3 Hónapos Oltás Mellékhatásai – Kritika: A Félelem Utcája-Trilógia
Címlapkép: Getty Images. A teszteken résztvevőknek összesen 2, 2 millió darab második Pfizer-oltást és 870 ezer darab Moderna-oltást adtak be. Az eredmények számokban: - Kanadában, ahol a tanulmány készült, 2022. március 20-ig több mint 52 millió adagot adtak be a Pfizer-vakcinából, a Moderna-vakcinából pedig 22 milliót.
Pfizer oltásukat, a harmadik mRNS-adagot követően hasonló vagy kevesebb mellékhatást tapasztaltak, mint a második Pfizer-védőoltás felvételét követően. A tanulmány szerint a 40 év alatti férfiaknál fordultak elő a legnagyobb arányban a szivet érintő mellékhatások, amit érdemes lehet figyelembe venni a vakcinák ajánlásánál a különböző demográfiai csoportokban. Gyakori (10 oltásból kevesebb mint egy, de 100 oltásból több mint egy esetében fordult elő): - hasmenés, - hányinger, hányás. A szívizom-gyulladás elsődleges tünetei a mellkasi fájdalom, a légszomj, a gyors, vagy szabálytalan szívverés – emlékeztet az NBC News. Összehasonlításképp 2018-ban a szívizom-gyulladás előfordulása a 40 év alattiak körében 1 millió főre vetítve 2, 01, a 40 év felettieknél pedig 2, 2 fő volt. A CDC a közelmúltban a Lancet nevű orvosi szaklapban tett közzé egy tanulmányt, amelyben több mint 500 tizenéves és fiatal felnőtt egészségi állapotát vizsgálta az mRNS-oltás utáni szívizomgyulladást követően legalább 90 nappal. Emellett a vizsgálat a kórházi és sürgősségi osztályok adataira támaszkodik, így előfordulhat, hogy néhány kevésbé súlyos eset kimaradt – teszik hozzá. A szerzők szerint az eredmények alátámasztják, hogy bizonyos populációknak eltérő vakcinák beadása lehet javasolt az előnyök maximalizálása és a mellékhatások minimalizálása érdekében.
Fájdalom az oltás helyén. LEHET AZ OLTÁSNAK MELLÉKHATÁSA. Utóbbinál vérrögképződéses esetek fordultak elő, ami miatt több országban átmenetileg felfüggesztették a Janssen-vakcinák alkalmazását. Pirosodás az oltás helyén. Orvosokban felmerült, hogy okozhat-e maradandó károsodást a szívben az oltás következtében kialakult szívizom-gyulladás. De hozzáteszik, hogy még ezzel együtt is mind a két vakcina esetén nagyon ritkák a szívizom-gyulladásos esetek. Az oltásnak ilyen mellékhatása nincs.
Magas láz, 39°5 C fölött, - rossz közérzet, - kemény duzzanat az oltás helyén, - gyengeség. Az egyik ilyen a kanadai tanulmány. Duzzanat az oltás helyén. A vakcinák jóváhagyásához végzett klinikai vizsgálatok bizonyították, hogy a koronavírus-oltások biztonságosak és a mellékhatások általában enyhék és maguktól elmúlnak rövid időn belül.
Álmosság, - fejfájás, - étvágytalanság, - magas láz, 38 °C fölött, - fájdalom, pirosság és duzzanat az oltás helyén. Viszont kisebb eltérést látnak a két vakcina között, a becsléseik szerint egy millió oltásra vetítve 52, 4, illetve 56, 3 eset lehet a Pfizer és a Moderna vakcinájánál, bár hozzáteszik, hogy nincs meg minden adatuk a 24 év alattiaknál. Az adatok szerint a vírusos betegségek szövődményeként fellépő szívizomgyulladás esetén az emberek körülbelül 20 százalékánál alakul ki szívelégtelenség. A második oltást követő 21 napon belül összesen 59 szívizom-gyulladásos esetet jegyeztek fel (a Pfizer-vakcinával oltottaknál 21, a Moderna-vakcinával oltottaknál 31 esetet) és 41 szívburok-gyulladást (a Pfizer-vakcinánál 21, a Moderna-vakcinánál 20 esetet). Mit mondanak azok, akik már a 3. oltáson is túl vannak? "Nincs bizonyíték arra, hogy az mRNS-vakcinákat követően megnövekedett lenne a halálozás kockázata azokhoz az egyénekhez képest, akik nem kapták meg az oltást" - mondta a tisztviselő.
