A Középkori Város Tétel
Kommunákba tömörültek érdekeik védelmében. A középkori városok lakossága a maihoz és a Kelet távolsági kereskedelemre épülő, többszázezres lakosságú metropoliszaihoz képest alacsony volt, átlagosan 4-5. Polgárság: házzal, műhellyel rendelkeznek, mesterek szakmánként céhekbe tömörültek, szabadon rendelkezett tulajdonával. A középkori városi polgárság. Az amerikai civilizációk elzártan, lassan fejlődtek, ezért az európaiak érkezésekor a legfejlettebb államok is csak kb. Gyakran megszerezték a kocsmáltatás jogát is. A középkori város és a céhes ipar - Történelem érettségi. Zsoldosokból megalapítja a legendás Fekete Sereget. Báthory visszaverte a Habsburg-barát párt hatalom átvételi kísérletét, sőt 1576-ban elfoglalta a lengyel trónt is. Ez pedig Köln, a Rudolfplatz a belső körúton. A város az idegen kereskedőket árumegállításra, helybeli árusításra kötelezhette. A magyar rendiség megerősödött, a XVI-XVII. A városok típusai: - szabad királyi városok: a király alá tartoznak, pl. Kapuadó: Károly Róbert által bevezetett állami adó, melyet kapunként (portánként, vagyis telkenként) szedtek.
A Középkori Város Tête Au Carré
Mivel a falak akályozták a város terjeszkedését, az utcák rendkívül szűkek voltak, az utca két oldalán épült házak tetőzete majdnem összeért. DE: o A török terjeszkedés (1453 Konstantinápoly elfoglalása) miatt a Kelettel folytatott kereskedelem drágább lesz (a törökök emelik a vámokat) - az európaiak a törökök megkerülésével, közvetlen kapcsolatot keresnek Indiával és Kínával (fűszer, selyem stb. Ebből következik, hogy mivel egyből megszabták az építési területet, zsúfoltak voltak, keskeny sikátorokkal, emeletes házakkal. A várjobbágyok egy része a szerviensek közé emelkedett, jelentősebb hányaduk azonban földesúri fennhatóság alá került, ők adták a nevüket a jogilag egységes jobbágyságnak, amely megkapta a szabad költözés jogát. A piaci felügyelő adta meg az engedélyt az árusítás megkezdésére, később ő felügyelte a rendet. A város utcái a kis terület és így az egyre sűrűbb, emeletes beépítés miatt szűk, homályos sikátorokká váltak, ahova alig jutott be volt a napfény. A középkori város élete, kereskedelem. A csatornázás és szemétszállítás hiánya miatt mindenféle szemetet, az emberek és állatok szennyét az utcára (vagy a falakon túlra) öntötték és legfeljebb csak a nagyobb esők tisztították le az utcáról. A város fejlődése (politikai, gazdasági, társadalmi intézményei) organikus fejlődésként értelmezhető. Általános hatásai: Az indián civilizációkat megsemmisítették - konkvisztádorok=hódítók:cortez (aztékok), Pizzaro (inkák), Alvarado (maják). Ezek az új, középkori városok azonban a kereskedők és a kézművesek független, külön világává váltak.
000 fős szultáni had eközben gyorsan nyomult előre. Tengeri kereskedelem: A középkori távolsági kereskedelem 2 jellegzetessége a közlekedési viszonyok fejletlensége következtében: - elsősorban luxusáru kereskedelem, - elsősorban vízi úton történő szállítás. A Magyar Királyság gazdasága az Anjou-korban Az Anjouk gazdaságpolitikája: Károly Róbert gazdasági és pénzügyi reformjai, a külkereskedelem fellendítése, Nagy Lajos törvényeinek hatása a gazdaságra. A legfejlettebb területeken (Flandria, Itália) a XIV-XV. Ezek az új telepek bizonyos mértékű önállóságot, azaz önkormányzatot (kommunát) harcoltak ki a földbirtokosokkal szemben. Nürnbergé, Augsburgé, majd a Duna-völgyi úton Bécs, északabbra pedig Lipcse vásárai híresek a mai napig. A városok saját erejükre voltak utalva, a városfejedelemségek jöttek létre. Flandriában az Angliából behozott gyapjúból jó minőségű posztót készítettek. A kincstár üresen kongott, mivel a Mátyás által bevezetett új adókat megszüntette. Ezek voltak az egy szakmába tartozó kézművesek érdekvédelmi szervezetei. A középkori város tête au carré. Kálvin tanai hasonlítottak Lutheréhez, néhány eltérés: o Kálvin még inkább hangsúlyozta az egyszerűséget és az alázatot: tiltotta a világi örömöket (pl. N, sőt egy időben Magyaro.
