spaces49.com

spaces49.com

1238 Budapest Bevásárló Utca 2 - Újból Itt Az Adóelőleg-Fizetési Határidő - Adózóna.Hu

Típus: Fiókgyógyszertár. 7030 Paks Dózsa Györyg utca 13. Auchan akciós2 napKinyitni. 3532 Miskolc Széchenyi út 111. Kapcsolódó munkalehetőségek.

  1. 1238 budapest bevásárló utca 2 a 6
  2. 1239 budapest bevásárló u. 4
  3. 1097 budapest vaskapu utca 30/b
  4. Vállalkozói szja szerinti adózás
  5. Vállalkozásból kivont jövedelem adózása 2022
  6. Vállalkozói személyi jövedelemadó mértéke
  7. Adószám lekérdezés egyéni vállalkozó
  8. Adószám kereső egyéni vállalkozó
  9. Szerződés szerinti jövedelem számítása

1238 Budapest Bevásárló Utca 2 A 6

Jelszó: Jelszó még egyszer: Mentés. Nyitva tartásában a koronavirus járvány miatt, a. oldalon feltüntetett nyitva tartási idők nem minden esetben relevánsak. 2310 Szigetszentmiklós Bajcsy-Zsilinszky utca 28, mobil: +36/20 2626506. 4220 Hajdúböszörmény Korpona u 11/B. Telenor Budapest MOM Park. 1191 Budapest Vak Bottyán utca 75.

The following is offered: Étterem - In Budapest there are 1535 other Étterem. Itt jelezheted nekünk! 5540 Szarvas Szabadság út 45, mobil: +36/20 3907513. A hölgy állítja: volt párja végzett Kardosné Gyurik Krisztinával. 3700 Kazincbarcika Egressy Béni út 1/C. A nő 2013. szeptember 25-én indult el otthonról kocogni, azután eltűnt. Páduai Szent Antal Gyógyszertár. Telenor Budapest WestEnd. Kerület Szent László u. Soha sem látott felvételek következnek Soroksárról. 1097 budapest vaskapu utca 30/b. Telefon: (1) 283-1013.

1239 Budapest Bevásárló U. 4

Szent Flórián Gyógyszertár. 3000 Hatvan Bibó István út 1. 2, 1238 Magyarország, közel ehhez a helyhez: Office Shoes - Auchan Soroksár (21 méter), CCC (79 m), Bijou Boutique Kft. Megtekintés teljes méretben. Playersroom Auchan Soroksár, Budapest, Bevásárló u. Playersroom Auchan Soroksár.

Iratkozz fel hírlevelünkre! 1191 Budapest Üllői út 201. 2310 Szigetszentmiklós Háros utca 120, mobil: +36/20 6408565. 000, az egyetemisták 50. Van-e ingyenes vércukormérési lehetőség? Kerületi gyógyszertárak. XXIII. kerületi gyógyszertárak. Ne maradj le erről a lehetőségről! Üzletek Auchan - Budapesten - nyitvatartási idő, hely és telefonszám. Információk az KFC Budapest M5 Auchan Soroksár, Étterem, Budapest (Budapest). Itt kiválaszthatja azt a terméket (termékcsaládot), amelyet szeretné megtekinteni az Önhöz közeli bemutatóteremben. 7400 Kaposvár Fő utca 16.

1097 Budapest Vaskapu Utca 30/B

Telenor Salgótarján. Kerületben, ami hiányzik a listából, vagy egyéb hibát talált, akkor kérjük, jelezze az oldal tetején található beküldőlinken. 4600 Kisvárda Szent László u. Imami: minden egy helyen, amire egy szülőnek szüksége lehet! Raiffeisen Bank - Budapest - Bevásárló Utca 2. A lakhatási támogatást nyújtó ajánlatokat területi szűrés nélkül listázzuk. 1044 Budapest Árpád út 70. 6000 Kecskemét Korona utca 2. Telefon: (1), (1) Nyitva tartás: H-Szo: 9-21. 6724 Szeged Londoni körút 3.