Érthető az oltásra várók aggodalma és jogos az oltást végző szakemberek kérdése: A második oltáshoz képest milyen mellékhatásokkal kell számolnia annak, aki a 3. oltást is felveszi? A többség 3 hónap után jobban lett. A vizsgálat korlátai között említik, hogy megfigyelésen alapul, ami korlátozza az oltás és a szívizom- vagy szívburokgyulladás közötti ok-okozati összefüggés megállapításának lehetőségét. A szívizom-gyulladás egy olyan betegség, amiről már régóta tudott, hogy összefüggésbe hozható vírusfertőzésekkel, többek között influenzával, vagy magával a Covid-19 betegséggel is. Izraelben néhány napja az időskorúak (60 év felettiek) felvehetik a harmadik védőoltásukat. Mi tegnap kaptuk... A kisfiam este 2* hányt, mára csupa pötty lett, hőemelkedéssel.
Az FDA nem kommentálta a Pfizer és a Moderna klinikai vizsgálatait, mivel azok még folyamatban vannak, de az ügynökség egyik tisztviselője szerint "nagyon alacsony" az esélye annak, hogy az oltást követően szívizomgyulladás lépjen fel és hozzátette, hogy eddig nem vezetett szívbetegséggel összefüggő halálesethez floridai állami adatok alapján. A harmadik oltás mellékhatásai. És hogy nem is vírus szerinte. A korábbi latolgatásokon és jóslatokon túl ma már kezdeti tapasztalatok is gyarapítják az ismereteket.
A félelem utcája 3. rész: 1666 – július 16. A felnőttek viszont… alig vannak a filmben, de egyébként is jelentéktelen biodíszletei a cselekménynek. Itt a Félelem utcája 1. rész: 1994 első saját előzetese! A sztori három nagy korszakban játszódik: a kilencvenes években (1994), a hetvenes években (1978) és az 1660-as években (1666). 1994-ben néhány tini felfedezi, hogy a városukat kísértő szörnyű eseményeknek közük lehet egymáshoz, és ők lehetnek a következő célpontok. Na de miről is szól A félelem utcája?
