Félig Csókolt Csók Elemzés Cross
Az a felismerés cseng ki a versből, hogy egy pillanat alatt, egy előre fel nem ismerhető mozdulat miatt megszűnhet a legidillibb helyzet is. Strófa: 9-8-9-8-9-12 x a x a x a Tehát vegyesrímű félszabadversről van szó. A vers egészének ismerete után azonban azt a jellegzetes hatást érezzük, ami olyannyira jellemző a költőre. Továbbiakban: KIS PINTÉR, 1990. ) Ez nem meglepő, hiszen a mű 1904. május 12-én jelent meg a Budapesti Naplóban: az első párizsi 34. útjának központi élményét örökítette meg. Egy félig csókolt csóknak a tüze. Félig csókolt csk elemzés. A daloló, vad tengert hallgatom. Finom, úri, tündéri tehát nem emberi. 23 A Megcsókolom Csók-kisaszszonyt címszereplője egy elvont, mitikus és misztikus hősnő. Az abszolút szerelmi harmónia hajszolása jelenik meg ezekben a művekben. Bár egyikük sem sejtette, hogy ki szíve olvadt fel hamarabb. 12 Az sem elhanyagolható tény azonban, hogy a három évvel későbbi első igazi Ady-kötet e műveken csiszolódott, sőt sokan közülük is remekművekké váltak; a szimbolizmus, Ady kibontakozott lírájának művészi formája keretezi közülük a legnagyobbakat.
Ez a motívum-összetevő önmagában nem igazán jelentkezik, inkább más összetevőkkel alkot szövetséget (önálló verset nem alkot). Talán a vágy és az emlékezés jelentősebb, mint maga az átélt cselekmény. EGYEDÜL A TENGERREL. A vallással kapcsolatosan is ezt a stratégiát választja, vagy inkább a stratégia választja őt mondhatjuk kissé ironikusan.
Az egyes versszakokat keretbe foglalják az ismétlődő sorok: az első és negyedik megegyezik; a második és negyedik szakaszban a középső sorok pedig szinte teljesen azonosak. A vers zeneiségét leginkább a szibilánsok és affrikáták tánca, a rövid és hosszú magánhangzók kergetőzése adja. A vers egy új érzelmi fellángolás emléke. Félig csókolt csók elemzés cross. A kötet ajánlása, illetve az első, ciklusba nem sorolt vers az első ciklusnál számított. Mi lehet ennek a magyarázata?
A mű szótagszáma: 9-8-9-8-8, rímképlete pedig x a x x a: ez nem szokatlan. Ez a rész kapcsolódhat az előző csoporthoz is. Az évszakok nyelvén a Halál a telet jelenti, a Halál rokona pedig az őszt: az elmúlás, az elvirágzó élet szerelmesét. Mindenesetre azt érdemes megemlíteni, hogy talán a műfaji keretek fellazuló, burjánzó megállapodatlanságá-nak 1 LÁNG JÓZSEF - SCHWEITZER PÁL (sajtó alá rend. Szokatlan módon az általában megszólított, barátságos, Jóság -ként ábrázolt Isten itt harmadik személyként, egy élmény kiváltójaként, részeseként materializálódik, aki e várva várt találkozáskor nem segít neki. 22 Strófa-szerkezete és rímelhelyezése a következő: I. strófa: 9-10-6-9-9-10 a b x b a b II. Az élettől a halálhoz menekült, s mikor már a lét határán lebegett, ráébredt: 20 SZILÁGYI PÉTER: Ady Endre verselése. A pogány, őshellászi életörömnek új kifejezése ez a panerotizmussal átitatott Ady-dogma: Szent kéj a csók és szent az élet 29 A költő megfogalmazásában: Csókok világa a világunk, 29 SZABÓ, 1945. 1906-ban jelent meg nyomtatásban, s egy csapásra berobbant vele írója a köztudatba. Meghatározza a sors folyójának sodró erejét, melyet lehet csökkenteni vagy növelni, de a folyás irányát nem lehet megváltoztatni.
Már-már úgy érzi, saját lelkéből néz ki a bús, nagy, fáradt szemein keresztül. Káprázó, városi szemem. A túl sokszori előfordulás, ismétlődés az egyes előfordulások kö-zötti kapcsolatokat beláthatatlanná teszi. A címeknek mindig különös hangulatuk van.
11 Mint említettük, legkevesebbszer a Még egyszer tartalmazza a motívumot (a számok alapján), mindössze ötször. Ez a motívum jelentkezik a következő versekben: A mi gyermekünk, Léda a kertben. Nemmeno oggi avremo le nostre nozze. Az anyám és én című költeményben az önmagára zúdított utálat és gyűlölet még nem engedi felszínre törni gyermeki háláját (talán A Halál rokona ciklus hatása is), A karácsony férfi-ünnep című versben viszont apró előbbre lépésként már a szótlan, könnyes csók-hálával találkozunk. Mindeketten ugyan azzal a gondolattal keltek és feküdtek, mint a másik. Persze csodálói is akadtak bőven. Első vállalt kötetében, az Új versek-ben (ha A daloló Páris-t elhagyom) három ciklus van: A magyar Ugaron: a magyarságé, Léda asszony zsoltárai: a szere-lemé; Szűz ormok vándora: az élet pátoszáé. Csodavárását és kétségbeesését az Isten szimbólumába öltözteti. Tengerpart, alkony, kis hotel-szoba. Nem volt erejük kockáztatni, pedig az idő elteltével még mindig csak egy hangot hallottak.
