Könyv: Mihály Ottó: Bevezetés A Nevelésfilozófiába

• elírtad a keresőszót - ellenőrizd a megadott kifejezést, mert a kereső csak olyan termékekre keres, amiben pontosan megtalálható(ak) az általad beírt kifejezés(ek); • a termék megnevezésében nem szerepel a keresőszó - próbáld meg kategória-szűkítéssel megkeresni a kívánt terméktípust; • túl sok keresési paramétert adtál meg - csökkentsd a szűrési feltételek számát; • a keresett termékből egy sincs jelenleg feltöltve a piactérre; • esetleg keress rá hasonló termékre. A másik tényező szintén a motivációs válsággal függ össze. Nagyon hasonlóan ahhoz, ahogy a róka ezt megfogalmazza A kis hercegben. The educational theory, philosophy of education, concept, areas, trends. Foglalkozik a nevelési cél- és értékelmélet alapvető kérdéseivel, az értékközvetítő tanári tevékenység fontos elméleti és gyakorlati kérdéseivel. De a nevelési módszer? Ebben a vonatkozásban óvatosságra int Mihály Ottó, aki nevelésfilozófiai jegyzetének már az előszavában leszögezi, hogy nem tudjuk, mi a nevelés, de azt tudjuk, hogy a kérdésre "sokféle érvényes és jogosult válasz létezik". Nem olyan, mint a többi. Kár, hogy ebben a pillanatban pontosan az ellenkező irányba megyünk.

A pedagógia mint elmélet meghatározása és lényege. Knausz Imre: Mi a nevelés? És akkor a negyvenmillió forintos kérdés: lehetséges-e ez? Content and Methodology issues of value transfer. Számodra én is csak ugyanolyan róka vagyok, mint a többi száz- meg százezer. Ezen a ponton nem tudom megállni, hogy ne idézzem föl boldogult pedagógia szakos egyetemi éveimet, amikor nagy elméleti és gyakorlati felhorgadásunkban néhányan (na jó, pontosítok: ketten) elhatároztuk, hogy megírjuk a neveléselmélet bírálatát, és ebből az opuszból jó néhány bekezdés a definíciók körül forgott. A tanári hatékonyság fejlesztése.

Bábosik István (2004): Neveléselmélet. Jól tanulni azért is lehet és érdemes, hogy a tanuló többre vigye, mint a szülei. Én inkább arra az álláspontra hajlok, hogy nem, és hogy ennélfogva Kohlberg kísérletét minden eredménye ellenére is kudarcnak tekintsem. ) De egyáltalán szükség volna-e erre? Okker Kiadó, Budapest, 1998. Eredeti ár: kedvezmény nélküli, javasolt könyvesbolti ár Online ár: az internetes rendelésekre érvényes ár Előrendelői ár: a megjelenéshez kapcsolódó, előrendelőknek járó kedvezményes ár Korábbi ár: az akciót megelőző 30 nap legalacsonyabb ára ezen a weboldalon Aktuális ár: a vásárláskor fizetendő ár Tervezett ár: előkészületben lévő termék tervezett könyvesbolti ára, tájékoztató jellegű, nem minősül ajánlattételnek.