A Félelem Utcája 1. Rész: 1999.Co
Persze ezek nem elszigetelt történetek, ismét fontos hangsúlyozni, hogy nem antológiáról van szó! Időnként ugyan akadt menekülés, de aztán rendszerint leült a történet, és jött helyette a romantikázás. Hiányzott a feszültség. Rajtuk kívül itt van még három tini, akik igyekeznek életben maradni a film végéig. A félelem utcája 1. rész: 1994 előzetes magyar nyelven és eredeti nyelven is megnézhető oldalunkon, az előzetes mellett letölthetsz háttérképeket és posztereket is nagy felbontásban. Úgyhogy felmerülhet a kérdés, minek nekünk A félelem utcája-trilógia, a Netflix nagy nyári horrorfilmsorozata, amely éppen ezeket a felsorolt toposzokat turmixolja össze. Újat tehát nem tud mutatni A félelem utcája első része, de a lényegi sztorit is csak az utolsó harmadában indítja be igazán, addig csak tapogatózik, és nem túl mély, nem túl érdekes karaktereket sorjáz. Az utóbbi 10–15 év horrorfilmes trendjét szokták reneszánszként emlegetni annak okán, hogy a zsáner nyugati és keleti darabjainak jelentős hányada több volt szimpla borzongató vagy gyomorforgató alkotásnál, még akkor is, ha egy A betolakodó vagy Mártírok vérzuhatagot zúdítottak a nyakunkba. A félelem utcája pedig végső soron inkább típusfigurákkal, semmint hús-vér emberekkel dolgozik, valamint kiszámítható, habár az egyik nagy fordulata talán okozhat meglepetéseket még a zsáner rajongói számára is. Nem rágja a szánkba a mondanivalóját, azt nekünk kell kihámoznunk, de amúgy elég egyértelmű is. A félelem utcája-trilógia ugyanis pont ez a kategória: nem akar nagyon belemenni a karakterépítésbe vagy a lélektani ábrázolásba, viszont ugyanolyan okos, társadalomtudatos mű, mint az eredeti A texasi láncfűrészes mészárlás, az 1978-as és a 2018-as Halloween, a kultikus, 1983-as Sleepaway Camp (Szörnyűségek tábora és A halál angyala címen is ismert nálunk) vagy az Az. Itt nem árulunk el nagy titkot azzal, hogy a Deenát is eljátszó Kiana Madeira formálja meg Sarah Fiert, a főhőst, akinek a szemszögéből kibontakozik az akkor még kezdetleges, önigazgató településként működő helység tragédiája.
T–1000-es folyékony fémét idéző gyilkosok "hozzák össze" őket, na meg maroknyi csapatukat például Deena öccsével, Josh-sal (Benjamin Flores Jr. ), Simonnal (Fred Hechinger) és Kate-tel (Julia Rehwald). Igazából A félelem utcája egy klisétenger. A film rövid tartalma: A brutális gyilkosságsorozat után egy tini és barátai harcba szállnak a gonosz erővel, amely évszázadok óta sanyargatja hírhedt városukat.. A film készítői: Chernin Entertainment A filmet rendezte: Leigh Janiak Ezek a film főszereplői: Kiana Madeira Olivia Scott Welch Benjamin Flores Jr. Lehet, hogy így ismered még ezt a filmet mert ez a film eredeti címe: Fear Street: 1994. Az R. Stine sikeres horrorsorozatán alapuló trilógia Shadyside baljós történetén át mutatja be a rémálmot. Azaz A félelem utcája-trilógia összességében arra a kérdésre koncentrál, hogy miért tombol az erőszak a látszólag prosperáló és békés kisvárosokból felépülő Egyesült Államokban. Sebaj, mert ez a véres horrorturmix kifejezetten ízletesre sikeredett! A horrorklisék mellett sajnos emiatt is kiszámítható a filmtrilógia, minthogy a második részben már kezd körvonalazódni, hogy kik rendelkeznek "plot armorral", azaz kik nem fognak meghalni, ez pedig az alapján is kikövetkeztethető, hogy kinek milyen a bőrszíne vagy a szexuális orientációja. Nézd meg A félelem utcája című trilógiát idén júliusban kizárólag a Netflix műsorán. A lehetőség adott, mert R. Stine háromnál sokkal-sokkal több könyvet írt a témában. Olyan, mint egy tévésorozat, sőt valójában két–két órás epizódokból álló miniszériaként alkották meg, részei szorosan kapcsolódnak egymáshoz, és egy igazán érdekes mitológiát építenek fel. Karakterei ugyan nem a legeredetibbek, de feltűnnek benne kifejezetten izgalmas figurák, valamint megvannak a jellemzően tinédzserhősök érzelmes vagy felemelő momentumai, amelyek ellenpontozzák a darabolós–kaszabolós jeleneteket. Az 1666-os epizód rendelkezik talán a legnagyobb érzelmi töltettel, bár az 1978-asban is meg–megvillan egy–két szerelmi dráma, de ezek közel sincsenek olyan jól kidolgozva, mint a boszorkányüldözés idején játszódó film tragikus, társadalmi vetületű, tragikus románca. Korábban már írtam róla, hogy a Netflix 3 filmes "sorozatot" készített R. L. Stine Fear Street című ifjúsági horrorsorozatból, akkor kaptunk is két közös előzetest hozzájuk. Ötletes, profi megvalósítás.
