Farkasréti Temető Híres Halottai

A kezdeti hármas felosztás ellenére a zsidó temető csak 1922-ben nyílt meg. Akkor ki gondolta volna, hogy félév múlva, októberben megbomlik a "barátság" és a mű a sírok közé hanyatlik. A Csepeli temető a tömeg ellenére csendes volt, a sírokon friss virágok, gyertyák, és emlékező hozzátartozók, akiket nem zökkentetünk ki azzal, hogy fotóztunk, hogy a sírok közt össze-vissza járkáltunk. Szeptemberben a légitámadásokba a szovjet légierő is bekapcsolódott, de szerencsére a hónap második felére a nagyméretű támadások megszűntek. Régi egyházi szokást felélesztve, megadást jelző, kegyelmet kérő templomi zászlót vitt magával. A halálesetek és temetések száma is kevesebb lett. A forradalom alatt, amikor az "ellenforradalom" felszámolásának előkészítésén munkálkodott, a felkelők elfogták. Jelenleg a festő egy másik, 1904-ben készített – jelenleg magántulajdonban lévő – firenzei önarcképének reprodukciójával van pótolva. Rendszerüket viszont annak revíziójára alapozták. Budatéténynek is volt temetője, a Kistétényi temető, amely a Terv utca és a Gyula Vezér út sarkán volt megtalálható. A temetőben nyugvó általam ismert neves személyiségek: Hajtun József /1924-1998/ sakkmester, újságíró. Velvet - Celeb - Antal Imre sírja a legelszomorítóbb. Posztógyár, Papírgyár, Mauthner "Maggyár" és a kikötőben négy kőolaj-forgalmazó cég létesült. A lakosság nagy része a három nagy keresztény egyház híve volt.

1. Velvet - Celeb - Antal Imre sírja a legelszomorítóbb
2. Temetői séták – A Salgótarjáni utcai zsidó temető
3. Itt nyugszik a legtöbb híres magyar – séta a Farkasréti temetőben
4. Így néz ki most Zámbó Jimmy sírja, teljes döbbenet

Velvet - Celeb - Antal Imre Sírja A Legelszomorítóbb

A találkozó után a szovjet hadsereg békés körülmények között, harc és veszteségek nélkül szállta meg a községet, de igazi békét nem hoztak. Temetői séták – A Salgótarjáni utcai zsidó temető. Onnan az oroszok állomáshelyéig a Rózsadombot és a temetőt is magába foglaló terület az ellenfelek közti senki földjévé vált. Az évtized végén kerültek ide Haynal Imre orvosprofesszor, Dévai Hédi színésznő, Andor Ilona zenepedagógus, Thurzó Gábor író, és a magyar politikaelmélet- és filozófia egyik legnagyobb hatású teoretikusa, Bibó István. Az elhunytaktól történő, mindig megrázó búcsúztatástokra szolgáló három ravatalozó termet, temetkezési-irodát, és kiszolgáló helyiségeket magába foglaló ravatalozó épületet 1975-ben emelték, Rési Sándor építész és Szily Imre Balázs belsőépítész tervei alapján.

Végül, de nem utolsósorban említsük meg a zsidó hitélet nagyjait, akik közül elég sokan nyugszanak itt, sőt van egy külön díszsor a rabbik, a professzorok és a tanítók számára. Széles európai műveltségét hasznosítva nem csak szaktárgyait oktatta eredményesen, tanítványait a szülőföld és a haza szeretetére is nevelte. A sok híres halott ellenére azonban a temető megmaradt csendes, külvárosi sírkertnek. Ez a közben lejátszódó életmód átalakulással együtt a temető működésére is hatott. Weiss Alfonz szerint: "rendkívül energikus cég-hű ember" volt. Itt nyugszik a legtöbb híres magyar – séta a Farkasréti temetőben. A kerületnek volt egy másik temetője, a pestújhelyi is (a mai Petrence utcánál), melyet az 50-es évek elején felszámoltak. Intendáns: Strobel Márta.