2., Budapest, "A HÉT AJÁNLATA: KANÁRI-SZIGETE" érvényes: 2021/12/15 -tól 2021/12/26-ig és kezd el a megtakarítást most! A változások az üzletek és hatóságok. 4150 Püspökladány Rákóczi utca 5. Értékelése név nélkül történik, és segítséget nyújt a munkakeresőknek ahhoz, hogy ideális munkahelyet találjanak. 1238 budapest bevásárló utca 2 a 6. 6300 Kalocsa Szent István király út 61 fsz/4. Nemrégiben ugyanis Kardos Lajost megkereste egy ismeretlen nő, akinek szent meggyőződése, hogy volt élettársa, egy bizonyos N. ölte meg Krisztinát.

Auchan hipermarket húsvéti dekoráció12 napKinyitni. 7100 Szekszárd Széchenyi utca 48-52. 9400 Sopron Ipar körút 30. 4700 Mátészalka Hősök tere 3. 2, 1238 Magyarország. Telenor Szigetszentmiklós.

Amennyiben az ellenérték áfát tartalmaz, az áfa nélküli összeget kell bevételnek tekinteni, ha az egyéni vállalkozó az általános áfaszabályokat alkalmazza, ellenkező esetben az általános forgalmi adóval növelt összeget kell bevételként figyelembe venni. Az elszámolható veszteség nem haladhatja meg a tárgyévi adóköteles bevétel tárgyévi költségekkel csökkentett összegét. A bevételt módosító tételek. A vállalkozói jövedelmet a vállalkozói bevételből a vállalkozói költség és az előző évről áthozott elhatárolt veszteség levonásával kell meghatározni. Ha a vállalkozó megváltozott (legalább 50 százalékban csökkent) munkaképességű személyt foglalkoztat alkalmazottként, akkor - minden megkezdett hónap után - személyenként és havonta 3000 forinttal csökkentheti bevételét. Az egyéni vállalkozó bevételeiből úgy kapjuk meg az adóköteles bevételt, hogy a bevételt növelni kell a bevételt növelő tételekkel, illetve csökkenteni a bevételcsökkentő kedvezményekkel. A vállalkozói adóalap után az adó mértéke 9%. Ezt a szabályt sem kell azonban alkalmazni, ha az ellenérték nélküli átruházás természetbeni juttatás formájában történik. Ha a vállalkozó jogszabály vagy államközi megállapodás alapján vissza nem térítendő támogatást kap, akkor a támogatás céljának teljesítésével összefüggésben felmerült kiadások a felmerülés (kifizetés) évében - az értékcsökkenési leírásra vonatkozó rendelkezések figyelmen kívül hagyásával - egy összegben költségként elszámolhatók. A külföldi pénznemben keletkezett költség átszámításánál, ha pénzintézet azt átváltotta, az ő árfolyamával, ha nem váltotta át, a kifizetést megelőző hó 15-én érvényes MNB-árfolyamon kell átszámítani. A vállalkozói személyi jövedelemadózást alkalmazó egyéni vállalkozónál a bevételek és költségek elszámolása - hasonlóan az egyszeres könyvvezetéshez - a pénzforgalmi elszámolás elvére épül oly módon, hogy az szja-törvény határozza meg a bevételeket és a költségként elszámolható (érvényesíthető) kiadásokat. A kizárólag a vállalkozás érdekében beszerzett és használt tárgyi eszközök és nem anyagi javak értékcsökkenési leírással számolhatók el. A vállalkozói osztalékalapot ezt követően az adózás utáni vállalkozói jövedelemből kell kiszámítani, mely után az szja mértéke 15%, a szociális hozzájárulási adó mértéke pedig 13% (az adófizetési felső határig, azaz éves szinten a minimálbér 24-szereséig). Sorozatunk utolsó részében lényegre törően összefoglaljuk az egyéni vállalkozók rendelkezésére álló harmadik adózási formát, a vállalkozói jövedelemadózást (VSZJA), más néven a tételes költségelszámolás alkalmazását.