Egy virágot a pamlagon hagyott, Megölelem az ócska pamlagot, Megölelem az ócska pamlagot. S mondjuk szomorún: Holnap. Épp ő ne használta volna hát!? Haldoklott, de emberszeretete és magyarságtudata hiába is próbálta ledobni, elszökni nem engedte. Ha figyelembe vesszük a tényt: ez a költő hatodik kötete (keletkezésük, nem megjelenésük szerint! Csókolj egy csókot a szívemre, Hogy egy kicsit lohadjon. Az ő sorsa, végzete az: hátralévő életében a megtérés megvalósíthatatlan álmát dédelgesse, Sírván a Sion-hegy alatt. Már túl régóta voltak együtt, hogy megpróbáljanak külön élni. Tehát kialakulhatott róla egy erős kép az olvasóban, úgy cseppet sem meglepő az érzelmek érzékiszerelmi középpontúsága, szinte várjuk az újabb csókos verseket.
Hisz bárhogyan lehet élni de akárhogy nem érdemes. A barátok nem segítettek rajtuk, ezt saját erőből kellett megoldaniuk, és mikor már azt hitték mindennek vége, meghallották azt az apró hangot. Egyikük szívén a jég olvadásnak indult, ezzel utat engedve a dobbanás hangjainak. Ezek egymás hatását fokozzák, valahogy azonban mégsem elég meggyőzően teszik. Ugyan úgy fojtatták életüket közösen, mint az előző években, mégis valami megváltozott.
Makai Sándor felhívja a figyelmet: Ady istenes hangjának előzménye Berzsenyinél található. Az isteni csók, vagyis a teljes belső megtérés iránti óhaj, a nem maradéktalan hit állapotá-nak fájdalma olvasható ki a versből: Nézd: tüzes daganat a szívem S nincs, ami nyugtot adjon. A költő kegyesen nem vesz erről tudomást, ha meg-felel valamennyi kitételnek: legyen hűséges, kitartó, nyíltszívű, önfeláldozó. A langyos csókok fölött nő az átok, a belőlük fakadt élet lusta lesz és vén, az így született emberek: kopottak, búsak, betegek. A Beszélgetés a boszorkánnyal a Férfi védelmére kelhet, hisz ott épp fordított a helyzet: a nő mondja ki szenvtelenül: 35. Egyetlen célja: élni az életet, a bármilyen életet.
A vérbaj közvetlen és közvetett hordozóját. Az első csókjuk hideg volt, mint a jég és először úgy gondolták, hogy fel tudják majd egymást olvasztani. Szótag- és rímszerkezetében is követi a szimmetriát: 8 8 8 8, a x x a. Ehhez a körhöz kapcsolódik Az alvó csók-palota, melyben a Csók-kisasszonynak megfelelő fehér, forró asszonyok laknak. Az ötödik kategória éppen az ellenkezője: a rossz csók, a rossz nő csókja. 3 Az összesítéssel kapott számadatok alapján. A csók-motívum rendkívül gyakran fordul elő az Ady-kötetek hasábjain. Akármilyen rongyos a jelen, Prédája nem leszek a multnak, Behunyom szemem s megölelem. Vagyok (neked, ki magad vagy az Élet), (3. )
S ha egy csók-ötlettel megcsúfolhatnánk az életet, akkor az élethez vezető ajtó kulcsát kaparintanánk meg. S fáradt testemben hirtelen. A Margitát az Új versek követi a statisztikai számításban, tehát erről a kötetről mondhatjuk viszonylagos biztonsággal leginkább: az empirikus tapasztalást választja ihletőjének és témájának egyaránt. Ady lírai szemléletének alakulásában a szimbolikus látás szerepe 1910 után fokozatosan csökken.
Előre tekint, bizakodóan, friss-szűz szerelemre éhesen. Azt is kifejezi a költemény, hogy az elárvult, reményvesztett Adyn már senki és semmi sem segíthet. A vers szerkezete (az első két szakasz tovább- és újragondolása a harmadik és negyedik) visszaadja a kegyetlen mondanivalót: az önmaguk elől bujkálók kétségbeesett küzdelmét a látszatért, a felszíni jóért. A vállalt és váltig hangoztatott életmódnak a világ előtt történő elfogadása nem tükrözi a valódi életcélját, elhibázott életének rosszul megválasztott módját. Kissé fellazultak az elrendezés szabályai: a kezdő és befejező szakasz nem pontos ismétlése a címnek, egyes szám első személy helyett előbb egyes szám harmadik személyben szólal meg, a múlt idejű alakokat jövő idejűek előzik meg, a kijelentő módúakat felszólítóak.
Ady Endre szerint kétféle csók van: forró és lanyha. Busku Anita Andrea élni akar. A végkicsengés szinte az egész vers, hisz minden szó új és más nyomot hagy az olvasóban. Strófa: 9-8-9-9-9-7 x a b b x a IV. Hogy is akarta volna! Erre példa az Egy háborús virágének néhány szava: A csók meghal, ha fáradt S én meghalok utánad.
A csók, a szerelem gyakori, intenzív jelenlétére Bori Imre is felhívja a figyelmet, ma-gyarázata minden bizonnyal helytálló lehet: Az egész kötet fókuszában nem vélet-lenül állnak (... ) Léda asszony zsoltárai, hiszen a szerelem itt világelv, s ennek a ciklusnak a költeményei dajkálják a többit is, hiszen az innen kiinduló versszálak szorosan kapcsolnak minden más gondolatot ide. Ady családja elfogadta, vigasztalta híres-hírhedt tagját, ahogy a költőnek is sokat jelentett óvó-féltő otthona.