A céh eredetileg az egy termék gyártására szakosodottak vallásos egyesülete volt (gilde), a későbbiek folyamán azonban szigorú működési szabályokkal. A modern magánjognak és büntetőjognak, valamint azok eljárásjogi normáinak felel meg. Az egyes nyugat-európai tájak lakosságának népességfeleslege Közép- és Kelet-Európa felé vándorolt és ott szívesen látott hospes ( vendég) telepesekként városokat és falvakat létesítettek, népesítettek be, illetve elterjesztették a mezőgazdaság és kézműipar fejlett technikáit. Századtól meglevő gyakorlat). Alkotmányos rend: a polgári mentalitást és a közösségi életvitelt tükrözi, a falakon belül együttélés formájában jelenik meg. Középkori városok – Történelem érettségi - Évezredek. Ezek általános jellemzői: o nem ismerik a fémeket, a kereket, nincsenek hátasállataik (a ló kihalt Amerikában), o ennek ellenére hatalmas városok, fejlett matematika, csillagászat, o az államok élén istenként tisztelt királyok, alattuk papok és nemesek, legalul a köznép, o vallásuk kegyetlen: sok isten, gyakori az emberáldozat. Az adóztatott területeken a török kormányzat igazodott a ráják (keresztény parasztság) korábbi terheihez.
Középkori Város Tétel
A PORTYÁZÁSOK: Uraik kapzsisága mellett a kisebb településeken, falvakban élő népeknek a megismétlődő háborúktól, kisebb-nagyobb csetepatéktól is rettegniük kellett. Az itt szolgáló katonák rendszeresen portyáztak a másik területén, be-betörtek oda. Önkormányzata: - Szabad bíróválasztás, bíráskodás. Ban a nemesség és az uralkodó együttműködése volt a jellemző (rendi dualizmus). A háborúnak az 1555-ös augsburgi vallásbéke vetett véget: eszerint akié a föld, azé a vallás, azaz a fejedelmek eldönthetik, melyik irányzatot akarják követni, és alattvalóiknak is azt kell követniük. 3 Az árutermelés és pénzgazdálkodás ösztönözte az ipar fejlődését, és a 11-12. században technikai forradalom bontakozott ki. A város központjában a patríciusok házai voltak, a főtéren volt a városháza, a templom és a főbb középületek. Századtól növekedett a városok száma, de a XIII. 1161 -ben az Északi-tenger és a Balti-tenger kereskedői szövetkeztek, létrejött a nagy kereskedői hanza. A középkori városok kialakulása. Emiatt egész vidékek váltak lakatlanná. A városok lakói: Patriciusok-város leggazdagabb tagjai, ők a tényleges rányitók, földtulajdonosok és kereskedők, kézművesek, iparosok.
A városi önkormányzat legjelentősebb szerve a magisztrátus volt. Ezüst- (10 t/ év, Eu. ) O Amerigo Vespucci jön rá, hogy ez egy eddig ismeretlen kontinens (Amerika). Ez egy államelméleti okfejtés, aminek értelmében a magyar államot a Szent Korona testesíti meg, amelyet a kir. A pápa kiátkozta Luthert, V. Károly német-római császár pedig elfogatóparancsot adott ki ellene, de a német fejedelmek egy része melléállt - háború tört ki V. Károly császár és a Luthert támogató fejedelmek között. Harold J. Középkori város tétel. Berman milyen kritikával illette Max Weber elméletét/nézetét? A két nagy kereskedelmi útvonal a szárazföldön, Franciaországon és az Alpok hágóin át kapcsolódott össze. A céhbe nem volt könnyű bekerülni, ehhez hosszú évekig inaskodni kellett egy mesternél, majd a legény már mint segéd dolgozhatott tovább tanítójánál.