Temetői Séták – A Salgótarjáni Utcai Zsidó Temető

Első utunk a Salgótarjáni utcai zsidó temetőbe vezetett, aminek évtizedeken át elég mostoha sorsa volt, mostanra viszont már rendeződött, ami megnyugtató, mert fontos kulturális és történelmi értékkel is bír. Világháború első felében, 1940-ben a korszak legnagyobb temetésén, nagy gyászoló tömeg kísérte utolsó útjára Bender Saroltát /1868-1940/, a község közkedvelt első tanítónőjét. Délelőtti órákban az urnás, délután, pedig a koporsós temetések szertartásai zajlanak. A temető helyén ma a Lőrinc Center áll. Magyarul írtak, beszéltek, olvastak, egyszóval éltek, és az ortodox szokásokon is jócskán lazítottak. A temetőt 1918-ban nyitották meg, de az első temetés csak 1920-ban történt. A tudósok közül itt temették el Lederer Béla történészt, Fejér Lipót matematikust viszont ebben a temetőben ravatalozták fel, és a szomszádos Fiumei úti temetőben helyezték örök nyugalomra. Külön parcellát nyitottak a tömegesen szükségessé vált sírhelyek kialakítására. A fővárosi peremkerületek temetői.

Ez elsősorban az ország lakosságának kilenctizedét kitevő, keresztény gyökerű részét sújtotta. Díszes falsírboltjai ma már nincsenek teljes pompájukban, a legtöbb felnyitva tátong, vannak olyan sírgödrök, amelyekbe építési törmelékkel teli zsákokat is tettek. A Salgótarjáni utcai temető neológ temető volt, így fordulhat elő az, hogy a síremlékek képe sokszínűséget mutat, illetve az is, hogy keveredik egymással a szecesszió, a klasszicista stílus, az art deco, a magyar és a zsidó nép motívumok, vagy hogy legalább annyi a magyar felirat, mint a héber, sőt itt-ott még német nyelvű szövegekre is bukkanhatunk. A temetőfal másik oldalán, a fal mentén kripták és mauzóleumok sorakoznak. Aztán sikerült kiváltani az emberi erővel és a lóvontatással végzett halott szállítást. Ezek megkezdése az alapos műemléki tervezést és engedélyeztetést követően 2024-től várható. A nyitvatartási időben bármikor bejöhetünk, sőt, ha érdekelnek a temető múltjának a részletei, akkor még vezetett sétára is jelentkezhetünk.

Itt Nyugszik A Legtöbb Híres Magyar – Séta A Farkasréti Temetőben

A háború és az azt követő politikai átalakulás miatt a templom a rendházzal, urnatemetővel nem valósult meg. Dr. Bihari Gyula /1889-------/ biológus, Jedlik Ányos gimnáziumi tanár, ismeret terjesztő munkák szerzője, egyesületünknek alapító tagja volt. A felkelők által kivégzett, vagy agyonlőtt 5 elhunyt közül kettőt, és 1 szovjet járőrök által kivégzettet temettek el végleg Csepelen. Azért, mert az 1956-os forradalom idején a Király-erdei nemzetőrök parancsnoka volt, első fokon halálra ítélték, melyet másodfokon életfogytiglani börtönbüntetésre változtatták. Soroksáron viszont már nincs használatban lévő temető.

