Reformáció És Ellenreformáció (10-11

A reformáció és Luther Márton. 1524-1526 között német parasztháború bontakozott ki az országban, amit a fejedelmek levertek. Szerkesztette: Fabiny Tibor. A reformáció gyors terjedésének három oka: könyvnyomtatás, anyanyelvi misézés, a lutheri és kálvini iskolák alapítása. A magyar ellenreformáció nagy alakja volt Pázmány Péter esztergomi érsek, aki a Felvidéken 1635-ben megalapította hazánk első olyan egyetemét mely tartósan is működni tudott! Márkus Mihály nyugalmazott református püspök előadása a Kálvin szövegkiadásokról szólt, egy szövegkiadó, egy református lelkész, egy kutató szemszögéből mutatta be a magyarul megjelent munkákat. A lutheri és kálvini reformáció. Luthernek Bölcs Frigyes szász választó fejedelem adott menedéket Wartburg várában, ahol Luther lefordította német nyelvre az Újszövetséget, valamint röpiratokat írt a cölibátus, azaz papi nőtlenség, a szimónia vagyis az egyházi méltóságok pénzért való megvásárlásának gyakorlata 1529-es speyeri birodalmi gyűlés határozata alapján Luther és hívei megmaradhattak hitükön, azonban nem terjeszthették azt. Nem titok, hogy a legnagyobb példányszámban elkelt kötet a 8., azaz a Luther asztali beszélgetéseit tartalmazó lexikonméretű, kék könyv. Ebben közhírré téve saját eszméjét, azaz egyedül a hit által üdvözülhet az ember.

A kálvinizmus a lutheri reformációhoz hasonlóan rendkívüli ütemben terjedt Európában kálvinista egyház szervezetet, egyházkerületeket a svájci kantonok szövetségének mintájára a lelkészek és polgárok közül demokratikusan választott presbitérium irányította, – de nagyon fontos, hogy – fejedelmi, földesúri beleszólás nélkül. 1530-ben egy évvel a speyeri birodalmi gyűlés után Luther Márton tanítványa Philipp Melanchton az augsburgi gyűlés elé terjesztette az új alapelveket, amelyeket Luther korábban megfogalmazott. Vezetője: Loyolai Szent Ignác volt. Ebből a szellemiségből megérthető, hogy a korszakban Szenczi Molnár Albert fordításán kívül miért nem jelent meg több munka.

Az ellenreformáció két ága: békés ellenreformáció és erőszakos ellenreformáció. A korszak írni-olvasni tudó közönsége, az egyetemjáró, peregrinus diákok, ahogy Balassi is, elsősorban az eredeti latin, illetve német nyelvű szövegekkel találkozhattak. Később ez a változat vált az utókor számára ismertté és ennek sorait idézték. A bemutatott kötet adatai: A lutheri reformáció 500 éves öröksége. Viszont fontosnak tartottak a hívek lelki gondozását. A kálvini egyház is elvetette az egyházi hierarchiát. Század első évtizedeiben X. Leó pápa a római Szent Péter-székesegyház építési költségeinek egy részét búcsúcédulák árusításából kívánta fedezni. Termékeny szimbiózis ez, melynek eredményeként árnyalt képet alkothatunk az elmúlt fél évezredről. Az ember sorsát a predesztináció, vagyis eleve elrendeltség elve szabja meg. Pál ellenreformációt hirdetett és engedélyezte 1540-ben a Loyolai Ignác által alapított jezsuita rend működését. Gondoljunk csak a magyar kultúra első világi lírikusára, Balassi Bálintra, aki már 18 éves korában teológiai prédikációgyűjteményt fordított németről magyarra, méghozzá az eredetileg lutheri nézetek szerint írt prédikációkat, a fordítás során átültette a kálvinista tanítások szerint. Csepregi Zoltán, a Luther válogatott művei, 12-kötetes sorozat szerkesztője elmondta, hogy a sorozat 2. kötetében az eredeti, csonkítások nélküli lutheri szöveg fordításával és még sok hasonló különlegességgel, újdonsággal találkozhat az olvasó.

A lutheri tanok következményei. Célja pedig a katolikus tekintély helyreállítása volt. A békés lényege: Búcsúcédulák tiltása, megfelelő papnevelő intézetek létrehozása, korszerű katolikus iskolák alapítása, szent kultuszok felélesztése, a könyvnyomtatás felhasználása. A második következmény: az 1524/26 –os német parasztháború. Legjelentősebb képviselőjük Szervét Mihály, akit azonban Kálvin Genfben kivé Erdélyben letelepedő követőket unitáriusoknak nevezzü 1534-ben hatalomra kerülő új pápa III. Azóta nevezzük protestánsoknak a reformációt követő egyházakat. Luther Márton, Ágoston rendi szerzetes meggyőződött az egyház romlottságáról és arra kényszerült, hogy összefoglalja kifogásait a katolikus egyház ellen, így 1517. október 31-én a wittenbergi vártemplom kapujára szegezte 95 pontját. Alapító tartomány volt például: Szászország, Hessen, Erbach, Braunschweig). Az asztali beszélgetések igazi lutheri műfaj, melynek lejegyzői azok a diákok, akik Luther körében beszélgettek. Hívei fegyvert ragadtak a katolikusok ellen. Balassi említett fordításának címe Beteg lelkeknek való füves könyvecske, melynek reprint kiadását és mai nyelvre átírt szövegét is kézbe veheti az olvasó. A reformáció ágai: - Zwingliánizmus: Ulrich Zwingli követői Svájcban teljesen új egyházrendszert hirdetett.

