spaces49.com

spaces49.com

Miben Halt Meg Sárdy János

Humoros alakításaival, friss megjelenésével, mindig szívesen látott figura volt a színpadon, ezért szinte nem is volt előadás nélküle. A Pillangókisasszony császári tisztjeként debütált, ám néhány hónappal később megkapta Ottó szerepét a Bánk bánban. Rájuk hosszan, ezért saját találékonyságukat is latba kellett vetniük. Sokoldalú művészként tartották számon: népszerű lett mint táncoskomikus, az operett képviselője, ugyanakkor prózai karakterszerepekben is kiválóan helytállt kitűnő jellemábrázoló képességével. A Bábszínházban és kabaréműsorokban is fellépett, volt konferanszié és mint Robi bohóc, a gyermekek kedvence. Mikor halt meg arany jános. 35 ÉVE az ozorai vár régészeti kutatásakor a Gere László, az Országos Műemléki Felügyelőség régésze vezette csapat ezüstkanalat, aranyozott ezüstpoharat, opál gyöngysort és több, XVI.

1923. február 18-án született Budapesten. Országos ismertségét a Te vagy a dal című film alapozta meg 1940-ben, ezután tizenöt filmben szerepelt és persze mindben énekelt is (Leányvásár, Álomkeringő, Rákóczi nótája). A Szovjetunióban este kihaltak az utcák, mert a produkciót élőben közvetítette a Rádió és a Moszkvai Televízió. Megházasodott, megszületett a később zenei pályára lépő ifjabb Rátonyi Róbert, majd lánya, a szintén színészetet választó Rátonyi Hajnalka. Többször vendégszerepelt külföldön is. Véletlenszerűen jött az első kiugrás lehetősége, a Kata, Kitty, Katinka című operett kapcsán, melyben - egy beugrás révén - a nála harminc évvel idősebb Kosáry Emmi partnerét alakította, kiválóan. Pápán, tanítóképzőbeli tanulmányai alatt, a helyi Jókai Mór Színház előadásait látva döntötte el, színész lesz. 50 ÉVE "hazaérkeztek az árvíz elleni küzdelemben részt vevő tolnaiak a Dráva mellől. Ebből 150-et a háztáji gazdaságok értékesítenek a téeszen keresztül, ami azt jelenti, hogy a kis falu csaknem minden háztáji gazdasága tud adni közfogyasztásra egy-egy sertést. Humoros, könnyed stílusával szívesen látott figura volt a színpadon, kiemelkedő alakítást nyújtott számos darabban.

A rendezvény díszvendége volt Sárdy János özvegye. Sárdy "elcsábult" és a könnyedebb műfajt választotta, s bár hivatalosan csak 1958-ban lett a Fővárosi Operettszínház tagja, a színház vezető művésze, bonvivánja maradt. Kustra Gábor 7 órája új videót töltött fel: Kustra Gábor 1 napja új videót töltött fel: Kustra Gábor 2 napja új videót töltött fel: Kustra Gábor 3 napja új videót töltött fel: Kustra Gábor 4 napja új videót töltött fel: Kustra Gábor 5 napja új videót töltött fel: Kustra Gábor 6 napja új videót töltött fel: E-mail: Az Állami Áruház, a Luxemburg grófja és a Boci-boci tarka sikereit követően az igazi áttörést a Csárdáskirálynő hozta meg számára, amiben legtöbbször Bóni grófként, olykor Miska pincérként láthatta a nagyérdemű. A kritika szerint szerepében énekével úgy hódított, "mint egy ifjú Dzsingisz kán". Széles mosolya, huncut kacsintása még akkor is örökre a néző emlékezetébe vésődött, ha az csak egyetlenegyszer látta. A veszprémi Petőfi Színházban, Molière Tartuffe című művében, Orgon szerepét szerette volna eljátszani, de csak az olvasópróbáig jutott el. A magyar színjátszás történetének utolérhetetlen táncos-komikusát életének hatvankilencedik évében, 1992. október 8-án érte a halál, búcsúbeszédét a Farkasréti temetőben Gálvölgyi János mondta. "A tervek szerint 20 ezer tonnát Madocsáról, összesen 100 ezer tonna búzát pedig három kikötőből szállítanak a szovjet piacra. A Rákosi-korszak kultúrpolitikusai többször is megpróbálták betiltani a giccsesnek és kispolgárinak minősített operettet, de aztán belátták, hogy a műfaj elpusztíthatatlan, ezért végül úgy döntöttek, áramvonalasítva, a szövegkönyveket leporolva mégis megmaradhat. A szereposztás legendás volt: partnere volt többek között Honthy Hanna, az operett nagyasszonya, a fiatal Szeleczky Zita, valamint Latabár Kálmán. A Thália nevét felváltotta az Arizona, ahonnan - már betegen - Veszprémbe szerződött, ahol a Petőfi Sándor Színházban a Csárdáskirálynőt készült megrendezni. De játszott a Makrancos hölgyben, a Szabotál a gólya című előadásban, a Nebántsvirágban Németh Marika, Bilicsi Tivadar és Rátkai Márton partnereként, a Vera és családjában, amiben Verát Karády Katalin alakította.

