A Dzsungel Könyve Online Film
Maugli ezért elhagyja az egyetlen otthont, amit eddig ismert és egy lenyűgöző utazásra indul, amely során önmagát is jobban megismerheti. Például Kákalaki Akka nőiesítését sosem tudtam megbocsátani, hiába az a hűbb az eredeti Nils könyvhöz és Scarlett Johansson sem kifejezett kedvencem, de amit Káként művelt azelőtt le a kalappal. Nyilván az eredeti szereposztás pótolhatatlan (Szabó, Csákányi, Gelley, Szombathy, Bodrogi, Zenthe) de mégis azt éreztem, megpróbáltak jót alkotni. Szóval jó kis családi fantasy. Az itt is zseniális Bill Murray Baluja a Disney-féle rajzfilmverzió medvéjének továbbfejlesztése: a jó kedélyű, dundi mackó most rettenetesen lusta és enyhén tériszonyos, ugyanakkor ügyes manipulátor, aki nem átall füllenteni és kihasználni Maugli ügyességét és "trükkjeit", csakhogy mézhez jusson – közben meg aranyos és szerethető, egy pillanatig sem lehet haragudni rá. A dzsungel könyve rajongó Jon Favreau A Vasember és A séf után kicsit más vizekre evezett,... Rudyard Kipling klasszikusával kis túlzással még az a csöppség is tisztában van, akit nemrégen hozott a gólya a szülőszobába, merthogy a kismama azt olvasta neki áldott állapota idején. A látványosság is nagyon tetszett olyan gyönyörű volt. Egyes részeknél rettentően látszik, hogy élettelen tárgyakhoz fűzi a dialógját, mindazonáltal ezeket a részeket leszámítva hozza a kötelezőt és ez nem kis teljesítmény egy elsőfilmes kiskorú színészpalántától. A dzsungel könyve Filmelőzetes. Balu vicces, de a karaktere következetlen és kidolgozatlan, ugyanis egyszerre láthatjuk őt úgy, mint lusta, manipulatív és önző dögöt, valamint úgy, mint egy végletekig önfeláldozó mackót, semmi sem indokolja, hogy egyikből épp a másik legyen, vagy fordítva, egyszerűen csak vált és kész. Ez egy film, de valahogy az állatok megmaradtak mesefigurának, nem tetszett ez a megoldás, meg hát a történetben sem volt túl sok új.
A Dzsungel Könyve 2016 Hd Tv
Egyszer sem fordul meg a fejedben, hogy az állatok ne lennének valóságosak, hiába jártatják egyfolytában a szájukat (utóbbi egyébként is a hasonszőrű filmek rákfenéje). A film végére Maugli ezzel a tehetségével bebizonyítja mindenki számára, hogy csak azért, mert valamilyen szokás idegen számukra nem azt jelenti, hogy rossz lenne. Rendező: Jon Favreau. 3D-sben láttam, mert eredeti nyelven csak így lehetett Budapesten. A hipnotizáló jelenet, ahol a szivárvány színeiben úsznak a szemei pedig külön említést érdemel, mivel annyira hatásos lett. A dalok épp csak jelzésértékűek, ahol pedig énekelnek ott is inkább beszéd. A tét ezúttal sokkal hétkönapibb, mint bármelyik korábbi Maugli-verzióban: a dzsungel kiveti-e magából vagy befogadja az emberkölyökköt, lehet-e belőle egy lesz a vadon összes többi, "teljes értékű" állata közül? A fiú folyton saját helyét keresi és azt, a mit otthonának hívhat. Rudyard Kipling nagysikerű történetét, A dzsungel könyvét már számtalan feldolgozásban láthattuk, utoljára a 2016-os változatban, Justin Marks forgatókönyvével és John Favreau rendezésében. Váltogattam az eredeti és a magyar hangot, így volt alkalmam mindkettőbe belehallgatni.