Hauschild Géza szintén Felső Ipari Iskolát végzett, a legrégebbi alkalmazottak közül a Fémmű öntöde vezetője, a nemzetközi hírű Weiss-bronz egyik alkotója, 1902-ben a tanonc műhely alapítója volt. Megnőtt (különösen Mindenszentek és karácsony körül, de az év többi részén is) a látogatottsága és a temetések száma. Még a felújítás előtt alakítottak ki egy újabb temetőt a templom cséplőhelyéből (1762), de az csakhamar megtelt. A városparancsnok utasítására létrejött Intéző Bizottsággal csaknem 300, német nevű, ártatlan csepeli fiatalt íratott össze, akiket január 21-én (a gyalázatos "malenkij robot" címén) Szovjetunióba, a távoli Liszicsankszba hurcoltak, hároméves, szenvedésekkel teli kényszermunkára. A károk helyreállítása óta azonban zavartalan a temető működése. Bármilyen morbidul is hangzik, de a gyönyörű természeti környezetben fekvő Farkasréti temető szuper célpont egy jó kis tavaszi sétához. Pestis-temető), és az Árpád utcai iskolánál lévő (amelyet egy 300 forintért megvásárolt, használaton kívüli szőlő helyén hoztak létre). Áldozataik számát 900-ra becsülik. Az írott források szerint az 1885-ben létesült jelenlegi (Temető u. Ebben az időszakban kezdődött a hazai, több évszázados, kizárólagos koporsós temetés más típussal történő kiegészítése: Magyarországon 1951-ben kezdődött az elhunytak hamvasztása, a cremátió. Az 1910-es évek közepén létesült, létrejöttét azonban éles polémia előzte meg a talaj vizenyőssége, és bizonyos érdekellentétek miatt. Népszerűsége az 50-es években ugrott meg, erre a magyarázat a Fiumei úti sírkert kommunizmusban bekövetkezett sanyarú sorsa.

Így Néz Ki Most Zámbó Jimmy Sírja, Teljes Döbbenet

A rákoskeresztúri Gyökér utcai helyére (amely meglehetősen nagy kiterjedésű volt) lakótelepet építettek. A régi temetőből temették át Zámbelli Lajos 48-as hőst a Kerepesi temetőbe. Amikor 1945. január 9-én a német és magyar katonaság kivonult Csepelről, a község felszabadult: a szovjet megszállásig néhány órára. De a gyárakban – főként a Csepel Művekben – a forrongó állapot még pontosan két hónapig tartott, s csak 1957. január11-én, egy munkás halálát okozó, a karhatalom által levert tüntetéssel ért véget. Az 50-es évtized elejéig még a szülőotthonban meghalt csecsemők holttestét kerékpárral, annak csomagtartójára szerelt ládában szállította a temetőbe a hivatalsegéd. Szilveszter pápa síremlékét, Kállai Ernő műkritikust, és Zsembery Gyula kormányfőtanácsost, a Magyar Turista Szövetség másodelnökét. Ide temetkezett a háttérbe szorult régi elit, és beszédes az is, hogy a pártemberek közül kik kerültek Farkasrétre: míg a vezető politikusok a Fiumei útra, a levitézlett, kegyvesztett közül sokan Budára. Stork József, az egykori CsM Szerszámgépgyár főmérnöke, a gyártelep történetének kutatója, a CsM erőművéről és gépgyáráról megjelent könyvek társszerzője volt. Mint Egyesületünk alelnöke, az ukrajnai Kijev közelében a honfoglalás idején keletkezett Csepel faluval kialakult kapcsolat ápolásán munkálkodott. Egyre több virágot tesznek Zámbó Jimmy sírjára és egyre több mécses fénylik a hatalmas fekete gránitlapon, mely a Király porhüvelyét fedi.

Horváth Lászlónak, Egyesületünk sportszakértőjének véleménye szerint, ő volt a legnagyobb tehetség azok közt, akik valaha labdába rúgtak Csepelen. Ilyen díszes sírok például a Koblinger-, a Roden-, a Weidlich-, a Tábory-, vagy a Fülöp családé. A Tanácsház téren kilőtt "orosz" harci járművekből menekülő és a felkelők által lelőtt katonákat a téren ideiglenesen a Nemzeti Bizottság elnöke és fia temette el. 1990-óta mártír sorsukhoz illő kegyelettel rendezett viszonyok között ott nyugosznak. A csepeli Községi Új Köztemető és Ravatalozó megnyitására 1920-ban került sor. Rövidesen ezrek tüntettek a kitelepítés ellen. Az akkor megnyitott temető területét 1989-ben 1, 1 hektárral bővítették, így jelenlegi területe 12, 4 ha, ami mára már betelt, további bővítésre DK-i irányba van lehetőség.

9 sír, és 8 sírbolt képvisel megőrzendő művészi értéket. Csepeli temetésén, 2012. február17-én több százan búcsúztatták. Korrektúra és publikálásra való előkészítés: Bárány Tibor.