Labdarúgás Technikai Elemek Oktatas
Értékelés Házi feladat Egyéni képzés. Először a páros lábról történő elrugaszkodást és a fejelő mozdulatot gyakorolják labda nélkül. Adogatás kétkezes felsődobással kézilabda alapállásban. Az álló helyből és a nekifutásból végrehajtott felugrás utáni leérkezésben különbség figyelhető meg. Központban a labdabirtoklás, amit különböző nagyságú területen különböző számú játékos végez.
C) Labda-dobó váltó félkörben. Átadás és lépés előre az elöl levő lábbal. Saját magunknak függőleges síkban feldobott labda levétele. Felállás mint az előbbi, gyakorlatnál, adogatás átlós irányban, és átfutás a labda irányának megfelelően. Átadás és átfutás szemben álló oszlopban. A rúgócsel pillanatában az ellenfél túl közel kerül a cselező játékoshoz, ezért a védő játékos a csel előtt könnyen megszerezheti a labdát. Az átkísérés után a rúgó láb keresztbe a test elé lendül (8. kép). A labda feldobása, majd felugrás utáni átfejelése a társnak. A kapus technikai elemei a labdarúgásban. A labdát vezetni lehet: - csüddel. Megfigyelhető, hogy az egyes fázisok elnevezéseiben kisebb különbségek vannak, de lényegében ugyanazon mozdulatokat tartalmazzák. Néhány lépés nekifutás után azonos lábbal egyszerre hajtják végre a kitámasztást, a hátralendítést, a rálendítést és a labda belsővel történő megrúgását.
A társak egymás mellett, egymástól 1-2 m-re, terpeszülésben majd terpesztérdelésben önmaguknak feldobott labdát fejelik át a társnak (a törzs, fordító mozdulatának gyakorlása). Ez az érintkezési felület, ami nagyobb min a belső csüdé, nagyon jól illeszthető a labda alakjához. Ezt a cselezési fajtát akkor használjuk, amikor az ellenfél mögöttünk helyezkedik el, a labda pedig nagy sebességgel érkezik felénk. A kapusok kétszer – négyszer több technikai elemet mutattak be 7-7 elleni játékban, mint 11-11 elleni játékban.
Páros küzdőgyakorlatok vállal történő lökéssel. Tapasztalataink szerint az általános és középiskolai korosztály is a labdás koordinációs gyakorlatokat részesíti előnyben a labda nélküli gyakorlatokkal szemben, ezért ezt az oktatásnál is figyelembe kell venni. A célzáspontosság és dobótávolság növelése céljából a partdobás gyakorlása. A leérkezés általában páros lábra történik. A kapcsolódó elvek, amiket az edző ebben az esetben alkalmazhat: az ellenfél letámadásának típusához igazított alternatív felállás alkalmazása (ha például az ellenfél 3 támadóval áll fel, és mindhárman részt vesznek a a védőinkre irányuló pressingben, míg az ellenfél középpályásai 1 az 1 elleni szituációka alakítanak ki ahelyett, hogy csapatszinten koncentrálnának nagyobb erőt a labdás oldalra, több vonalat képezve a labda nélküli oldalon). A tanár körbe jár és számokat mutat fel, amit a tanulóknak be kell mondaniuk). A felsőtest nem megfelelő szögben történő hátradőlése miatt a labda előre pattan.
Már a földön történő átadások minden fajtáját ismerniük kell. A csel gyakorlása labdavezetés közben. Különböző korú labdarúgók technikai képzésének főbb jellemzői. Ebben benne kell, hogy legyen a labda nélküli koordinációfejlesztés, a ritmusérzék javítás, a szökdelések, a rajt gyakorlatok, a speciális labdarúgó futómozgások, valamint az 5-10 méteres sprintek is. Társ által szemből, előbb egy pattanás után, majd egyre nagyobb távolságból kétkezes alsó átadással dobott labda átvétele a mellkas labda irányába történő előrenyomásával, majd a labda két kézzel történő elkapása. Ha itt nem dolgozunk jól, a megfelelő irányvonalak mentén, akkor a későbbiekben, a nagyobb korosztályokban már olyan deficit, hátrány keletkezik, amit nem lehet pótolni, behozni. Mellmagasságból leejtett labda váltott combbal történő emelgetése. A becsúszást először féltérdelésből, majd guggolásból és végül támadóállásból hajtják végre a társ kézfogásának segítségével. Ennek megfelelően a fejelés történhet a homlok középső, oldalsó (homlokdudor) és a fej hátsó részével. A becsúszás gyakorlása állított labdára pár lépés nekifutás után.
