1 Öl Hány Méter
Vizsgálatunk tárgya, a Szent Jakab kápolna a híres apátsági templomtól délnyugatra helyezkedik el. Bogdán István (1978): Magyarországi hossz- és földmértékek a XVI. Mekkora a királyi arasz?
1 Méter Hány Mm
Geodézia és Kartográfia, 1988/2, 53-56. Agrártörténeti Szemle, 1967/1-2. Az alaprajz szerkesztése közben és után további szabályosságok is megfigyelhetők (7. ábra): - Az egyes karéjok középpontjai (K1, K2, K3, K4) is egy körön helyezkednek el (nevezzük ezt alapkörnek); ennek az alapkörnek a sugara kereken 10 arasz. Alapfalai téglából épültek, éppen ez teszi vizsgálatunk szempontjából értékessé. A körsugarak középhibái is meglepően jók, a lábazaté és külső köröké 3 mm alattiak, a belső köröké kicsivel nagyobbak. 1 láb hány méter. Ezt Bogdán István levéltáros alapművéből tudjuk (Bogdán 1978), aki levéltári források alapján összegyűjtötte az akkor használatos hosszmértékegységeket. Ha most, több száz év elteltével szabatosan felmérjük és megszerkesztjük egy ilyen épület alaprajzát, és meg tudjuk becsülni a méreteket a korabeli egységben, akkor a korabeli mértékegység metrikus értékét is rekonstruálhatjuk. Az egyes karéjok megfelelő köreinek sugarai is gyakorlatilag azonosnak tekinthetők, 1-2 cm eltérést tapasztalunk csak. A kápolna teljes hossza mindkét irányban (É-D, K-Ny) azonosnak vehető; araszban kifejezve ez 48 arasznak felel meg, királyi ölben kifejezve pedig kereken 3 ölnek. A jáki négykaréjos kápolna méreteiből az arasz hossza súlyozott átlagként 20, 03 cm-nek adódik, amelynek szórása 0, 13 cm (III. Az öl tizenhatod részét, az araszt is lerajzolták a jelentés szélén; ez 19, 6 centiméter hosszúságú.
1 Folyóméter Hány Méter
A karéjok falvégződései (F1, F2, F3, F4) is az alapkörön helyezkednek el. Geoinformatikai Intézet, Székesfehérvár. A felmérést és feldolgozást Tóth Sándor végezte, a mérésben Báger Szabolcs és Bődy András működött közre. Induljunk ki abból, hogy a középkori építményeket is terv alapján építették meg a korabeli mértékrendszert (léptéket) használva, és a kivitelezést is gondosan, terv szerint végezték. Busics György (2019): Az egykor Székesfehérváron őrzött királyi öl rekonstrukciója. Busics György (2015): Egy elfeledett hosszmérték, a királyi öl és kapcsolata középkori építmények méreteivel. Ha vizsgáljuk ezeket a kisebb íveket, akkor a 8. ábrán látható szabályosságot figyelhetjük meg. 1 méter hány mm. A Jáki kápolnán kívül további négy középkori templom méreteiből is rekonstruáltuk a királyi láb hosszát; az eredményt a 10. ábra jeleníti meg. Kiderült, hogy a jáki kápolna tervezése és építése arasz egységben történt. Az iratot és a zsinórt 1962-ben fedezték fel az Országos Levéltár rendezési munkálatai során (Bogdán-Maksay 1967). Ezek a hosszmértékek az emberi testrészek méretei alapján alakultak ki. Honnan tudjuk, mekkora a királyi öl? Az alaprajzi szerkesztéshez először kiegyenlítő köröket számítottunk (6.
1 Láb Hány Méter
Lánczos Kornél-Szekfű Gyula Közalapítvány, Székesfehérvár, 2019. Természetes hosszmértékek már az ókorban is használatosak voltak, de méretük különböző volt az egyes földrajzi térségekben. Az ekealjnyi terület pedig, vagyis a 150 királyi hold nagyságú terület mai mértékkel 131, 6 hektárnak felelne meg. A középkori Magyarországon létezett egy önálló magyar hosszmérték-rendszer. 1 folyóméter hány méter. Az eddig vizsgált öt épület alapjána a királyi lábra kapott átlagértéket végeredménynek tekintjük. Most válaszolhatunk arra a kérdésre is, mekkora egy királyi hold a mai mértékegységben?
1 Fm Hány Méter
Melyek a középkori magyar hosszmérték-rendszer tagjai? Joggal feltehetjük azt is, hogy valamely korabeli mértékegység egész (vagy feles) számú többszörösében történt a tervezés és kivitelezés. A belső karéjok geometriailag nem szabályos körök, hanem egy-egy félkör végéhez kapcsolódó, kisebb sugarú ívekből tevődnek össze. Ez esetünkben 32, 05 cm. Ennek alapján a királyi öl pontosított hossza 3, 186 méter, szemben a korábban elfogadott 3, 126 méterrel, vagyis vizsgálatunkból a magyar öl kereken 6 centiméterrel hosszabbra adódott. Hogyan használhatók korabeli épületek a hosszmértékegység rekonstrukciójára? Óbudai Egyetem Alba Regia Műszaki Kar. Ezt most egyetlen épület, a jáki Szent Jakab négykaréjos kápolna esetében mutatjuk be részletesebben.
Megállapítható, hogy mind az öt templom esetében egymással jó egyezésben kaptuk meg a királyi láb metrikus hosszát. Az alappontok és a részletpontok mérése ugyanazon limbuszállásban történt. A királyi eke alja pedig 150 holdnak felel meg. 634 p. - Busics György – Páli Meliton – Tóth Sándor (2016): Az egykori királyi hosszegység meghatározása két megmaradt középkori templom méretei alapján. Továbbá az a tény, hogy az alapfalak eredeti állapotukban maradtak fenn a 8 évszázad során. Így állítottuk össze a IV. Utóbb szabatosan lemérték a zsinór két, csomóval rögzített vége közötti távolságot, ami 3, 126 méter. Mennyi a királyi hosszmértékek pontosított metrikus értéke? 146 p. - Fleck Alajos (1988): A királyi mértékről egy könyvészeti jubileum alkalmából. Táblázatot, amely az eddig ismert váltószámok, vagyis a középkorban használt hosszmértékegységek méter rendszerben kifejezett értékei pontosításának tekinthető. Ezután a sugarak méterbeli értékeiből a láb illetve az arasz elfogadott méterbeli hossza alapján egész/feles számú értékeket próbáltunk kinyerni. Mivel az általunk vizsgált épületek többségénél a láb egységet használták, ezért az előbbi értéket 1, 6-del meg kell szorozni, hogy a láb metrikus értékét kapjuk meg. A téma bővebb kifejtése az irodalomjegyzékben megadott cikkekben és tanulmányokban található.
Olyan technológiát választottunk felmérésükhöz, amellyel valóban szabatosan, nagy pontossággal határozhatók meg az épületek jellemző méret-adatai.