A Félelem Utcája 3
Leginkább csak kritizáltam a filmet, de összességében nem volt annyira rémes, sokkal rosszabb horrorfilmeket is láttam már, de nem is lett túl maradandó élmény. A félelem utcája 1994-ben játszódó slasher, de le se tagadhatná, hogy most készült, hiszen a mai kor viszonyait vetítették vissza a 90-es évekbe. A félelem utcája részei történelmi utazásra is invitálnak, és a feszült, jó tempójú akciók közepette még azt is sikerül megmutatniuk, hogy mi a kapcsolat a jelen amerikai erőszakkultúrája és a régmúlt hivatalosan dicsőségesnek tartott történései között. A filmekben szerepel egy-két ismerős színész is: például Sadie Sink, a Stranger Things Maxe és Olivia Welch, aki a Pánik Amazon adaptációjában Heathert alakítja. Ahogy írták: Hallanál egy gyilkos történetet? Ez a lány minden hájjal megkent, a lopástól sem riad vissza, már-már unszimpatikus némelyik megnyilvánulása, mégis meggyőz minket a film végére, hogy szeressük, hogy kötődjünk hozzá, mivel megmutatkoznak emberi érzései elsősorban eleinte kissé álszent testvére, Cindy (Emily Rudd) és a fiatal Nick viszonylatában. Kreatív módon használták tehát fel a trilógia készítői a horrorikonokat, azonban attól még, hogy valakik tudatában vannak, hogy klisékből építkeznek, ugyanúgy klisés sztorit hozhatnak létre. Az 1666-os, befejező epizód pedig a boszorkányüldözések idejébe, a Union nevű amerikai kolóniára repít vissza minket, és szinte mindent más megvilágításba helyez a boszorkánynak kikiáltott Sarah Fiertől Shadyside és Sunnyvale konfliktusán át a "derék" Nick Goode felmenőiig. Ugyanis az 1994-es epizód akármilyen jól is van megrendezve, akármennyire is sodró lendületű, csak nehezen képes beindítani a cselekményt. A félelem utcája-trilógia tehát meg is haladja a szimpla darabolós horrorokat, ha egyébként hű is marad azokhoz, mert a filmek utolsó harmada általában a nagy vérengzésekről, az ötletes leszámolásokról szól, a gyomorforgató momentumok ezekbe a harmadik felvonásokba sűrűsödnek. Az akciók pazarok, még ha egyetlen eredeti gyilkosságot sem látunk a mészárlási jelenetekben: minden vérengzés "volt már"-kategória, azaz valamelyik klasszikus slasherben megtapasztalhattuk. A horrorreneszánsz legtöbbet ünnepelt alkotásai például a francia Magasfeszültség, a dél-koreai Két nővér és a Kokszongi sirató, a Babadook, a Valami követ, A boszorkány, a Nyers, az Örökség, a Sóhajok vagy a Fehér éjszakák, de a Hang nélkül-filmeket vagy a Démonok közöttet is ide lehet sorolni. Ezek között évszázados konfliktus izzik, amely akár véres gyilkosságokban csúcsosodik ki, ezeket pedig jellemzően tinédzserek követik el.
