »mezei jogász« különböző dolgokat tudtam csinálni: például házitanítóskodtam, később pedig egy csomó disszertációt írtam. Hogyan épült be ez a választóvonal ezeknek az embereknek az élettörténetébe?

Így azután ebben az évtizedben (1928-ig) alig több mint 32 000 magyar távozhatott az Egyesült Államokba, többségük (87%-uk) még 1924 előtt tette meg az utat. Az arisztokrata vadászatkultusz tradicionálisan rögzült rituálé keretei között folyt, ahol mód nyílt a "mesterségbeli tudás", a fegyverhasználat terén szerzett jártasság versenyszerű gyakorlására. Nem ritka az olyan családi "munkamegosztás", ahol a férfi családfő az aratásból veszi ki a részét, s emellett részesföldet vállal, melyet a felesége és felnőtt fia munkálnak meg. Debrecenben például: "Kisiparosok, a kisiparban dolgozó munkások, segédek és munkanélküliek csatlakoztak először a nemzeti szocialistákhoz. Ennek következtében a nem úrbéres típusú szerződéssel bíró vagy szerződéssel egyáltalán nem rendelkező jobbágyok az általuk használt területeket vagy nem kapták meg polgári tulajdonba, vagy ha meg akarták kapni, fizetniük kellett érte. Igaz, az 1922-1925 között négy lépcsőben végrehajtott alkalmazotti létszámleépítések valamelyest ritkították az állami alkalmazotti népességet. Hadd idézzem már korábbról ennek példájaként Werbőczy Hármaskönyvének egy passzusát, ahol pontosan az egy és ugyanazon nemesség elvéről szól: ". A társadalom másik csoportjaihoz képest tehát ezekben a 105 Created by XMLmind XSL-FO Converter.

A nők és a férfiak munkavállalási gyakorisága közötti eltérések, valamint a keresők korösszetételének a megváltozása abból is adódtak, hogy a gazdaságilag aktív népesség családi állapota szintúgy megváltozott. Miközben az iparosoknak mindössze a hatoda élt a fővárosban és további tized része jutott a vidéki (vagyis a törvényhatósági jogú) városokra, addig a "középipari" műhelyek tulajdonosainak egyenesen a harmada volt budapesti (1935-ben). Tóth Zoltán: Mit olvaszt az "olvasztótégely"? Világtörténet, 1979. A képesítési rendelkezések folytán az igazolt iskolai végzettségen alapuló szaktudás már a századfordulótól sok helyt előfeltétele az úri középosztály számára fenntartott hivatalok elfoglalásának. Ezeknél a magasabb "hajlandósági arányoknál" természetesen számításba kell venni egyrészt a felekezet nagyságát, másrészt azt, hogy a különböző felekezetek szociometriailag mérhető távolsága különböző volt.