Móricz Zsigmond Gimnázium Kezit Csókolom
Ismertek, mert ezek jártak mindig hozzánk is. Nekem se kellett több. Nem kellett messze menni, vótak ott vén ficfák, vittem jó baltát, jól megköszörültem már előző való nap, nekiláttam vágni.
- Móricz zsigmond gimnázium vélemények
- Móricz zsigmond gimnázium budapest
- Móricz zsigmond gimnázium kezit csókolom 1
Móricz Zsigmond Gimnázium Vélemények
Nem, fiam, nem vagyok beteg, de nagy baj van. Akkor vót, hogy a Goldman háza eladó vót, és telekkel együtt meg lehetett venni. Azt nem mondtam meg senkinek, mér haragszok rá; mer hátha a faluba megveszi valaki... Kénlódjon vele más. Móricz zsigmond gimnázium budapest. Gyermekjátszás, de most egész rendesen vót ez, megéreztem én, hogy erős a karom, lábam, derekam, egész testem, a tanyasiak is megtudták, ki vagyok. Ojan jány, aki embernek tejjes tökéletességgel megfeleljen, ojan csak egy kell hogy legyék - hát hogy lehet éppen azt az egyet kiválasztani a sok közül? Azután szépen nekilát. Szeret ez az Annus kifelé menni. Elmegyek délután Kőmívesékhez, hogy a mesterrel is vót egy kis leszámolni valóm. Csak azután jutott eszembe, hogy elment. Nekem nem kellett a széna, mer a mi bocinknak mi kellett?
Mikor reggel felkelek, nézem én, kevés az én fosztott málém. Még asse vót neki elég: ezüst meg gyémánt üveggolyóbisokat dugdosott közé, hogy még jobban vakítsa a szegény paraszt szemét, ha az bejön hozzá a nagy bajába. Juliska osztán nagyon megszeretett. Elértünk az úton egy olyan csárdát. Irtja a "kezit csókolom" köszönést a Móricz Gimnázium, mivel az nem gendersemleges. Igaz, ő se sokat nézett utánam, vót annak minden ujjára kettő-három, úgy jártak utána a korombeli kis legények, mint tavasszal a nőstény kutya után a kuvaszok. Nem tudtak semmit kinyomozni. No megájj, most megtáncoltatlak, gondolom, és ott vót egy kisjány, egy kicsit fiatalabb, mint Piroska, Kőmíves Erzsi, derékon kapom, és én is odaállok velük a rend szélére, mert mi gyerekfélék inkább csak szélen táncoltunk, a nagy legényeké vót a placc. Hát maguk itt laknak, Annuska? Az erdőnek mindig mozog minden ágaboga, levele és sohase tudja az ember, mi bújik ki belőle. Megindulok a juhval. El is kerültem én azontúl őket, hacsak tehettem.
Majd én kommendálok eccer magának. Odaszól: - Gyere csak, György... Ne küldj te Váradi Piroskáért. Megnézi, megforgatja, azt mondja: - Untágli. Ajánlj különbet, azt elveszem.
Móricz Zsigmond Gimnázium Budapest
Én evvel a jánnyal úgy meg tudtam volna lenni. Hadd el mán, elveszett egy nagy sárga tyúkom. De én úgy állottam, mintha most gyúlna ki a ház felettem. Meg a szívem is nagyon nekikeseredett már, hogy ha meg nem házasodok, mi lesz belőlem. Az olyan csudálatos vót, hogy még csókolóztam is vele. A tiszteletes úr jánya, az öreg Málcsi kisasszony meg kinn állt a kapuba, kiabált: - Eressze el, György, megöli magát. Nevettem magamon, hogy valamikor milyen buta voltam, hogy még vissza is mertem nekik beszélni. Mán nem tudom, hogy édesanyám megengedi-e. Móricz zsigmond gimnázium vélemények. - Hogyne engedné, nem kell mindig aludni. Ejnye, tiszteletes úr. Elég jó vót a még, csak meg kellett vasalni, új ráfokat húzatni, a csikótót kicserélni, meg egy új szekérrudat bele, olyan szekér lesz a, hogy ugyan. Azt mán nem ígérem, mert a sokba kerülne. Mer én még fiatal vagyok, de én nekem ez világi életemben csak a jányok miatt volt örömöm idáig. Ej, még beszélni se vót kedvem. Összeállottunk hát beszélgetni.