Felelős vagy a rózsádért... – Felelős vagyok a rózsámért – ismételte a kis herceg, hogy jól az emlékezetébe vésse. A dereguláción azt értem, hogy minél több formális-bürokratikus szabály határozza meg az iskola mindennapi életét, annál inkább redukálódnak az emberek puszta szereppé (egy szervezet szereplőjévé), és annál kevésbé valószínű, hogy fókuszba kerülhet a személyiség. Ebből a szempontból felettébb tanulságos egy a közelmúltban lejátszódott és általam csak anekdotikusan ismert történet. Nagyon röviden két dolgot szeretnék kiemelni. Értékeket vagy erényeket természetesen a mai világban is fel tudunk sorolni, köztük olyanokat is, amelyek fontosságáról könnyen alakítható ki társadalmi konszenzus. Mindebből egy nagyon erős motivációs deficit következik, az oktatás tehát egyszerűen nem korlátozódhat az ismeretek és képességek közvetítésére, hanem egy nagyon intenzív fordulatot kell tennie abba az irányba, hogy a fiatalokat megnyerje magának. Ez aligha magyarázható e tradíció praktikus hasznával, sokkal fontosabb az a szerep, amelyet – mintegy rejtett módon – a jellem formálásában betöltött. Az iskola legfőbb étoszát alkotó műveltségközvetítés rohamosan veszíti el hitelét éppen azért, mert mint ebben az előadásban is utaltam rá, alapvető jellemformáló funkciója kiüresedett. Sem a szülők, sem a tanulók számára nem világos, hogy miért kell a formaldehidekkel, a harmincéves háborúval és Janus Pannonius epigrammáival annyi időt eltölteni. Continuum, London, New York, 2004. Nevelés nélküli oktatás nemcsak, hogy lehetséges, hanem egyenesen ez a szabály. És szükségem sincs rád. Gondoljunk csak a Kohlberg körüli vitákra. Megpróbálom megmagyarázni, mire gondolok.

A historical approach to Educational Theory and Education Philosophy, their major subjects. Báthory Zoltán – Falus Iván) Osiris Kiadó, Budapest, 2001. In: Tanulmányok a neveléstudomány köréből. Az iskolában eszerint olyan tudás birtokába kerül a tanuló, amely eszköz lehet a kezében ahhoz, hogy az életben felmerülő helyzeteket kezelni tudja, és amely közömbös a morális-akarati szférával szemben, azaz ilyen értelemben különböző célokra használható fel. Címszavakban: dereguláció, emberléptékűség, sokrétű tevékenységek. Ahogyan neked sincs énrám. Azt tudom alkalmazni a Katinál, a Pistánál meg ebben meg abban az osztályban. A nevelés lehetőségéről és meghatározottságáról. A nevelésfilozófia témakörei. Egyfelől kifejezetten az oktatással szembeállítva használjuk, lényegében a bloomi – pontosabban: általános pszichológiai – kognitív-affektív ellentétpárnak megfelelően. A nevelés maga nem fejlesztés, hanem csak egy viszonyulás a másik emberhez, és ennek a viszonynak a megvalósítása segíti őt abban, hogy különböző – célzott és nem célzott – tevékenységek révén előbbre jusson. "Én úgy tudom – mondta állítólag –, hogy a pedagógus dolga az oktatás és a nevelés. "

A pedagógiai viszonyban az ember azt mutatja meg, hogy ő hogyan küzd meg a problémáival, és hogyan jut közelebb önmaga megértéséhez. Bagdy Emőke – Telkes József: Személyiségfejlesztő módszerek az iskolában. Kron, Fridrich W (2003): Pedagógia. Te pillanatnyilag nem vagy számomra más, mint egy ugyanolyan kisfiú, mint a többi száz- meg százezer. Ez lehet követendő út a növendék számára, és lehet elvethető. A pedagógiai tevékenység szereplői: a pedagógus és a tanuló a nevelési folyamatban.

A nevelő felelősséget vállal a növendékért, azaz azt vállalja, hogy soha nem fogja elsősorban egy szervezet elemének tekinteni, hanem a hozzá való viszonyban prioritásnak fogja tekinteni a fejlődés szükségleteit. Módszerei vannak, sőt helyes, a nevelők számára normaként előírható módszerei éppúgy, mint helytelen, kerülendő módszerei. A kulcsfogalom inkább a felelősség. OKKER, Budapest, Németh András (1997): Nevelés, gyermek, iskola. Egy kicsit közelebbről a pedagógiai viszony két dolgot jelent.

A 20. század aztán felborította ezt az egész konstrukciót. Tantárgy angol neve. Az értékközvetítés tartalmi és módszertani kérdései. A 16. századtól rendszerszerűvé és egyre tömegesebbé váló iskolai oktatás célja is alapvetően ez. Pataki Gyula nemrég egy interjúban meg is fogalmazta, hogy neki nincs módszere. A nevelés mint érték. A végletesen nevelés nélküli iskola, és így az iskola intézményes önfelszámolása irányába.