Viszonylag biztonságosak voltak. Században már adottak a felfedezések feltételei is: o a térképészet fejlődése: a Földet már nem laposnak, hanem gömb alakúnak képzelik (pl. A REFORMÁCIÓ KEZDETE - LUTHER Reformáció = az a nagy vallási megújulás, amely a XVI. Az észak-déli kereskedelem központja Franciaországban Champagne grófság volt.
A Középkori Városok Kialakulása
Új növények kerültek Európába: kukorica, burgonya, paprika, paradicsom, napraforgó, dohány, kakaó, vanília, ananász. Az utcák kicsik és szűkösek. Így már egyre több van. A kirohanásnál Zrínyi Miklós ment legelöl Szulejmán: Küldd el a kardodat, ha élni akarsz! 1 A Jagelló kor a nemesség e két pártjának a folyamatos küzdelmével telt. Társadalmi rétegek: a) A nemesség kialakulása a XIV. 60 ezres sereg) a Vereckei-hágónál áttörték a megerősített védelmet, és megszállták Erdélyt.
Az önkormányzat fő jellemzői közé tartozott a szabad bíróválasztás és bíráskodás; saját adószedés (egy összegben történő adózás); saját igazgatás és szabad plébános-választás. 2 b) A csata és következményei: A magyar vezetők nem tettek komolyabb előkészületeket a támadás ellen, török közeledésének hírérre a király hadba hívta a nemességet, de csekély számú haderő gyűlt össze. 000 fősek, a nagyobbak is mintegy 15-20. A városi önkormányzat egyik alapvető eleme a szabad elöljáró-választás volt: a polgárok az önkormányzat testületeit és tisztségviselőit, a város papjait, később parlamenti követeit is maguk választhatták meg. A) Levantei kereskedelem: A keleti karavánutak végpontjaiból (Krím-félsziget, Akkon, Alexandria) arabok, bizánciak, majd a keresztes háborúk korától kezdve itáliaiak (Genova, Velence, Pisa) szállították Európába a Kelet luxusáruit (selyem, gyapot, festék, üveg, papír, gyümölcs, fűszer, illatszer, fegyver, rabszolga). A céhek az azonos mesterséget űző iparosok érdekvédelmi szervezete, amelyekre azért volt szükség, hogy biztosítva legyen mindenki megélhetése. A hatalmas termetű szarvasmarhákat igen jó pénzért lehetett eladni Nyugat-Európa piacain. Husz János megégetése), és az egyház nem változtatott semmin, o az 1500-as évek elején X. Leó pápa búcsúcédulák árusításából akarta fedezni a római Szent Péterszékesegyház építését /Búcsúcédula: a pápának jogában áll megbocsátani a bűnöket, aki ilyen cédulát vett, az megszabadult, "búcsút mondhatott" a bűneinek.
A mesterré válás stádiumai: 2-10 év inaskodás egy mester mellett, felszabadulás majd vándorút, más városban egy-egy mester mellett kellett legénykedni, végül egy mesterremeket kellett készíteni: ha ezt elfogadták, és elegendő pénze volt a műhely nyitásához, mesterré válhatott. A városi tanácsokat felkelésekkel ismertették el a püspökökkel és a világi urakkal, így azok megalkothatták a városok alkotmányát. Székesfehérváron a Szent Koronával koronázták meg (1526-40), de röviddel ezután a korábbi Jagelló-Habsburg szerződés értelmében a bárók Habsburg Ferdinándot, Csehország királyát is megválasztották. A városok száma és lakossága a korai középkorban nem volt jelentős. A szűk körű magisztrátus döntött a legfontosabb kérdésekben: - polgárjog megadása, - ellenőrizte a városi tisztségviselőket, - ítélkezett büntetőügyekben, - intézte a város gazdasági ügyeit, valamint az adószedést is. Ezek a vitézek számára egyben gyakorlást jelentett, s a ki nem fizetett bérüket, zsoldjukat is csak így pótolhatták. Tinódi Lantos Sebestyén is egyike volt a históriásoknak; akik általában kiöregedett végvári vitézek voltak.
A népesség állandóan ki volt téve a járványoknak 8, de az egymáshoz közeli épületek legalább ennyire tűzveszélyesek is voltak. Századi bárói hatalmi csoportosulások elnevezése.