Azonnali Hatályú Felmondás Munkavállaló Részéről Minta
Nézeteltérés, ellentét is kialakulhat a munkáltató és munkavállaló között. A bíróság álláspontja szerint ezek a körülmények nem alapozzák meg az Mt. A felperes munkáltató keresetében a munkavállaló azonnali hatályú felmondás jogellenességének megállapítását kérte. Mi a három leggyakoribb felmondási tévhit? Felmondási tévhitekkel is bőven találkozhatunk. A figyelmeztetés szerint vélelmezhető volt, hogy "a hiányzó üzemanyag-mennyiséggel a munkavállaló sajátjaként rendelkezett".
Mit tehet ilyen esetben a munkáltató? Amennyiben jogi témában tanácsra van szüksége, kérem írjon itt vagy hívjon a +36 1 486 18 00 callcenter-en keresztül. Mi a valóság a tévhitekkel szemben? Ennek indoka, hogy a munkavállaló elhelyezkedését segítse, és egyfajta kárfedezet is, hiszen a munkaviszonyt bár ő szüntette meg, de a munkáltató hibájából. Érdekmúlás szoktuk mondani. Azaz szinte olyan helyzetbe kell hozni a munkavállalót, mintha neki mondtak volna fel rendesen. Viszont abszolút határidő, ettől a magtartástól számított egy év. A másodfokú bíróság egyetértett az elsőfokú bíróság ítéletében kifejtettekkel. § (1) bekezdése alapján a munkabérből való levonásnak jogszabály vagy – a levonásmentes munkabérrészig – végrehajtható határozat alapján van helye. § (1) bekezdés a) pontja szerint a munkavállaló a munkaviszonyt azonnali hatályú felmondással megszüntetheti, ha a munkáltató a munkaviszonyból származó lényeges kötelezettségét szándékosan vagy súlyos gondatlansággal jelentős mértékben megszegi. A vizsgálatra tekintettel a munkáltató a munkavállaló február havi munkabérét két részletben fizette meg, így határidőben, március 6-án az alapbérét, majd a március 10-ei határidőhöz képest 23 napos késedelemmel, április 2-án a fennmaradó összeget. Mit mondott a bíróság? Olyat is hallottál, hogy rendkívüli felmondás, a munkaviszony megszűnése vagy megszüntetése?
A tényállás szerint munkavállaló alperes 2009-től határozatlan idejű munkaviszonyban állt gépjárművezetőként munkáltató felperesnél. Az elsőfokon eljárt bíróság megállapította, hogy a munkáltató munkabérfizetési kötelezettségszegése a munkabér egy részére vonatkozott, egy alkalommal történt, és nem a fizetés elmulasztása, hanem 23 napos késedelmes fizetés történt. Ezért bármekkora is egy kötelezettségszegés logikus, hogy ne lehessen bármeddig hivatkozni rá. Az azonnali hatályú felmondás jogát az ennek alapjául szolgáló okról való tudomásszerzéstől számított 15t napon, legfeljebb azonban az ok bekövetkeztétől számított 1 éven belül, bűncselekmény elkövetése esetén a büntethetőség elévüléséig lehet gyakorolni. A munkaviszony megszüntetése, a felmondás nem egyszerű pillanat sem a munkáltató, sem a munkavállaló oldaláról. A Kúria az alperes felülvizsgálati kérelmét megalapozottnak találta. A perben az elsődleges kérdés a munkavállaló azonnali hatályú felmondásának jogszerűsége volt. Azaz általában az számít, amikor a felmondani jogosult megtudja, hogy a másik fél olyan magatartást tanúsított, hogy élhet ezzel, akkor erre 15 napja van, ha addig nem mond fel azonnali hatállyal már csak rendes felmondással élhet. A 3 leggyakoribb felmondási tévhit között szerepel a vezetőkre vonatkozó felmondás is. Az alperes a kereset elutasítását kérte, ezen túlmenően viszontkeresetet terjesztett elő, melyben az azonnali hatályú felmondás jogszerűségére tekintettel kérte a jogkövetkezmények alkalmazását. §-a szerint a levonásmentes munkabérrel szemben beszámításnak helye nincs. Mi történik, ha a fizetés késik, elmarad vagy kevesebb, mint ami jogszerűen járna? Maga a szabályozás nem változott, ezért a rendkívüli felmondás fogalma is használatos még a hétköznapokban. A munkaviszony felmondással történő megszüntetésének szigorú szabályai vannak.
Meddig lehet gyakorolni? Álláspontja szerint következetes az ítélkezési gyakorlat abban, hogy a munkabérfizetési kötelezettség elmulasztása a munkavállaló azonnali hatályú felmondásának jogszerű indoka lehet, akkor is, ha a késedelem nem huzamosabb ideig állt fenn és a munkáltató mulasztása nem visszatérő jellegű, hanem egyetlen alkalommal történt. A munkáltatónak a bér kifizetését akkor is teljesítenie kell, ha egyébként a munkavállalójával szemben olyan vizsgálatot folytat, amely eredményeként esetleg utóbb kártérítési igénnyel léphet fel. A második kérdés pedig annak az eldöntése volt, hogy a munkáltató jogosan tartotta-e vissza a vizsgálat időtartama alatt a munkavállaló bérét, vagy sem. Jogszerű lehet a munkaviszony megszüntetése, ha elviselhetetlen a munkatárs?