Vállalkozói Szja Szerinti Adózás

Abban az esetben, ha a vállalkozónak valamely ok miatt a támogatást részben vagy egészben vissza kell fizetnie, akkor azt a részt, amelyet a visszafizetendő összegből bevételként már elszámolt, levonhatja a visszafizetés évének bevételéből, de a támogatás céljának meghiúsulása miatt fizetendő büntetőkamat, késedelmi pótlék nem számolható el költségként. Mivel a vállalkozó korlátozás nélkül számolhatja el költségként a jogszabály alapján kötelezően fizetett kamarai tagdíjat, a tagdíj azon részével, amelyet adókedvezményként érvényesít, a bevételét meg kell növelnie. Vállalkozói jövedelem. Ezzel függ össze az az átmeneti rendelkezés, amely szerint a 2014. december 31-éig keletkezett veszteség összege 2025-ben számolható el utoljára. Sajátos bevételnövelő tétel az átalányadózást, illetőleg a tételes átalányadózást követően vállalkozói személyi jövedelemadózásra való áttéréskor az az összeg, amelyet a vállalkozó az átalányadózás, a tételes átalányadózás megkezdésekor - a meglévő készletekkel összefüggésben - a megszűnésre vonatkozó szabályok szerint megállapított (és az átalányadózás, tételes átalányadózás időszakában mint adóalapot, adót nem érintő bevételt nyilvántartott). Fontos összefüggés azonban, hogy az adóévben "kivett" vállalkozói kivét összege jelentősen befolyásolja a vállalkozói osztalékalap után fizetendő adó mértékét.

Ha azonban a szerződés az egyéni vállalkozónál felmerülő ok miatt nem teljesül, akkor az adóalapot a korábban érvényesített külön kedvezmény kétszeresével kell növelni. Így ha a beszerzés időpontjától számított egy éven belül történik meg az ingyenes átadás, akkor a beszerzési érték 100 százalékát, ha egy éven túl, de két éven belül, akkor a 66 százalékát, ha két éven túl, de három éven belül, akkor 33 százalékát bevételnek kell tekinteni. A bevételnek része a vele kapcsolatban kapott költségtérítés is. A vállalkozói kivét összege után adóelőleget kell fizetni. Ez azzal függ össze, hogy ugyanezen összeg adókedvezményként levonható a vállalkozói személyi jövedelemadóból. A vállalkozás megszüntetésekor is külön bevételnövelő tételeket kell elszámolni. Az adó összege csökkenthető a vállalkozási tevékenységhez kapcsolódó úgynevezett térségi és beruházási kedvezményekkel (figyelemmel az adókedvezményekre vonatkozó korlátozó szabályokra is), illetve a kamarai tagdíj egy részével. Annak az egyéni vállalkozónak, akinek a vállalkozása komolyabb költségekkel működik, érdemes megfontolnia ezen adózási mód választását. Ez azt jelenti, hogy előfordulhat az is, hogy mire a 2015. év előtti veszteség elfogy, a 2015. évtől keletkezett veszteség összege az öt éves szabály miatt elévül.

Vállalkozásból Kivont Jövedelem Adózása 2022

A 2022. évre vonatkozó – negyedik negyedévi – adóelőleget az szja-törvény hatálya alá tartozó magánszemélyeknek 2023. január 12-éig kell megfizetniük. A vállalkozói jövedelem szerint adózást választó egyéni vállalkozónak alap-és részletező nyilvántartásokat kell vezetnie, melyeket érdemes vagy eleve adózási, könyvelési szakemberre bízni, vagy vele konzultálva kialakítani és vezetni. Az egyéni vállalkozónak a vállalkozói kivétből meg kell fizetnie a személyi jövedelemadót, a nyugdíjjárulékot és az egészségbiztosítási járulékot, illetőleg ha az egyéni vállalkozó magánnyugdíjpénztár tagja, a tagdíjat. Vállalkozói bevétel a kapott kamat (például az üzleti bankszámlán jóváírt kamat), a kötbér, a késedelmi kamat, a bírság, a büntetés címén kapott összeg, valamint a fizetett kötbér, kamat, bírság, büntetés visszatérítése címén kapott összeg (kivéve ha korábban költségként nem vették figyelembe), valamint a kerekítési szabályok alkalmazása során keletkezett bevételitöbblet-különbözet. A vállalkozói kivét után negyedévente fizetendő adóelőleget csökkenteni lehet. Az egyéni vállalkozó a vállalkozói kivét miatt fizetett személyi jövedelemadót, nyugdíj- és egészségbiztosítási járulékot a vállalkozói kivét részeként számolhatja el költségként. A tevékenységhez kapott támogatás is bevételnek számít. Személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII.