Kálvin és Luther munkássága, a reformáció és hagyománya az európai kultúra egyik alappillérévé vált az elmúlt 500 év során. Ennek értelmében a fejedelmek szabadon választhatnak vallást, és alattvalóiknak is követniük kellett őket. A tanulmánykötetet Téglásy Imre irodalomtörténész mutatta be. Egyes források szerint vitairatát kiszegezte a wittenbergi vártemplom kapujára. Ugyanis a német parasztok félreértették Luther tanait és úgy gondolták: egyenlőek a nemesekkel. A császár sikereket ért el, és 1555-ben megkötötték az augsburgi vallásbékét. A kötetben olvasható tanulmányok az evangélikus Bach zenéjét teológiai szemmel vagy inkább "füllel", Luther és a zene kapcsolatát mutatják be, a reformáció október 31-i datálásának kérdéseiről, Luther pénzügyi írásairól, gazdasági elméleteiről vagy a gasztroteológiáról is szó van. A lutheránusok tiltakozásba kezdte ezért kapták a protestáns követői között akadtak szélsőségesebb elveket vallók is így Münzer Tamás vezetésével Zwickauban kialakult az anabaptisták, újrakeresztelők irányzata. A Luthert támogató protestáns fejedelmek összefogva létrehozták a Schmalkaldeni Szövetséget (1531) és harcot kezdtek a császárral azért, hogy szabadon lehessen gyakorolni és terjeszteni a lutheri tanokat. E kötetben szereplő munkák azok, amelyeket a szakirodalom hagyományosan főiratoknak vagy reformiratoknak szokott nevezni. 1517-ben felháborította, hogy X. Leó pápa engedélyével búcsúcédulákat árusítanak szerte a Német Birodalomban és Vatikánban is. Kálvinizmus: Kálvin János francia származású svájci prédikátor követői tartoztak ide. A miséket lehet mindenhol anyanyelven is megtartani (nem kell latinul celebrálni). Az új fordításokkal a magyar olvasó olyan gyakorlatokat ismerhet meg primer fordításokból, mint a kálvini, az igemagyarázat alapjait megőrző kérügmatikus igehirdetés, amely a középpontba a jelenben hordozott üzenetet teszi.

1517 október 31-én 95 pontba foglalta az egyházzal szembeni kifogásait és közzétette azokat. Az ágostai hitvallás hangsúlyozza a protestánsok illetve katolikusok közös gyökerét. Ezért az 1545 és 1563 közti Tridenti zsinaton ellenreformációt hirdetett. Mindezek fejlesztően hatottak a művelődésre, különösen az anyanyelvi kultúrára. A búcsúcédulák olyan papok által kiadott iratok voltak, melyek azokat oldoztak fel bűneik alól, akik megvásárolták azokat. Anti trinitáriusok: Tagadták a szentháromságot, mert szerintük Jézus ember volt. Balassi első ismert munkájának első, krakkói kiadása az eredeti szerző, Michael Bock szövegét megtoldja egy szóval, s azt mondja, "Hogy peniglen Krisztus az ő testének és az ő vérének néked jelét adja enni és innya. "

