Jól Esett Vagy Jólesett

A jólét és a jóllét fogalma csak egy betűben tér el, mégis hatalmas közöttük a különbség. Hans Bruyninckx, az Európai Környezetvédelmi Ügynökség ügyvezető igazgatójának 2016-os budapesti előadása összefoglalója). Nemzetek boldogsága és annak forrása az Easterlin-paradoxon tükrében. Jól esett vagy jólesett. Több mint 20 évvel kés őbb, 1997-ben Andrew Oswald újra a média érdeklődésének előterébe állította a több évtizede megfogalmazott, de már egy kicsit elfeledett paradoxon kérdéskörét (Oswald 1997: 1815-1831). Hasonló, konstans szubjektív jóllétet figyeltek meg több fejlett országban is, például Nagy-Britanniában, Franciaországban és Németországban is (Blanchflower–Oswald, 2004; Clark et al., 2008). Ebben segít ez a nyelvlecke.

A fejezet feldolgozásához használt egyéb irodalmak. Ajelenségnek az egyik leggyakrabban idézett példája az Egyesült Államok, ahol 1946 és 1991 között az egy főre jutó anyagi jólét GDP-ben mérve a többszörösére nőtt, ugyanakkor ezzel szemben az átlagos boldogság csökkent, amit egy háromfokú skálán mértek (Frey–Stutzer, 2002). Ezen elméleti keret empirikus bizonyítására Inglehart a World Value Survey kutatás keretében a különböző országokat egy olyan koordinátarendszerben helyezte el, melynek egyik tengelyén a materiális és az önkifejezést ösztönző értékek, a másik tengelyén pedig a tradicionális és a szekuláris értékek szerint lettek pozícionálva az országok (Inglehart, Welzel 2005: 64). A környezeti és klímaválság egyértelműen mutatja, hogy a gazdasági jellegű jólét folyamatos növelésére épülő gazdasági modell már nem tartható és nem fenntartható. A magyarországi átlagérték 2013-ban még a második legalacsonyabb volt az Európai Unióban, 2018-ra azonban "feljött" (hátulról) az ötödik helyre. Az élettel való elégedettség a boldogság és a Cantril-létra-féle életminőség vizsgálatára irányuló mutató között helyezkedik el, de inkább a Cantril-létrához hasonló jellegű.

Lane Egyesült Államokra vonatkozó eredményei azonban még ennél is megdöbbent őek, mivel ő egyenesen az általános elégedettségszint csökkenéséről tanúskodik a " The loss of happiness in market democracies " című könyvében (Lane 2000 – idézet: Szondy 2007: 300). A demográfia értelmezése, meghatározásai. A világ legboldogabb államai közé tartozó, a lista 14. helyét elfoglaló Ausztria (7. Ott 30 évig nem került döntési helyzetbe a liberális gazdaságpolitika, nálunk 16 évig a nemzeti érdekeket valójában felülírták a liberális elvek. Ii) A jó élet (the good life) a flow -dús időtöltést vagyis a képességeink rendszeres csúcsra járatását jelenti.

Az 1994 utáni politikai váltás után egy balliberális kormány folytatta a hibás sokkterápiát. A paradoxon érvényességét tovább erősítik Easterlin– Angelescu (2009), Easterlin et al. Források: Juliet Shor: Fenntartható munkabeosztás mindenkinek (in. A New Economics Forum Budapest célja, hogy a társadalomról, gazdaságról való gondolkozás középpontjába a jóllét közgazdaságtanát (economic well-being) helyezze. Keywords: incomes, GDP, satisfaction, environmental load. A hagyományos közgazdaságtan célja elsősorban az, hogy a termelékenységet maximalizálja és növelje a fogyasztást. Legyen szó lottónyertesekről vagy mozgássérülést okozó bénulásról, hosszútávon ez nem befolyásolja az egyénre jellemző alap boldogságszintet. Azok esetében, akik kevésbé vágynak az ilyenfajta anyagi értékekre, alacsony jövedelem mellett is elérik az elégedettség magasabb fokát. Föld Kisebb fogyasztás=kisebb ökológiai lábnyom Természetvédelem. Forrás: Inglehart, Klingemann (2000: 174). Ahogy azt már korábban is láthattuk, Európa dichotóm státusza alapvetően olyan több évszázados történelmi örökségre épül, amely a szocializmus Közép-és Kelet-Európában történő térnyerésével még erősebbé vált.

A boldogságot inkább egyfajta affektív indikátornak tekintik, amit az éppen aktuális érzelmi állapotok és a szabadságérzet jelentősen meghatároz, míg a Cantril-létrával mért elégedettség inkább kognitív indikátorként írható le, erősebben kötődik a materiális, azaz anyagi jóléthez (Diener et al., 2010). Az egészség kultúrtörténeti megközelítése. A pulzustöréspont mint küszöb. Az életminőség és a társadalmi mozgások kapcsolata, azok kölcsönhatásai. Az életükkel elégedettebbek aránya az idősebb generációk esetén folyamatosan csökken. Az élettel való elégedettség a fiatalok (16–24) körében a legmagasabb, a 55–64 éves korcsoportig az életkor előrehaladtával jelentősen csökken.

Tehát akkor is állásokat kell teremteni, ha az gazdaságilag nem hatékony. Ha a pénz nem vezet tartós boldogsághoz, akkor mi? A jóllétet leíró sokdimenziós indikátorrendszerek fejlődésében meghatározóak a Stiglitz-bizottság (Sen és Fitoussi közreműködésével) 2009-ben publikált munkái. A szegényebb régiók esetében tehát egy háztartásban több család (generáció) él együtt, hiszen jövedelmi helyzetük nem teszi lehetővé, hogy önálló háztartást vezessenek. Seligman (2008) autentikus boldogság elmélete szerint a boldogság elérésének három módja van: Az élvezetkereső boldogság (pozitív érzések, élmények, ingerek keresése), az áramlatkereső boldogság (bevonódást, áramlat-élményt kiváltó tevékenységek keresése) és értelemkereső boldogság (az életeseményeket magyarázó értelmezési keret keresése, illetve megléte). Ezt Lyubomirsky egy klasszikus kutatásban igazolta is. Ennek megfelelően a jövedelem növekedése az alapvető szükségletek kielégítése révén a szubjektív jóllét emelkedésével jár együtt, azonban ezután már csak kisebb hatása érvényesül. A komfortérzet, azaz elégedettség az optimális aktivációs szinthez közeli állapot, míg az öröm, vagyis a boldogság az optimális aktivációs szint felé történő elmozdulással jár együtt. Ezt az új közgazdasági iskolát viszonylag egyszerű felismerés hívta életre: hiába növekedett az elmúlt ötven évben a nyugati országok GDP-je, az emberek mégsem lettek a jövedelem növekedésével párhuzamosan elégedettebbek. A gyógynövények helye a komplementer medicinában (HALBRITTER ANDRÁS). I. Halálokonkénti halálozás Magyarországon. Az 1. ábra az egy főre jutó bruttó hazai termék (GDP) alakulását mutatja be régiónként 2013 és 2016 között. A NEF Budapest az első ilyen intézmény a kontinensen és a harmadik a világon, az első Londonban, a második az Egyesült Államokban alakult, hasonló célokkal és közös gondolatokkal.