Labdavezetés után önindítás a két bója közé, majd a bója megkerülése után labdaátvétel. A testcselek alkalmával a megtévesztő mozdulatot úgy kell végrehajtani, hogy az ellenfél észlelhesse. Megelőző szerelésre akkor van lehetősége a védő játékosnak, amikor a támadó játékos mögött helyezkedik el. Az alagútcsel oktatása. Pont úgy, mintha a labdát testünkkel óvnánk az ellenfél játékosától. Ilyen esetben külön kell foglalkozni azzal, akinél ez a hiba gyakran fellelhető.
A támaszláb 10-15 cm-re oldalt helyezkedik el a labda mellett. Labdavezetés után a kifordulás ívének gyakorlása jelek mellett. Ülésben a labda fej feletti átadásának gyakorlás párokban egyre nagyobb távolságból. A játékosok mindkét lábbal dolgoznak. A játékosnak előre, hátra, valamint oldalirányba is tudnia kell futni, illetve sprintelni. Arra kell törekedni a játékosnak, hogy a lábbal történő érintés után közel maradjon a labdához, hogy bármely pillanatban, ha szükséges, ismét meg tudja érinteni és megfelelő irányban tartani. Alapszabály az A játékosnak: testét az ellenfél és a labda között kell tartania.
27. kép: A megkerülős csel. A testsúlyuk végig az álló helyzetben lévő támaszlábon van. A tanítványok mozgása a kezdetben még nem nevezhető harmonikusnak, a mozgás végrehajtása nem folyamatos, sok benne a felesleges mozdulat és a kelleténél nagyobb mértékű az erőközlés. Ez általában erőteljesebb, mint a nekifutással végrehajtott változat, amelynél a nekifutás iránya az oktatás kezdeti szakaszában megegyezik a rúgás irányával. A tanítványok saját maguknak dobják fel a labdát egyre magasabbra, majd megpróbálják a labdát fejjel átvenni úgy, hogy a labda kevésbé pattanjon el a homlokukról. A mérkőzésjáték közben a labdanélküli technikai elemek alkalmazása a legtöbb esetben valamely labdás technikai elemhez kapcsolódik. Fejjel labdaütögetés a talajra. Nem megfelelő érintkezési felülettel történik a rúgás.
A játékosok háromszor többet próbálkoznak 1-1 elleni játékkal 4-4 ellen és kétszer többet 7-7 ellen. Bombázó középre állított buzogányokra. Meg kell említeni azt is, hogy ez a rúgásfajta nem minden szakkönyvben jelenik meg így elkülönítve. Ennek alapján megkülönböztetünk belsővel, belső csüddel, teljes csüddel, külső csüddel, a lábfej külső élével, csőrrel (spiccel), térddel, combbal és sarokkal végrehajtott rúgásokat. Ezután következhet a felpattanó labda külső csüddel történő átvételének az oktatása. A cikkek ^tanulmányok) javarészt egy sikeres pályázat termékei. Sokkal inkább arról, hogy bemutassam, összeszedjem, milyen alapvető technikai készségeket kell elsajátítani egy focistának a képzés során, és azok miképpen edzhetőek, gyakorolhatóak, milyen gyakorlatok léteznek a fejlesztésükre. A ^'gyakorló pedagógus általában a célravezető, hatékony gyakorlati megoldások (mód- szerek, eszközök, példák stb. ) Ma már minden jó labdarúgónak kiválóan kell tudnia cselezni, trükközni. A bemutatást, vagy bemutattatást rövid magyarázat követheti. A támaszláb lábfeje túl közel, vagy túl messze van a labdától.