§ (1) bekezdése szerint a vállalkozói jövedelem szerinti adózást alkalmazó egyéni vállalkozó vállalkozói bevétele esetében az adóelőleg alapja az adóévben a negyedév végéig megszerzett összes vállalkozói bevétel alapján az erre egyébként irányadó rendelkezések szerint meghatározott vállalkozói adóalap. Három éven túli ajándékozás esetén e címen nem kell a bevételt növelni. A vállalkozói bevételt legfeljebb annak mértékéig lehet csökkenteni, így a vállalkozói jövedelem csak pozitív szám vagy nulla lehet. Bevételnek számít az adó, a társadalombiztosítási járulék stb. Vállalkozói bevétel minden olyan vagyoni érték, amelyet a vállalkozói tevékenység ellenértékeként az adóévben kap az egyéni vállalkozó, akkor is, ha az korábbi vagy későbbi évekre vonatkozik. Ha olyan ingóságot, ingatlant, vagyoni értékű jogot idegenít el az egyéni vállalkozó, amelyet nem kizárólag üzleti célból használt, akkor a kapott ellenértéket nem kell vállalkozói bevételnek tekintenie, az ebből származó jövedelem adózására egészében az ingó, az ingatlan, a vagyoni értékű jog átruházásából származó jövedelemre vonatkozó általános adózási rendelkezéseket kell alkalmaznia. Ha olyan - 30 ezer forintnál magasabb egyedi értékű - kizárólag üzemi célt szolgáló tárgyi eszközt ad át ellenszolgáltatás nélkül a vállalkozó, amelynek beszerzési értékét egy összegben elszámolta, akkor az átadás időpontjától függően kell a beszerzési érték meghatározott százalékát bevételként számba vennie. Az ezt meghaladó rész után 35 százalék az adó mértéke. Törvény) vonatkozó rendelkezései és annak mellékletei, valamint a NAV korábbi cikkeinkben is említett 03. számú információs füzete kimerítően taglalják. A költségeket forintban kell figyelembe venni.

Vállalkozói Személyi Jövedelemadó Mértéke

A vállalkozói adóalap 18 százaléka a számított vállalkozói személyi jövedelemadó. A túlzott vállalkozói kivét, a feleslegesen generált veszteség következtében több adófizetési kötelezettség keletkezik a tárgyév jövedelme után, illetve tb-járulék-fizetési kötelezettség a következő évben, mint az feltétlenül szükséges, márpedig a vállalkozó érdeke a közterhek (legálisan) minél alacsonyabb szinten tartása. Az egyéni vállalkozónak a vállalkozói kivét adóelőlegét az év elejétől kivett összeg adótábla szerinti adójának és az e jövedelem után már befizetett adóelőlegnek a különbözeteként kell megfizetnie, az elszámolás negyedévét követő hónap 12-éig. Az egyéni vállalkozó döntési lehetősége a három jogcímen fizetendő adó egymáshoz viszonyított arányának optimalizálásában van. Idetartozik annak a biztosítási szolgáltatásnak az értéke is, ha az arra jogosító biztosítási díjat az egyéni vállalkozó költségként elszámolta.

Többféle vállalkozói tevékenység esetén azok bevételeit együttesen kell egyéni vállalkozói bevételnek tekinteni, s az elérésük érdekében felmerült összes költséget is együttesen kell elszámolni. Az egyéni vállalkozók adózásának általános szabálya az úgynevezett vállalkozói jövedelem szerinti adózás, amelyet bármely egyéni vállalkozó és egyéni cég alkalmazhat. Az egyéni vállalkozó - az előbbi szabályokat összegezve - gyakorlatilag kétféleképpen juthat pénzhez a vállalkozásából. Az adóköteles bevételből levonva az elszámolható tárgyévi költségeket megkapjuk a tárgyévi vállalkozói jövedelmet. Az áfa hatálya alá bejelentkezett vállalkozó az általános forgalmi adót tartalmazó kiadásait az általános forgalmi adó nélkül veszi figyelembe. Dönthet úgy is, hogy nem "vesz ki" személyes közreműködés címén a vállalkozásából jövedelmet, de dönthet arról is, hogy havi rendszerességgel "fizet" a saját személyes munkavégzéséért.