Ezeken kívül a már elkészült és a készülő kötetekben olvashatunk még házasságról, parasztháborúkról, iskolákról és anabaptistákról, "belehallgathatunk" a szöveg közvetítő közegén keresztül Luther egyetemi előadásaiba a Római, a Galatáknak írt levelekből és a Zsoltárok könyvéből. Ám Bölcs Frigyes szász választófejedelem védelmébe vette Luthert és Wartburg várában oltalma alá helyezte. Kálvin, Lutherhez hasonlóan fontosnak tartotta a prédikációt, azonban Lutherrel ellentétben az uralkodók hatalmát Istentől eredeztette, míg Luther ráébresztette az embereket arra, hogy a rossz uralkodót le lehet váltani. Luther, az egyház babiloni fogságáról írt tanulmányát Melanchthon több helyen meghúzta, a szövegből részleteket törölt. Ezek az olvasmányos, sokszor humoros vagy éles kritikát tartalmazó szövegek magyar nyelven a kötetben Márton László második, javított fordításában olvashatók. A magyar kutatók különösen nagy érdeklődéssel várhatják, hogy elkészüljön Luther török tárgyú szövegeit tartalmazó 4. kötet, a témában írt munkákból ugyanis eddig semmilyen magyar nyelvű fordítás nem készült, annak ellenére, hogy a reformátor gondolatai benne voltak a kulturális köztudatban. Tanaik 4 legfőbb lényege: eleve elrendelés elve (cselekedeteinktől függetlenül dől el, hogy üdvözülünk vagy elkárhozunk), a vagyont nem az élet élvezetére, hanem a közösség javára és az erkölcsös, értéket teremtő, alkotó életre kell fordítani dísztelen, egyszerű templomok szükségesek, minden kép felesleges, az egyházban nem kell hierarchia, de egyes hitközösségekben szükséges a méltó világiak részvétele (presbiterek). A többi öt katolikus szentség elvethető, így a bérmálás, házasság, bűnbocsánat, utolsó kenet és az egyházi rend. Nagyszombati Egyetem) Pázmány Péter a békés és pozitív ellenreformációra példa.

Később pedig, 1530-ban Philipp Melanchton megfogalmazta az ágostai hitvallást (Augsburgi koncessziókat) mely lényegében Luther 6 pontját tartalmazta, kihagyva belőle a pápát, a szenteket és az egyházi rendet kritizáló részt. A kutatók úgy emlegetik ezeket az eredetiket, mint mi népmeséink igazságmagját. Ehhez nem szükségesek a papok, mert a bűnt egyedül csak Isten bocsáthatja meg. Luther erkölcstelennek tartotta hogy pénzért adjon az egyház feloldozást. A korszakban az a kérdés is megfogalmazódott az európai "végek" katolikus urai felől, hogy vajon Luther nem akadályozza-e írásaival, gondolataival a török ellenes harcot? Cuius regio, eius religio" – akié a föld azé a vallás. Azonban az új hit által, ami tagadta az uralkodó isteni mivoltát lehetőségük nyílt a hatalom megszerzésére. Enélkül elképzelhetetlen lett volna a hitviták röplapjainak, az anyanyelvű Bibliáknak és a nyomtatott kottáknak tömeges terjesztése. Ahhoz, hogy mai bölcsész szemmel mind-e gondolkodókat, költőket, írókat, mind pedig a reformátorokat minél pontosabban megértsük, fontos ismerni ezeket az alapműveket és erre ad lehetőséget a megjelenő 12 kötetes munka. Ennek értelmében sorsuk cselekedeteiktől függetlenül az üdvösség vagy kárhozat.

A jezsuiták megjelentek a királyi udvarokban, és főrendi házaknál, diplomáciai és házitanítói munkát vállalva. Nincs szükség a szentek tiszteletére és a szerzetesrendekre. A feltörekvő polgárság is hozzájárult az új hit terjesztéséhez, hiszen eddig nem juthattak hatalomra. Ezt az irányzatot "katolikus megújulásnak" is nevezzük. Bár a küzdelmeket a császár nyerte, 1555-ben az augsburgi vallásbékében kimondta: a fejedelmek szabadon gyakorolhatják saját vallásukat. A kezdeti lelkesedés később felháborodást váltott ki az emberekből, ami párosult a papság világias, fényűző életmódja miatt fellépő engedetlenséggel is. Az üdvözüléshez és bűnbocsánathoz elegendő önmagában a hit is.

A Pápai Állam újra felállította az inkvizíció intézményét 1542-ben, melynek neve Szent Hivatal. Lényege: A katolikus egyház megpróbálta visszahódítani híveit és meggátolni a további áttéréseket. Reformáció fogalma: A reformáció egy olyan 16. századi vallási megújulási folyamat volt, mely a katolikus egyház szakadását idézte elő, Luther Márton fellépése nyomán. Luther tanainak 6 legfőbb pontja: - A katolikus hét szentség közül csupán kettő megtartása szükséges: a keresztségé és az úrvacsoráé. Leo pápa és V. Károly császár tiltakoztak Luther tanai ellen, hisz azok csökkentették volna hatalmukat. A jezsuiták tiltották a búcsúcédulák árusítását, a méltóságok halmozását. Erőszakos ellenreformáció: bizonyos könyvek betiltása, és az inkvizíció felélesztése. Tanításuk szerint Jézus Isten fia volt, de végleg emberré lett valamint tagadták a predesztináció elvét.

A pápa kiátkozta (1521 január 3-án), a császár pedig eretneknek nyilvánította és elrendelte elfogását. Kálvint a kora újkorban főként latinul olvasták, művelődéstörténeti érdekesség, a híres sárospataki szigor, az itt tanuló ifjaknak ugyanis –mesélte Márkus Mihály- 30 napjuk volt a latin megtanulására. A pápa és a császár tiltakozása.