Borítókép: illusztráció (Fotó: Pixabay). Mondom édesanyámnak, hozza csak ki hamar a kötözőgatyámat. Látok egy jó kazalt a másik ódalba, közel a faluhoz. Egy magyarországi iskolában megtiltották a "Kezit csókolom!" köszönést, mert nem gendersemleges. Mán tudtam, hogy rólam beszéltek, de nem akartam megkérdezni. Eccer éjféltájban az utcán a nyakamba borult valaki, nézem, hát Szőke Zsuzsika. Néha két napig se szólt egy szót se. Ha meg mégis szólani kellett előttük, bizony levettem a kalapomat, és hallgattam. A másik szomszédasszony meg átszól, mikor az bement. Nem is vót még ki a falubul, ugye?
De nincs kendnek pénze. Szerelembe nagy mester vót, akit akart, összeszerelmesítette, vagy megutáltatta egymást az illetőkkel. Móricz zsigmond gimnázium kezit csókolom 1. Az apját még valami Brockának híjták, csak megmagyarosította a nevét, mikor diáknak adta a fiát, így a többi gyerek is Veresvágási lett, az igazgató testvér úrnak ott volt a névjegye az arckép alatt, üvegbe, az úgy írta Veressvágássy. Szeretek, de kicsit, mert nem akarok meghízni, mert akkor nem bírok dógozni. Mondja nekem: - Te küldtél kenyeret nekem?
Móricz Zsigmond Gimnázium Kezit Csókolom 1
Nevettünk is, meg sírtunk is. Én nagyon fáradt vótam, nehéz vót a rigolírozás, hazajöttem, mikor a fizetést megkaptam, lefeküdtem, aludtam, míg csak a veres lángot édesanyám meg nem látta, az ablakon. Hát ojan maga, mint a mézes köpű, nagyon zsongják a darazsak. Megyek a tarisznyával, egy jó fiatal mogyorófa-botra vót akasztva a vállamon, úgy mentem. Csak kurittyolj, ha jólesik. Ilyeneket beszélt, azért kellett vóna megesküdni édesanyámnak, de hogy ő nem akart örök hűséget esküdni a fődnek, megítéltek Medve András ügyvédnek negyvenöt forintot. Azt hitte, hogy megint odaültetem az ölembe.
Mert olyan vót az a kisjány, mint a rozmaringbokor. Most is csak olyanokat mondogatott, hogy: - Hallottam, hogy szerették vóna! Nagyon tud főzni az én édesanyám. Vót annyi készpénz a porcelánba, amit a munkából tettünk félre, kivettem belőle a negyvenöt forintot, és elmentem Szatmárra Medve András ügyvédhez. Ha valakinek szántol meg vetel meg kaszálsz, sose kérdik meddig csináltad, hanem azt, hogy ki csinálta. Itt - nevetett a jány. Haza is jött Fáni néném egy fél esztendő múlva, odaveszett a hozomány. Neki nem arravaló a bót, hogy azt ráfizesse a mi falunkra.
Fáni néném meg örült, mert azt hitte, hogy akkor mán elveszi. Olyan sárgás fejér izzadásos, mint a viasz színe. Isten irgalmából volt az. Emlékszel még György, neked is adtam egyszer egy darabot. No, mégis megállott. Mert négy lóval nyomtattak, és egy véka búzát kaptak a lovak abraknak, mert nem lehetett soká kiállani a munkából, csak abrakot kaptak nappal a lovak, s akkor tovább dógoztak. Én meg csak vigyáztam a lóra. Erre nem szól semmit, csak beírja a nevemet. Nem tud ez egy fótot se megvarrni a maga nadrágjára.
Hát tudja kend, honnan dörög az ég?