Adószám Lekérdezés Egyéni Vállalkozó

Jellemzően előforduló bevételek. Tekintettel arra, hogy a vállalkozói kivét valójában a személyes munkavégzés "ellenértéke", annak ellenére, hogy a vállalkozói kivét önálló tevékenységből származó jövedelemnek minősül, abból költség, költséghányad vagy más levonás nem érvényesíthető. A másik lehetőség, hogy a vállalkozó a vállalkozási osztalékalap utáni adózott nyereséget veszi ki a vállalkozásából. Ide sorolhatók az egyéni vállalkozók, az őstermelők és azok a magánszemélyek, akik nem tartoznak az előzőek szerinti körbe, de jogszabály esetükben adóelőlegfizetési-kötelezettséget ír elő, mert például nem kifizetőtől származik az összevonandó jövedelem (hanem például óraadásból, bérbeadásból). Az egyéni vállalkozó - döntése szerint - vállalkozási jövedelmét vállalkozói kivétként (személyes kivétként) kiveheti. Az egyéni vállalkozónak a vállalkozói szja-fizetési kötelezettség kiszámítása előtt meg kell állapítania, hogy a fenti jövedelme alapulvételével kiszámított vállalkozói adóalap elérte e a jövedelem-(nyereség-)minimumot, amelynek a tárgyévi adóalapba beszámító vállalkozói bevétel 2 százalékát kell tekinteni. Sokan az utolsó negyedévben számolnak el például olyan költségeket, amelyek az éves bevétel nagyságától függenek. Az egyéni vállalkozó év közben havi bevallás benyújtására kötelezett (idén a 2258 típusú nyomtatvány alkalmazandó, mely elérhető itt), melyben a vállalkozói kivét után a személyi jövedelemadóelőleget negyedévente, a negyedévet követő hó 12-éig kell bevallania és megfizetnie a költségvetés részére. Az egyéni vállalkozó érvényesítheti a családi adó- és járulékkedvezményt, valamint az egyéb adóalapkedvezményeket év közben, vagy az adóévet követően az adóbevallásában, egy összegben is.

A vállalkozói személyi jövedelemadózást alkalmazó egyéni vállalkozó költségként számolhatja el: - a vállalkozói kivétnek és közterheinek összegét; - a bevétel megszerzésével közvetlenül összefüggő kiadásokat, az adott előleget; - a tárgyi eszközök és nem anyagi javak értékcsökkenési leírását; - a tevékenység megkezdésének évében a tevékenységének megkezdése előtt felmerült, a törvényben külön részletezett, elszámolható kiadásokat. Abban az esetben, ha az egyéni vállalkozónál folytatott gyakorlati képzés után a szakmunkástanuló sikeres szakmunkásvizsgát tesz, és őt a vállalkozó alkalmazottként tovább foglalkoztatja, akkor az utána fizetett társadalombiztosítási járulék összegével is csökkenthető a bevétel. Különbözetének a visszatérítése, ha a befizetést az egyéni vállalkozó költségként bármely évben elszámolta, továbbá a káreseménnyel összefüggésben kapott kártérítés, ideértve a felelősségbiztosítás alapján felvett összeget. Mára sok helyütt általánossá vált, hogy a dolgozók egyéni vállalkozóként is tevékenykednek, sőt az sem ritka, hogy a korábbi munkavállalók így végzik a munkájukat előző munkaadójuknál. Érdemes a NAV honlapján megtalálható, Excel formában letölthető Vállalkozói kalkulátort használni, az információs füzeteket áttanulmányozni, és feltétlenül adózási szakemberhez, például adójogászhoz fordulni a vállalkozás adózási formájának helyes megválasztása érdekében. Ekkor a vállalkozó a személyes munkavégzés címén elszámolt, úgynevezett vállalkozói kivét után a progresszív adótábla szerint megállapított adót, a vállalkozói adóalap után lineáris adót (úgynevezett vállalkozói személyi jövedelemadót), és a vállalkozói osztalékalap után az osztalékból származó jövedelemre vonatkozó szabályok szerint megállapított adót fizet. A részletszabályok ismertetését e blogbejegyzésünkben terjedelmi okokból mellőzzük, azokról az eziránt érdeklődők az Szja tv-ből és a NAV hivatkozott információs füzetéből tájékozódhatnak. Bevételnek számít az áru szállításáért vagy csomagolásáért külön felszámított összeg is. Az adókötelezettség levezetése. Egyes esetekben az adóévben kapott vagyoni értéket a törvény "téríti" el (például a támogatásként kapott összeget akkor kell bevételnek tekinteni, amikor az ezzel kapcsolatos kiadás felmerül).