Ebből a szinte hason fekvő testhelyzetből a védő játékos a kezek segítségével minél előbb feláll, a labdát pedig maga alá húzza. Játék szabad döntéssel. A vállal történő oldalirányú ütközés gyakorlása a kéz leszorításának hangsúlyozásával a játékos mellett álló ellenféllel szemben. A tanulás végső szakaszában lassú, majd gyors labdavezetés közben gyakorolják az alapszerelést. A legfontosabb labdás technikai elemek: a labda fogása, a labda elfogása, különböző helyzetekben érkező labda elfogása, egykezes felsődobás, kétkezes felsődobás, egykezes alsó átadás, kapuralövés futás közben, kapuralövés felugrással, kapuralövés bedőléssel, bevetődéssel, labdavezetés. Párokban belsővel végrehajtott passzolás a kijelölt folyosóban. A labda továbbfejlésének magassága attól függ, hogy a labdát a középpont alatt, vagy a középpont felett fejeli meg a tanuló (29. kép). Az ellenféltől távolabb levő lábunk talpával egy gyors mozdulattal rálépünk a labdára és megállítjuk, miközben a testsúly a térdben erősen hajlított támaszlábon van. A testcselek és a labdaelhúzás összekapcsolásának többszöri gyakorlása aktív ellenféllel. Fontos, hogy a játékos már a kezdetekkor mindkét lábával elsajátítsa a labdavezetést, illetve a labdaterelést. Bemutattam egy virág metszetét, megnevezték annak részeit. Nekifutás után a láblendítés gyakorlása a 4-5 m-re elhelyezett állított labdánál, majd a labda továbbvezetése a lendítő lábbal. A talppal történő átvételt a szemből guruló és meredek ívben érkező labdák átvételekor alkalmazzák a játékosok.
Az eltolást úgy kell végrehajtani, hogy az ellenfél ne tudja a labdát megszerezni (26. kép). Amíg az első végrehajtásnál azt látjuk, hogy a gyerekek sokszor megállnak labdavezetés közben, és újra nekifutva lövik el a labdát, addig itt már lendületből hajtják végre a kapura lövést is. A labda fellendítése és vissza tenyérbe. A küzdőgyakorlatot járásban, majd lassú futás közben is érdemes végrehajtatni. Cél 1 Játék választással játékhelyzet oktatása a kiinduló helyzetek, irányok változtatása megoldások, lehetőségek hibajavítás, magyarázat variabilitás befejezések tér – idő – dinamika szervezés. Ezután a lendítő mozdulat gyakorlása labda nélkül, majd álló labda felett.
Trükkök és cselek: A modern labdarúgásban a védőjátékosok általában létszámbeli fölényben vannak a támadókkal szemben. A pontos kivitelezés mellett a ritmusnak is nagy szerepe van, ezért célszerűnek tartom a koordinációs létra használatát, amely újszerű kihívást jelent a tanulók számára. Az edzéseket oly módon strukturáljuk, hogy a maximális intenzitással, minél specifikusabban tudjunk az egyes gyakorlatokkal foglalkozni. Ezek ismertetésére itt nem nyílik lehetőség, de nem kívánok külön foglalkozni a kapusjáték oktatásával, a kapusok képzésével sem, hiszen ezek kizárólag sportköri tevékenységet igényelnek, ennek keretein belül is főleg egyéni képzés formájában oldhatók meg. A fejelések fajtái, technikai leírásuk és oktatásuk.
A másik fajtánál a combunkat az érkező labda irányába megemeljük, így a labda fölfelé pattan róla. Amennyiben a tanítvány nem így hajtja végre, a tanárnak kezével be kell állítania a helyes lábfejtartás helyzetét. Ezután a védő játékos megelőző mozdulatát kell szemből gurított labdával gyakoroltatni. A támaszláb lábfeje az érkező labda irányába fordul, majd az átvételt végző láb keresztbe lendül, a lábfej befelé fordul és a talajról felpattanó labda fölé kerül, majd visszakerül az eredeti helyzetébe.