Balassi Bálint Júliára Talála Verselemzés
Csak épp szempontok nélkül elég nehéz elindulni. Gerézdi Rabán: i. m. 508. l. ). Érzelmi érvekkel akarta meggyôzni a végvári élet szépségérôl. Fájdalmas és szégyenkezô gyónásban sorolja fel ifjúsága bűneit, hitetlenségét, s keserűen vallja be, hogy nincs semmi érdeme ("semmije nincs penig"), amivel az Istent engesztelhetné. Az utolsó és az utolsó elôtti töredékes strófa kivételével mindegyik versszak végén más és más búcsúformula van: ez Balassi nyelvi gazdagságát bizonyítja. "Versszerzô találmány" a 44. költemény is: a Darvaknak szól. Hieronymus Angerianus, Marullus és Johannes Secundus jeles 15-16. századi, latinul író humanista versszerzôk voltak. Júlia otthona, lakóhelye egy másik ország, a Paradicsom, egy olyan ideálvilág, ahová sohasem érkezhet meg boldogságot és megnyugvást remélve a veszettül bujdosó zarándok. Balassi bálint júliára talála verselemzes. Anna 1578 kora ôszén "adá virágát" Balassi kezébe "egy szerelmes helyen". Emberség és vitézség - a 16. századi magyar humanista világnézetnek ezek az erkölcsi értékei - Balassi szemében a végek vitézeinek jellemzô tulajdonságai. A haza eddig hiányzott költôi szótárából, a szülôhaza csak most szépül "édes hazává", "jó Magyarországgá", most, mikor már hazátlanná vált. Az elôtte lévô 32 versszövegrôl ugyanis a következôt állítja a kódex másolója: "Ezek az énekek, kiket Balassi Bálint gyermekségétül fogva házasságáig szerzett. "
- Balassi hogy júliára talála elemzés
- Balassi bálint szerelmes versei
- Balassi bálint hogy júliára
- Balassi bálint hogy júliára talála
- Balassi hogy júliára talála
- Balassi bálint júliára talála verselemzes
Balassi Hogy Júliára Talála Elemzés
Megkülönböztetett, kitüntetett helyen található ez az alkotás a gyűjteményben: ifjúkori költeményeit zárja le. Gyötri bűnösségének tudata, a lélek valóban szánalmas helyzetben vergôdik. Îgy avatja a végvári katonákat a reneszánsz kor legigazabb képviselôivé. Adj már csendességet... A hányatott sorsú költô Lengyelországban, "az tenger partján, Oceanum mellett" írhatta 1591-ben talán legszebb istenes énekét, az Adj már csendességet... kezdetű költeményét. "A szebb élet kulcsát, mindannak az ellenkezôjét, mint amibe beleszületett és amiben benne élt: a szerelemben látta... Ennek a szolgálatába állította tollát, szerelmi versek írása közben vált nagy költôvé, a szerelem ürügyén tudta a legtöbbet kifejezni kora és a reneszánsz lényegébôl. " Megható búcsúversben (a kódexben a 66. Balassi bálint hogy júliára. )
Balassi Bálint Szerelmes Versei
Pattogóbb, élénkebb a ritmus, ha az ütemek nem vágnak ketté szavakat, ellenkezô esetben csendesebb, fátyolozottabb, rejtettebb. Itt három ízben szó belsejébe kerül az ütemhatár: Feltámada / napom fénye, Szemüldek fe / kete széne, Két szemem vi / lágos fénye, Élj, élj, éle / tem reménye! A vitézi élet elemei csak azért vannak jelen, mert maga a költô is végvári katona ekkor, de nem hôsi küzdelemre, hanem vidám borozgatásra s búfelejtésre akar buzdítani. Júliát hasonlítja a szerelemhez, mely hasonlatosságot a Júlia dicséretén kezd el. A három 19 szótagos sorból álló versszakot Balassi belsô rímekkel kilenc rövidebb egységre tagolta. Balassi bálint szerelmes versei. Ez a munkája 1589-ben keletkezhetett, s a Júlia meghódítására irányuló utolsó kísérletnek tekinthetô. A Balassa-kódex 50. költeményének lényegét így summázza a másoló (? Balassi tudatos szerkesztô művészetére vall, hogy szerkezetileg a vers középpontjába helyezi ezt a strófát, melyben az ellenséget keresô, a halál kockázatát is vállaló vitézek erkölcsi nagyságát hirdeti: "Emberségrôl példát, vitézségrôl formát mindeneknek ôk adnak. " A Hogy Júliára talála, igy köszöne neki... című vers zenéjét az ütemhangsúlyos verstechnika hozza létre.