Adószám Kereső Egyéni Vállalkozó

Ezen összegből kiindulva pedig, a vállalkozói adóalap a tárgyévi vállalkozói jövedelem, valamint a korábbi évekről áthozott és a tárgyévi jövedelemmel szemben érvényesített veszteség figyelembevételével megállapított összeg. Ez utóbbi összeggel az egyéni vállalkozó viszont a vállalkozási osztalékalapját csökkentheti. Ha a folyósítást követő harmadik évben a támogatást annak célja szerint még teljes egészében nem használta fel, akkor a fennmaradó összeget ebben az évben bevételnek kell tekintenie. A tipikus vállalkozói bevételeket, a bevételt növelő-csökkentő tételeket, és a jellemző, elismert költségeket, az értékcsökkenési leírás, és a veszteségelhatárolás szabályait az Szja tv. Az adótábla mértékei és a tb-kötelezettség szabályai alapján a "főállású" egyéni vállalkozónak érdemes legalább a minimálbér összegének megfelelő kivétet teljesíteni, és persze elképzelhető, hogy már ez is veszteségbe "viszi" a vállalkozást. Ha az eladó nem kötelezett számlaadásra (mert például magánszemélytől vásárol terméket a vállalkozó), akkor a kiadást más bizonylat (például szerződés) alapján lehet elszámolni.

Fontos, hogy a főfoglalkozású egyéni vállalkozó esetén ezek alapja havonta a vállalkozói kivét összege, de legalább a járulékfizetési alsó határ (idén 200. A gyakorlatban ez azt is jelenti, ha valaki 2015. év előtt nem volt veszteséges, de 2016. évben veszteséges volt és a 2016. évi veszteséget eddig (2017-2021. közötti években) nem számolta el, akkor a 2022. évben már nem tudja elszámolni, mivel eltelt az öt év! Ezekkel a lehetőségekkel egy évig lehet élni, függetlenül attól, hogy az alkalmazottak után fizetett társadalombiztosítási járulék költségként is elszámolható.

Szerződés Szerinti Jövedelem Számítása

A már egyszer kivett összeg "visszatételére" nincs lehetőség, így a kivét időpontjának és mértékének meghatározásánál körültekintően kell eljárni. A személyes kivét összege a továbbiakban olyan önálló tevékenységből származó bevétel, amellyel szemben költség már nem érvényesíthető, azaz teljes egészében jövedelemnek minősül. 000 Ft vagy legalább középfokú iskolai végzettséget / középfokú szakképzettséget igénylő főtevékenység esetén 260. Így például ha egy asztalos, az általa elkészített konyhabútorból - amelynek anyagát költségként elszámolta - egyet a rokonának ajándékoz, akkor vagy természetbeni juttatás címén kell adóznia, vagy bevételnek kell tekintenie a konyhabútor szokásos piaci értékét. A csökkentés után kapjuk meg a vállalkozói jövedelmet. Ha az egyéni vállalkozó jogszabályban meghatározott tanulószerződés, illetve az iskolával kötött megállapodás alapján szakmunkástanuló gyakorlati képzését végzi, akkor vállalkozói bevételét személyenként és havonta 6000 forinttal csökkentheti minden megkezdett hónap után. Ha a kutatás és kísérleti fejlesztés címén elszámolt összeg vásárolt értéket is tartalmaz, akkor ezt az összeget csak a költségek között lehet megjeleníteni, a kedvezmény meghatározásánál nem lehet figyelembe venni.

A költségelszámolás részletes szabályait az szja-törvény 11. számú melléklete tartalmazza, egyes esetekben a 4. számú mellékletre való hivatkozásokkal. A vállalkozói kivét az összevont adóalap része, az adót az adótábla szerint kell megállapítani. A kiadást számlával, egyszerűsített számlával, illetőleg számlát helyettesítő okmánnyal kell igazolni, ha az egyéni vállalkozó olyan terméket vagy szolgáltatást vásárol, amelynek az eladója (a szolgáltatás teljesítője) bármely oknál fogva ezek adására kötelezett. A vállalkozói kivét összegéről a vállalkozó maga dönt, a törvény nem ír elő semmiféle kötelezettséget ezzel kapcsolatban.