A Dzsungel Könyve Film Videa
A többi teremtés, lásd: Ká, Lajcsi király, de esetenként még a környezet is sokkal nagyobb hatást váltanak ki a nézőből, mint a főgonoszként felkent agyaras jószág. A Disney-rajzfilmek aranyosság-faktorát kötelezően növelő, apróbb testű állatkák megjelenése például újraértelmezve kimondottan üdítő: a mindegyre elődöcögő, tüskéivel mindenhova beakadó tarajos sül, a tobzoska és főképp a mese kedvéért a dzsungelbe beköltöztetett, nagy fülű sivatagi ugróegerek felbukkanása minden alkalommal kiapadhatatlan humorforrásnak bizonyul Favreau filmjében. Persze még ez sem pótol egy valódi állatot, de mindenképpen értékelem a rászánt energiát és a végeredményt. Az éneklés teljesen idegen marad a film szépen felépített világában, ahol az állatok antropomorfizmusa a szükséges minimumra van szorítva, azok meglepően valósághűen, többnyire tényleg állatként mozognak. A megboldogult Csákányi Lászlót Dörner György váltja Balu szerepében, aki pazar alakítást nyújt a film komolyabb, humorosabb és melankolikusabb pillanatiban. Az erdő törvényei értelmében az állatok békét kötnek egymással, hogy mindannyian ivóvízhez jussanak vérontás nélkül. Vajon rátalál az otthonra? Amikor találkozik a félelmetes tigrissel, Sir Kán megfenyegeti, hogy elpusztítja őt. Ezt a tulajdánságát sem Akela, a falkavezér sem pedig a fiú mestere, Bagira nem nézik jó szemmel, mondván: ez nem farkashoz való szokás. Szép, klasszikus felnövéstörténetet látuk barátságról, bajtársiasságról, szeretetről, kitartásról, s az egyetemes emberi értékek jól kimunkált, tiszta és meglepően eredeti jellemrajzokkal társulnak. A zenék jók, de a dalokat (még ha szerencsére rövidek is) nem erőltettem volna, a régi rajzfilmben ugyanis mind jobban szól, azt nem tudták felülmúlni, így meg csak gyenge utánzat. Az alatt a rövid idő alatt, amíg a képernyőn van nemes egyszerűséggel ellopja a showt. Ez odáig fajult, hogy azok dalbetétei is visszaköszönnek (Bizony! Pedig tényleg szinte az utolsó mellékszereplőig ismert és elismert nevek: Látvány: kell bizony az a 6-os karika, sőt a 6-12 korosztálynak is inkább a második felére lőném be, mert az eredeti KN rajzfilmhez képest sötétebb és ijesztőbb.
A Dzsungel Könyve 2016 Hd Kinoteatr
A filmet Amerikában 2016. április 15-én mutatták be, Magyarországra április 21-én érkezett meg. Maugli sok érdekes lénnyel találkozik mentőakciója során. Szó mi szó, nekem nagyon tetszett, és még azt sem tagadom, hogy az elefántos jelenetet megkönnyeztem.
Ha másért nem is, de ezekért mindenképpen jár a filmnek a dicséret. Nekem szívem csücske az eredeti rajzfilm, ennek ellenére tudtam szeretni ezt a feldolgozást, mert összességében jól sikerült darab. A kaland során Maugli, akit farkasok neveltek, a félelmetes tigrissel, Sir Kánnal találja magát szembe. A kifutót mindenkinek ajánlom megnézésre, mert ötletes és szép. A sötét tónuson túl a történet bizonyos elemei is spoiler azért elég kemények még egy 6-7 évesnek. A film fő érdeme viszont mindenképpen Maugli. Rudyard Kipling regényéből. Magyar mozi premier: 2016.
Az újdonság a technika: CGI az egész világ. A mozi ismét nagyobb nézőközönséget vonz, az új technikák, a látvány és hangeffektek ismét becsalogatják az embereket a filmszínházakba. De azok teljesen elütnek az összképtől és emellett azt is meg kell állapítani, hogy Favreau nem jó mesélő: Balu és Bagira sokkalta kevésbé szerethető (habár megvannak a maguk pillanatai) és előbbi barátsága Mauglival sincs érdemben kibontva, amit megfejelnek azzal, hogy Neel Sethi nem valami jó színészpalánta, de mentségére legyen mondva, nem lehet könnyű ennyi idősen csupa bábbal körülvéve végigjátszani egy egész filmet. Nemcsak a főszereplő, hanem a többi figura jellemrajza is meglepően friss és határozott, és hála ezért az állatokat megszólaltató színészeknek is, akik minden jel szerint kedvüket lelték a feladatban. Maugli gondolkozik, és minden feladathoz eszközt fabrikál magának – ezt a másságát a többiek furcsálják, tiltják vagy kihasználják. Szívmelengető történet nagyszerű kivitelezésben. Nagyon tetszett ez a film. Kérdés, hogy milyen mértékben érdemes követni ezeket, vagy inkább bizonyos elemeiket újrahasznosítani. Scarlett Johansson kígyóságának pedig mindent elhinnék és elalélva hevernék Ká nem létező lábai előtt. Annak ellenére, hogy véleményem szerint temérdek gond akadt a filmmel, a végére eljutottunk oda, hogy nem tudtam rá haragudni. John Favreau rendezte a Vasembert, a Vasember 2-t és A Séf című filmet is, melynek forgatókönyve szintén az ő nevéhez köthető.