Balassi Bálint Hogy Júliára
A rímképlet: a a b b a. Meglehetôsen virtuóz versalakzat ez, korábbi alkotásai közül csupán egy készült ebben a formában. A nagy reneszánsz költônk életének és munkásságának részletes. Valaki írna nekem Balassi Bálint - Hogy Júliára talála, így köszöne neki c. 1/2 anonim válasza: Nem. A költemények ugyan nem hozták meg a várt szerelmi diadalt, Balassi viszont nagy költôi tudatossággal versciklussá, magyar "Daloskönyvvé" szervezte verseit. Without you, my fair beloved, To stand by me were you made for, You, my soul's health, whom I covet! Most - az 5. strófában - a részleteket elhagyva, azok fölé emelkedve, a katonaéletet a kor legmagasabb eszményének rangjára emeli. Az utolsó sorban már a búcsúzó költô fájdalmas rezignációval - ôszi hasonlattal - kíván áldást és hadi szerencsét a végek katonáinak.
Balassi Bálint Hogy Júliára Talála
A korabeli európai humanista poézisben az effajta vitézi ének ismeretlen volt, csak a mi irodalmunkban lett, lehetett lírai témává a hazáért és a kereszténységért vívott önfeláldozó harc. A 8. strófa teljes egészében egyetlen, részleteiben kibontott mitológiai, reneszánsz hasonlat az Alvilágban gyötrôdô Titüoszról. Ott: a "nyugszik reggel, hol virradt" s a "mindenik lankadt s fáradt" kifejezések még csak a csataviselés utáni elnyugvást, erôt gyűjtô pihenést jelentik; itt: a "halva sokan feküsznek" s a "koporsója vitézül holt testeknek" már az örök elnyugvást, a hôsi halált tudatják. A kétütemű hatos sorok közé iktatódik egy-egy megtört, külön rímmel kiemelt, egyetlen ütembôl álló félsor (4 szótag). Ezt a belsô hullámzást jelzi a különbözô mondatformák állandó váltakozása (felszólító, kijelentô, kérdô, óhajtó mondatok). A záróstrófa a kor szokása szerint a vers születésének körülményeit, az ihletforrást (ennek fikcióját) rögzíti.
Balassi Hogy Júliára Talála
Feltűnô poétikai jellegzetessége ennek az egységnek a gondolatritmus alkalmazása, a mondatpárhuzamoknak egymást követô sorozata; ennek könnyen észrevehetô jele, hogy egy-egy strófa sorai azonos szóval kezdôdnek. A következô három szakasz (5-7. ) A nevet (Caelia) Angerianustól kölcsönözte; a kódexben ilyen alakban szerepel: Coelia; Balassi saját kezű írásában: Celia, Celija (kiejtése: célia, esetleg csélia). A búcsú, az emlékezés és a távlatot teremtô visszatekintés az ihletforrása annak az 1589-ben keletkezett versének is, melynek sorszáma: 61, teljes címe: Egy katonaének: In laudem confiniorum (konfiniorum) ("A végek dicséretére"). You're my good cheer without measure.
Balassi Bálint Júliára Talála Verselemzes
Inventio (invenció) poetica - Balassi szavaival - "versszerzô találmány": tehát nem életrajzi ihletésű költészet ez, hanem tudós poézis. A költemény "címzettjei" a vitézek: nemcsak róluk, hozzájuk is szól a vers. A mesterkéltség határát súroló formai tökély a késô reneszánsz költôi törekvésekkel párhuzamos jelenség. Az utolsó szakasz epigrammatikus módon zárja le a költeményt az azonosság és a különbözôség kiemelésével: Júlia azonos a Szerelemmel, "csak erkölcse különböz". Ez az érzés és ennek az állapotnak "véghetetlen volta" azonban már nem önfeledt boldogságot ad, hanem a reménytelenség, a viszonzatlanság miatt pokoli gyötrelmeket, örökké tartó kínokat.