Mindenesetre az összhatás még így is impozáns, és remélhetőleg az egyik stáblistás jelenet arra utal, hogy lesz folytatás. A klisék attól még klisék, hogy jól keverik őket. Ez volt a legnagyobb bajom a filmmel. Ez egy egységes sztori, amelynek centrumában az ohiói Shadyside és a szomszédos Sunnyvale nevű kisvárosok állnak. Na, de ki mondta, hogy ezek mellett nincs létjogosultsága a zsáner tradicionálisabb darabjainak? Most elkezdődött az első film saját promóciója is, saját előzetest kapott, ez már kifejezetten az 1994-ről szól. A Nightwing tábori történet sokkal mértéktartóbban van felépítve, mintegy ennél a film készítőit már nem terhelte az a kötelezettség, hogy valami nagyon ütős, gyomrossal felérő jelenettel kell nyitni, a természetfeletti erő itt csak a játékidő harmadánál–felénél mutatja meg magát. A díszleteken talán látszik, hogy nem 2021-ben játszódik a történet (nincs mobil, stb. Ezeket általában az különbözteti meg a zsigeri, mészárlásokra kihegyezett slasherektől, hogy a pszichológiai hadviselésre, a drámára, a feszült atmoszféra-teremtésre koncentrálnak, így sokszor inkább érezzük őket thrillereknek, semmint horroroknak.
A Félelem Utcája 1. Rész: 1994 Magyarul
A válasz ott van, a múltban, nemcsak a fiktív cselekményvilágban, hanem a mi világunkban is. Nick pedig egy zseniálisan felépített karakter, aki minduntalan meglep minket, ahogy halad előre a cselekmény. Tiszta sor, hogy a legtöbb horror klisékből építkezik, de itt több volt a nyál, mint a vér. Mindegyik éra egy-egy markáns horrorzsáner vagy alműfaj köré épül, azaz az első rész a Sikoly-féle kisvárosi, a második a Sleepaway Campre vagy a Péntek 13-ra emlékeztető tábori slasher, a harmadik pedig démoni horror, amelyről leginkább az Anya Taylor-Joyos A boszorkány juthat az eszünkbe. Fiert és Nick ősét, a főhősnő vőlegényét, Solomon Goode-ot sikerült itt a leginkább kidolgozni, kettejük kapcsolatában történnek meg a nagy leleplezések. A legizgalmasabbak természetesen a Stranger Things üdvöskéje által játszott Ziggy és a seriff fiatal verziója (a 24 éves Ted Sutherland szép munkát végzett a szerepben), ők talán a legösszetettebb figurák az 1978-as történetben, mert mindketten ellentmondásosak. Talán a folytatás, ami a klasszikus tábori gyilkolászásra épül majd, érdekesebb lesz. Ám szerencsére a "píszí" nem tolakodó, és a főhősnők közötti melankolius szerelmi kapcsolat is izgalmas, és nem elcsépelt azért, mert számos, egyéb szociális és történelmi kommentár kapcsolódik ehhez. Az alkotók vállaltan, már csak az alapanyag miatt is több klasszikus horrorból építkeztek, így gyakorlatilag metahorrort készítettek. A bevezető képsorokkal megidézik az 1996-os Sikolyt, majd kiderül, hogy ebben a kisvárosban rendszeresen bekattannak az emberek, és szinte minden évtizedben akad valaki, aki lekaszabol pár ártatlan helyi lakost. Onnantól viszont nincs megállás, és olyan tempót diktál az 1978-as rész, hogy az adrenalinunk felszökhet az egekig. Ám az ilyen karizmatikus figurákkal érdemes azért vigyázni, mert a látszat ellenére Nick sem tökéletes, sőt….
Hatásos a nyitójelenete, amelyben a szintén a Stranger Thingsből ismerős, szegény Maya Hawke figuráját mészárolja le egy, a Sikoly álarcos rémét idéző, halálfejes maszkot viselő gyilkos, viszont utána relatíve későn és nehezen találja meg főhőseit a sok, sőt túl sok mozgatott szereplő között. Ennek oka pedig az, hogy ebben sokkal jobban megalapozták a karaktereket is, még ha amúgy szintén inkább típusfigurákról van szó, semmint többdimenziós, drámai jellemekről.