Saint-Exupéry világosan fogalmaz a megismeréssel kapcsolatban is. A nevelés nem teszi átlátszóvá az embert, és éppen mert nem technológia, nem azon alapul, hogy mindent tudunk a másikról, és így tudjuk, hogy hol kell beavatkozni. Az írás-olvasás-számolás elemi készségein túl a kurrikulum mindenekelőtt egy hagyomány átörökítését célozza, és bár az iskolai műveltség tartalma számos ponton változott és bővült az évszázadok során, magának a hagyománynak a pozíciója az iskolai tantervekben feltűnően szilárd. A klasszikus és modern nevelésfelfogásra épülő gondolati rendszerek jellemzői. Budapest, 1988, Tankönyvkiadó. A pedagógia mint gyakorlat meghatározása és lényege (A nevelés lényege). Ilyenkor másodlagossá válik az az instrumentális kapcsolat, amely a mindennapi élet világában egyik embert a másikhoz fűzi, és fókuszba kerül az a kérdés, hogy mire van szüksége a másiknak a fejlődéshez, az integritás megvalósításához. Osiris Kiadó, Budapest. Te egyszer s mindenkorra felelős lettél azért, amit megszelídítettél. Online megjelenés éve: 2018. A filozófia mint tudomány.

A nevelési folyamat értelmezései. Azt állítom, hogy igen, sőt enélkül nagyon rövid időn belül összeomlik az az intézményrendszer, amit ma iskolának nevezünk. 3 Módszerei viszont – azt hiszem – nincsenek a nevelésnek. A mai tömegoktatás körülményei között, amikor egy pedagógus heti 1-3 órát tölt el egy osztállyal, miközben évente akár kétszáz gyerekkel is dolgozik, nagyon nehezen tudunk arról beszélni, hogy ő nevel. Tantárgyfelelős oktató. Iskolakultúra, 2005. A nevelés alapkategóriái.

Néhány szakirodalom. Az egyikről már sokat írtam és beszéltem, ezért megengedhetem magamnak, hogy most csak röviden utaljak rá. Az a fogalmi modell, amit én itt megpróbálok felvázolni, mindössze arra tart tehát igényt, hogy egyike legyen e sok "érvényes és jogosult" válasznak. Az ember csak azt ismeri meg igazán, amit megszelídít – mondta a róka. Karikó Sándor) Áron Kiadó, Brozsek Kiadó, Budapest, 2010. Nem is lenne igazságos ezt az igényt támasztani vele szemben, egyszerűen nincs meg a lehetőség a fentebb vázolt szeretetteljes emberi kapcsolatok kialakítására. Alakítására irányulnak, másrészt egy még általánosabb gyűjtőfogalomként, amely minden a személyiségre irányuló hatást válogatás nélkül magába foglal. A pedagógiának mint tudománynak az irányzatai, típusai. Lehetőséget, hogy megnyilvánuljon és a megnyilvánulásaira konstruktív, azaz az ő szempontjait megértő visszajelzéseket kapjon. Másfelől viszont a modernitás immár kiüresedett hagyományát folytatva olyan gyűjtőfogalomként fordulunk hozzá, amely minden a személyiségre irányuló tudatos fejlesztő hatást magába söpör a szoktatástól az oktatáson át a közösségfejlesztésig vagy a rendfenntartásig. A megoldás – ha van – nem lehet más, mint a közvetlen emberi viszony, amely megnyithatja az utat a motivációs-akarati szféra befolyásolása felé. Másrészt ennek ellenpontjaként azt, hogy a nevelő is feltárja magát, azaz megmutatja, hogy milyen ember. Lehetséges-e pszichológiai értelmezést adni az erkölcsi fejlődésnek?

A pedagógiai viszonyulás egy egész közösséget is áthathat, sőt részben talán éppen ez teszi közösséggé a csoportot.