Kosztolányi Dezső: Tanár Az Én Apám
És az Atya szólt: helyettesítsen engem valaki más. Nem tudom elképzelni, honnan van nekik – ő is meg Karcsi bácsi is mindig otthon vannak. Ó, nem azért, mert szégyellős voltam! Végh Balázs Béla (szerk. És soha nem maradtunk éhen. Izzadva lót-fut, robotol, Az én apámnál nincs jobb ember, Nincs, nincs sehol. Úgy csinálom, hogy mindig ott legyek, ha anyám a magasra tartott kanálba csepegteti az orvosságot. Nagy az én családom. Ratkó József: Önéletrajz - Ratkó József: Önéletrajz. Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt: Kis türelmet... Bejelentkezés. Alacsony, magas, kövér, sovány; orvos, mentős, tűzoltó, veterán, Az én apám van. Helyénvalónak találtam a parancsot. A mi nagyeskünk ez volt: "Apám, anyám haljon meg tüzes koporsóban, ha nem igaz! " Azok csak rám morognak, de nem mondják. Az apa-fiú kapcsolat egy különleges kapcsolat, nem véletlenül ihletett meg több költőt.
Az Én Apám Vers Se
Ma is hozott vagy öt kilót. Ölébe téve az okos, nemes fejet, S a szürkülő borgőzös reggelen. A táncot is kipróbáltam, de az nem ment. Erdőbényén Lajcsi megtanított sakkozni. És hát még nagyon friss a kötet, vegyék csak meg nagyon-nagyon sokan! Szürkületkor már puffadó árnyékokkal telnek meg a szoba szögletei, abbamarad a játék, csak ülünk a sámlin, s kapkodjuk a tekintetünket.
Az Én Apám Vers L'espace
És nem hagyott semmit se rám, se pénzt, se nevet, se tanácsot, legyen emléke mindig áldott. Csillagokkal lett tele. Amikor beakasztottam az ekét a bácsi földjébe, rám csodálkozott: – Mit csinálsz, te gyerek? Emlékszem, egyszer mindannyian elmentünk a Vidám Parkba, ahol nagyon-nagyon féltem az óriáskeréktől. Ifjúságom tavaszán a tanácsok havában. A Mikulást szeretjük. Nem bántalak benneteket. S fáj a torkom, mintha egy nagy, láthatatlan kéz szorongatná. Havas Krisztus-kereszt az erdőn, Holdas, nagy, téli éjszakában: Régi emlék. Ez, hogy köpnéki a nyelvét, ha ilyet mond! Az én apám vers se. Árnyék gondja, kornak súlya, szövedéke, mi szöveteimet belepte. Dala László – Fazekas László – T. Aszódi Éva (szerk. Mint a keresztek az ágyad felett.
Az Én Apám Vers Un
Ez a kötet tehát a fiaknak szól. Erre dühösen krákogni kezdett, s pofon vert. Fölszállunk, s gyorsan bontani kezdem. Amikor megtudták, hogy nagyon szeretem a mákos tésztát, attól kezdve minden családnál azt főztek ebédre. Feledte értem a híres virágait, Csipkés, szalagos bölcsőm fölé hajolt, És mint egy drága porcelánt, úgy őrzött. Az én apám vers un. De nem mondom el neki, mert elszomorodna. Oly régen jártam arra, És minden évben vannak záporok. Most már befejezem ezt a kegyetlen írást, mert megnyugodott bennem a gyermek.
Mint az alvajárók, kik másfelé néznek.