Az utolsó három versszak (8-10. ) Az Egy katonaének "hárompillérű verskompozíció", s ez a három pillér az 1., az 5. és a 9. strófa. A záróversszak a lovagi szerelmi lírából jól ismert helyzetet rögzíti: a szerelmes lovag és az úrnô között végtelen a távolság; Júlia is csak fölényesen, hidegen mosolyog az elôtte hódoló szerelmesen. Az elsô szerkezeti egységben (1-5. ) A "szép tisztesség" és a humanista "hírnév" övezi a katonákat, hiszen harcuk egyszerre jelenti az "édes haza" és a kereszténység védelmét. Balassi fedezi fel a hazáért vívott önfeláldozó küzdelem erkölcsi szépségét, mely szintén hozzátartozott - legalábbis nálunk és ekkor - a reneszánsz emberi teljességéhez. A Júlia-ciklus elsô költeményeit - elsôsorban inkább a címjegyzetekben - még összefűzi valamiféle epikus szál (házassága felbomlik, találkozik régi szerelmével, Júliával), késôbb azonban ez megszakad, s elkezdôdik a szeretett nô ostroma. A költemény csúcspontja a 4. strófa végén olvasható rövid kijelentés hatásos kontrasztja; a mindenen uralkodó örök és szükségszerű változás alól csak egyetlen dolog kivétel: a költô szerelme, mert annak sohasem lehet vége. Balassi a reneszánsz ember öntudatával a szerelmet az emberi élet egyik legfôbb értékének tekintette. A kezdôsor: "Ű én édes hazám, te jó Magyarország". ) Az egyes költemények már csupán Célia szépségérôl, a viszonzott szerelem csendes boldogságáról szólnak. Könyörgések, bókok, üzenetek találhatók e lírai alkotásokban, "levelek" ezek, ahogy Balassi nevezte ôket, s az a céljuk, feladatuk, hogy Júliát meghódítsák. Balassi tulajdonképpen a 16. századi históriás énekek epikus anyagát olvasztja lírává, s emeli fel a tudós reneszánsz költészet szintjére.
A vers utolsó harmadában (11-15. ) Azok szabadon röpülhetnek fent, a magasban, s útjukat arrafelé irányíthatják, ahol Júlia lakik. Három eltérô, de egymással össze is függô érzelmi-hangulati lelkiállapot követi egymást a költeményben. 1594. május 19-én Esztergom ostromakor megsebesült; mindkét combját ólomgolyó járta át, s e sebtôl, bár a golyó nem ért csontot, 1594. május 30-án meghalt. A török nótajelzés értelme pontosan azonos a verskezdettel: "Nem kell nélküled ez a világ. ")
Vakmerô házassági reményeket táplált az idôközben özveggyé vált Losonczy Anna iránt ( 1588), de a dúsgazdag asszony hallani sem akart már a rossz hírű és vagyontalan emberrôl. Ugyancsak számitógépes feldolgozásban olvassuk el a. szerzô összegyűjtött énekeinek kötetét! Nem katonaénekek, hanem a vágánsköltészet hagyományait folytató tavaszi dalok az Ćldott szép Pünkösdnek gyönyörű ideje... (11. ) Azt a motívumot bontja ki, mely a 7. strófa utolsó sorában már megjelent: a szerelem egyúttal kínokat okoz. Ismertetése, valamint jó néhány kiemelt versének ellemzése után. A korábban felvillanó képekben a vitézi élet kockázatosságának jelzése ellenére ennek az életnek inkább a nyalka hetykesége, férfiassága uralkodott, az újabb képsorban viszont már árnyoldalai kerülnek elôtérbe: "súlyosan vagyon az dolog harcokon", "kemény harcok", "éhség, szomjúság, nagy hévség", "véresen, sebekben halva sokan feküsznek" stb. Kegyetlen önvizsgálat és megdöbbentô vallomás ez.
Balassi ebben két Angerianus-vers ötletét fejlesztette önálló műalkotássá. A "Lengyelben" 1590-91-ben írt Célia-versek szerelmi költészetének csodálatos utójátékát alkotják: Balassi a maga költôi fejlôdésének újabb állomásához érkezett. Az írói eredetiségnek igényét még a reneszánsz sem ismerte. Hogy zilált anyagi ügyeit rendezze, 1584 karácsonyán érdekházasságot kötött elsô unokatestvérével, Dobó Krisztinával, s hozományként elfoglalta Sárospatak várát. Ismét mozzanatos képek peregnek elôttünk a katonaéletbôl: a színhely, a szereplôk és az események is hasonlók a korábbiakhoz (2-4. szakasz), de már más szinten térnek vissza, s átszínezi ôket a "mindent hátrahagyás"-nak, egy magasztosabb célért az élet egyéb szépségeirôl való lemondásnak gyászosabb hangulata. A lírai mondanivaló szűkülésével párhuzamosan a versek terjedelme is csökken: a ciklus darabjainak többsége három Balassi-strófából áll.