Az Úgy Volt Hogy Ott Volt Az Ádámka Video

Aztán mire mennétek vele, ha ott ólálkodnátok napszámra a tömlöce körül? Többet tudok, mint az úrfiak. Elpusztította a török. Az lenne a vég, hogy ti is odakerülnétek mellé, akár egy láncra vele. Szegény lélek most mi lesz majd veled, Mert látom hogy a faszokat azt egészséggel vered, Így a terep, mert tiszta lappal mászol rám, Nem én üvöltöm, hogy "basszad meg a pinám". Hát az a hosszú égimeszelő, aki előttük nyargal azon a pej paripán, ugyan ki lehet? Refrén: Az úgy volt, hogy ott volt az Ádámka, Az Évikének a nagy faszt berakta, Onnantól elment a józanész, A Bustára mondják, hogy jó zenész. Csak azt tudnám, hogy mért füstöl a koton, Kutyapózban basszunk, én a pénztárcádat lopom. Egyszer volt hol nem volt az élet. Tamás bámulva nézett körül. Ne féljetek, fiaim: ahogy lesz, úgy lesz, libából lúd lesz. Az lesz az igazi haza. Hát akkor mit csináljunk most? Üszköt vetett rá a moldvai tatár.

• Egyszer volt hol nem volt az élet
• Az úgy volt hogy ott volt az ádámka free
• Az úgy volt hogy ott volt az ádámka 2022

Egyszer Volt Hol Nem Volt Az Élet

Ilyen nézelődnivalóik akadtak az úton, s a szívük vérzett bele, amit a szemük lá tott. Káprázik már a te öreg szemed is a sok nyomorgás miatt. Azazhogy az talált őrájuk. Olyankor mindig elbújtak valamerre, s biztos rejtekből nézték, hogy viszi a török Váradra a magyar foglyokat százszámmal, s hogy viszi a német a nagykárolyi várba kocsiszámra a prédát, amit a magyar falukban rabolt. Hát te mit mondtál neki, aranyos Pipitér? Ha nem volt, nem ettek, megszokták már a koplalást. Vásárra begyülekezett hat vármegye, szorgalmukat, becsületességüket ismerte fél ország. Hát ahogy itt bujkálok a bokrokban a vár alatt, egyszer csak elvágtat mellettem tizenkét lovas darabont. Az úgy volt hogy ott volt az ádámka 2022. Minek birkóznék a fenevad az élő emberrel, mikor olyant is talál, aki már egy ujjal se tudja védeni magát? Át kellett bujdokolni vagy három vármegyét. Nem látok én itt házat sehol, öreg Pipitér. "Majd teszünk mink arról" - intettem vissza. De rettentő keserves út volt az odáig!

Ma bujdosik minden lakója, akit meg nem ölt a fegyver. Az a baj már, hogy eltűnt a PH, A Mr. meg a popsidra ütéseket mér rá. "Ez az a Szitáry, aki maj d veszedelembe vitte az országot az aranyos sólyom miatt" - súgta vissza a katona.

Nincs annál jobb nyugasztaló a kerek világon, mint az álom. Az is boldogság lenne nekünk! Addig bódorogtak a vár tövében a fiúk, míg rátaláltak az öreg Pipitérre. Így mulattatta Pipitér a pártfogoltjait a hosszú útban, s olyan mesék voltak ezek, hogy sírt, aki mesélte, sírt, aki hallgatta őket. Ez a mi hazánk mától fogva, édes fiam. Tudom hibáztam, nem figyeltem eléggé, Hogy már az oviban a hintalovon kiégtél. Itt az öreg megtörülgette a szemét az öklével. "Hová viszik szegény fejét? " Mit beszélt, jó Pipitér? Az úgy volt hogy ott volt az ádámka free. Mert ők szinte magukról se tudva kóvályogtak előre-hátra, mikor az öreg rájuk kiáltott: - Hohó, édes csirkéim!

Az Úgy Volt Hogy Ott Volt Az Ádámka Free

Várjatok sort, lelkeim - intette őket az öreg. Jó, jó, Pipitér, de azt talá ld ki már, hogy kicsoda, akit úgy közrefogtak, mint verebek a baglyot. "Kolozsvárra" - azt mondja a katona, azzal egyszeriben elporzottak előlem. Elhagyott tanyákra, le égett falvakra, kihalt városokra sokszor akadtak, s rendesen ilyen helyen éjszakáztak. Találtak barlangot, mégpedig olyant, amelyik fűtve is volt. Ott nincs se török, se német. No, majd bírlak én, úrficskám - kapta ölbe a gyereket az öreg Pipitér -, itthon vagyunk már. Nem nagy mesterség volt: az egyik suba volt a derékaljuk, a másik a dunnájuk, két karjuk a fejük alja. Ez a kővel borított térség volt Ölyved. Sóhajtott a két gyerek.

Hogy volt, mint volt, kedves Pipitér? Ez a nyárfacsepőte Úrháza romjain nőtt. Azazhogy nem nagyon kellett bujdokolni: hiszen nem volt ki elől. "Pipitér kicsit ér" - olvastam a szemében. Egy XL-es fasz kell, nem a Louis Vuitton, Nemzedékek tudják majd rólatok, Hogy tudtatok hazudni, de jó nagyot, Mert mindennek meg van a miértje, Azt te szabod meg ribanc, hogy ki értse. Kolozsvárra, Kolozsvárra! Mégis olyan j óízűt aludt a két gyerek, hogy az öreg Pipitér alig bírta életre rázni őket, mikor a hajnal beköszöntött a Somlyó-hegy odvába.

Ezt a helyet ezelőtt húsz esztendővel úgy hívták: Szabads zentkirály. Nem más fűtötte pedig, mint a jó Isten, mégpedig meleg forrással. Ezek a fejedelem emberei, mondék. Te meg cserébe adsz nekem pöttyöket, Nem voltál te több te szakad, mint öt löket. Tamás jégcsapot szopogatott, Ádámkának már az sem kellett. Itt ezelőtt tíz esztendővel még boldog emberek éltek. No, az megvolt egykettőre: csak az ágyukat kellett a hátukra venni. Azzal leszakajtok az alsó dolmányomról egy ezüstgombot, s utánakiáltok a lovasoknak: "Héj, vitéz urak, valamelyiktek elhagyta a szép ezüstgombját! "

Az Úgy Volt Hogy Ott Volt Az Ádámka 2022

"No öregember - azt mondja -, adok a fáradságodért egy rézgarast, ne mondd, hogy nem úrral volt dolgod. " Aztán elvárnátok, ugye, hogy a vén Pipitér egymaga szabadítson ki hármatokat? Ott csak egy urat ismerünk fölöttünk: az Istent, aki irgalmával betakar bennünket. Most már aztán gyerünk haza! Egyszer aztán végképp elfogyott az is, aki az énekeket hallgassa, s megadózzon érte egy-két harapás eleséggel. A mi hazánk és sok száz bujdosótársunké, akiknek a lába alól elszaladt a föld, s most hátán h ordja őket a víz. Tele csűreik, tele pincéik, tele kamráik.

Majd megtudják, h a odaérnek, csak odáig elsegítse őket az Isten. Partyban baszlak a családdal. Nem jó az a nagy sietség, atyámfiai! Ez a rengeteg nádas az Ecsedi-láp. Nem változok soha, köpködöm a hátad, Megint kapsz egy pofont, mert a lábam lepisáltad.

Többet aztán nem mondott az öreg, akárhogy faggatták.