1969. március 9-én hunyt el Budapesten. A prózai és zenés színpadokon egyaránt sikeres Sárdy János (szül. Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt: Kis türelmet... Bejelentkezés. Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb. Voltak akkor, akik emiatt lenézték, ám a közönség rajongó szeretete mindenért kárpótolta. Ekkor érkezett a közelbe egy vadász, aki érzékelte a figyelő csapat mozgását. Tulajdonosa is, aki először foglalkoztatott kávézójában néger.
Főbb operettszerepei: Pottenstien Hatfaludy Ferenc gróf – Lehár: A mosoly országa; Bálint – Huszka J. : Mária főhadnagy; René – Lehár: Luxemburg grófja; Danilo – Lehár: A víg özvegy; Tom – Jacobi: Leányvásár; Nagyherceg – Jacobi: Sybill; Rigó Jancsi – Fényes: Rigó Jancsi; Plinchard – Hervé: Lili; Csínom Palkó – Farkas: Csínom Palkó; Ambrus – Vincze O. : Budai kaland; Török – Kálmán Marica grófnő; Páris – Offenbach: Szép Heléna; Kukorica Jancsi – Kacsóh: János vitéz; Barinkay – ifj. Egy év Magyar Színházas kitérő után visszatért a Szent István körúti intézményhez, amitől 1950-ben megvált az Budapesti Operettszínház kedvéért. És nagyiparosok gyermekei jártak oda. A népszerű művész itt dolgozott kántortanítóként, és első színpadi sikereit is ott aratta, a helyi színtársulatban. Rátonyi a műfaj olyan legendás művészeivel játszhatott együtt, mint Honthy Hanna, Karády Katalin, Latabár Kálmán, Sárdy János és Feleki Kamill. Ketten vesztették életüket a vadászbalesetben. Századi ezüstdénárt hozott a felszínre. Élete végső percéig dolgozott, készült az új feladatokra. 60 ÉVE Simontornya közelében, egy zabtábla szélén hárman figyelték a vaddisznókat. Rózsahegyi Kálmán nem vette fel magániskolájába – azzal utasította el, hogy biztos állását ne hagyja el a bizonytalanért –, az Operaház korrepetitora, Palotai Árpád azonban hallva a remek alapanyagot, ingyen vállalta tanítását. Megállás nélkül játszott, rendezett és írt. Mellszobrát Kisfaludi Stróbl Zsigmond mintázta meg, és a Fővárosi Operettszínház előcsarnokában állították fel.

Közben eljegyezte magát az operett műfajával, másod táncoskomikusi minőségben az Operettszínház színpadán debütált, a Napsugárkisasszony című darabban. Operett klub vezetője. Nagykónyi, 1907. júl. A kor legnépszerűbb énekes sztárja 1942-ben lépett először az Operettszínház színpadára, Huszka Jenő Mária főhadnagy című operettjében vendégként. Főszerepet alakított többek között Kacsóh Pongrác János vitézében, Huszka Jenő Bob hercegében, Kálmán Imre Marica grófnőjében, Fényes Szabolcs operettjében Rigó Jancsit játszotta.

Szívesen vállalt feladatokat gyermekdarabokban és konferansziéként is népszerű volt. Miután végzett, 1927-ben a zalaszántói iskolába szeretett volna kerülni, de elutasították, végül protekcióval Dunaföldvárra került kántortanítónak. Sárdy azonban eltökélt maradt, szabadnapjain Pesten képezte magát, s egy operaházi próbaéneklés után szerződtették. Rózsahegyi egyszer azt nyilatkozta, hogy a fiatal Rátonyiban megtalálta az új Hamletet. Az így élni jó című operettben bizonyította be, hogy bonvivánnak is remekül beválik. Sárdyt 1936-ban ösztöndíjasként szerződtette az Operaház. "Mint az illetékesek elmondták, az intertotó sorozatnak eddig ez volt a legnagyobb nyereménye Magyarországon. Ismerte a színészet, a színpad törvényeit éppúgy, mint az íráséit. A Művész Színház 1993. november 14-én létrehozta a Rátonyi-bérletet. Figyeltek fiuk zeneműveltségére is, ezért beíratták a Zeneművészeti Főiskolára, amit 1941-ben végzett el hegedű szakon. 25 ÉVE "a Gemenci Erdő- és Vadgazdaság Rt. A Csárdáskirálynő halhatatlan Bóni grófja, az örök bohém Rátonyi, 69 évesen hunyt el 1992. október 8-án.