I Eduárd Angol Király

A háború mind Franciaország, mind Anglia számára költséges kudarc volt. Márkvárd 1072–74 karinthiai herceg; N. leány ~ András magyar király; Ágota ~ Eduárd angol királyfi. Sándor skót királlyal, még az a hódolat is vita nélkül zajlott le, amelyet Sándornak 1278-ban kellett fizetnie az angol birtokokért. Királyként azonban Edward tisztában volt különleges helyzetével.

• I eduárd angol király 3
• I eduárd angol király 2
• Vii. henrik angol király
• I eduárd angol király magyar

I Eduárd Angol Király 3

Arcvonásait a bal szemhéj csüngése (ptosis) rontotta. E gyermekek közül azonban csak a legkisebb fiú és öt lánya élte túl a gyermekkort. A kincstárra vonatkozóan új szabályokat hoztak, és a király e célból három tisztviselőt nevezett ki, akik a helyi seriffek helyett a királyi birtokok igazgatásáért feleltek. 1286 őszén Edward ismét maga utazott Gascogne-ba, ahol erőteljesen igyekezett megoldani a régió közigazgatásával kapcsolatos problémákat. Már pedig I. András és fia, Salamon német összeköttetéseiből bizonyos, hogy az akkori magyar királyné Eppenstein leány volt, tehát nővére, Ágota is csak az lehetett. I. Edward külpolitikája 1290-ig. A lázadás valójában az angolok elleni népfelkelés volt, és 1297 szeptemberében a Warenne gróf vezette angol sereg vereséget szenvedett a Stirling Bridge-i csatában. Tárgyalások után 1303-ban sikerült kivetnie egy három shilling és négy penny összegű kiegészítő vámot a külföldi kereskedők által exportált minden egyes gyapjúzsákra. Továbbra is feszült volt a kapcsolata Gloucester grófjával. Elkobozta a tulajdonukat és súlyos pénzbírságokat szabott ki. Edward 27. én újratámadt, és egyre beljebb nyomult Skót-felföld hegyei között. A további háborús költségek fedezése érdekében a király 1294-ben azt tervezte, hogy elkobozza az angol gyapjút, majd maga adja el nyereséggel külföldön. Bizonyítékok bizonyítják, hogy rendszeresen részt vett az istentiszteleteken, és bőkezűen alamizsnát is adott. A Brit szigetek és Írország uralkodói / I. Eduárd angol király.

Llywelyn herceg gyorsan átvette a felkelés vezetését, amely az angolokat Wales nagy részeiből visszaszorította. Nevezetesen pedig azt, ki volt Ágota, Eduárd angol királyfi neje és Skót Szent Margit anyja? Bár Edward seregei erős gyalogsági kontingensekkel rendelkeztek, a lovon harcoló, erősen páncélozott lovagok alkották seregeinek gerincét. Született: 1239. június 17., Westminster Palota, London. Edward ezután a skót koronázási követ Scone-ból Westminsterbe szállíttatta, és a meghódított ország igazgatását angol tisztviselőknek adta át. Néhány mágnással folyamatosan jó volt a kapcsolata, például Henry de Lacyvel, Lincoln 3. grófjával, aki fontos barátja és szövetségese volt, vagy a bárókkal, például Roger de Clifforddal. Éppen azért 1054-ben még hiába küldött Szent Eduárd angol király követeket az ő unokaöccséért, a Magyarországon élő Eduárdért. A dunbari csatában egy skót sereget legyőztek, majd az angolok kevés katonai ellenállásba ütköztek. Különösen Henry of Almain, John de Warenne és Roger de Clifford voltak meggyőződve Leybourne ártatlanságáról, és most már nem támogatták a trónörököst. Arany János a Walesi bárdok című művében emlékezett meg róla. Edward sokat elért királysága számára, de hátrahagyta a Skóciával fennálló, több évszázadon át tartó, megoldatlan konfliktust. A területátruházások mellett, amelyek egy részét Dafydd ap Gruffydd kapta, Llywelyn ap Gruffyddnak súlyos, 50 000 font pénzbírságot kellett fizetnie, bár ezt soha nem hajtották be komolyan.

I Eduárd Angol Király 2

Még mielőtt a kenilworthi helyőrség 1266 decemberében megadta magát, Edward Észak-Angliába vonult, ahol véget vetett John de Vescy lázadásának. Állítólag sok csatát elvesztett, úgyhogy szinte minden lovát és páncélját át kellett adnia a győzteseknek. A Quo Warranto vizsgálat világossá tette, hogy ez a korona által a helyi joghatóság gyakorlására biztosított kiváltság, de nem sikerült megállapodásra jutni arról, hogy milyen bizonyítékokat fogadnak el általánosan erre vonatkozóan. 1275-ben a király törvényt fogadott el, amely megtiltotta a zsidó uzsorásoknak az uzsorakamatot. Valószínűleg az építészet pártfogója volt. Míg azonban Wales-t nagy erőfeszítések árán sikerült meghódítania, Skóciában nem ismerte fel a hódítási kísérlete kudarcának okait. Alattvalói tisztelték őt, amiért katonaként, uralkodóként és hívőként megfelelt a középkori király eszményeinek, mások azonban bírálták a címzetes nemességgel szembeni megalkuvást nem ismerő hozzáállása miatt. Megerősíték Worcesteri Florentin tudósítását az egykorú német írók is, mert ezek II. Csak Edmund és Eduárd angol királyfiak nem kaptak e leányok közül egyet sem, pedig nekik talán még nagyobb reményük lehetett az angol királysághoz, mint Andrásnak a magyarhoz. Ő szerepel Arany János A walesi bárdok című versében. Hereford grófja azzal vádolta Gloucester grófját, hogy Morlais várát herefordi földeken építette. Henrik angol király és felesége, Provence-i Eleonóra fiaként, az Anjou-Plantagenet angol-normann uralkodó dinasztia leszármazottjaként. A Maltote-ot megszüntették. Július -8 án John Balliol skót király lemondott a trónról I. Eduárd javára Montrose-ban.

Ebben az alapszabályban az 1189-es évet határozták meg határnapként. 188 cm-es magasságával a legtöbb kortársát felülmúlta, innen ered a "Longshanks" beceneve, ami "hosszú lábakat" vagy "hosszú lábszárat" jelent. E tudós és a skandináv országok állapotait jól ismerő kanonok határozottan állítja, hogy Ironside Edmund fiait Oroszországba való száműzetéssel sujtották (in Ruzziam exilio damnati sunt). Egy másik eset Gloucester grófja volt, amikor 1290-ben feleségül vette a király lányát, Jeanne d'Acre-t. A házasságkötés előtt át kellett adnia birtokait a királynak, majd feleségével együtt hűbérbirtokként visszakapta azokat. 21 hét elteltével Skóciát látszólag meghódították, és John Balliolt gyalázatos körülmények között letaszították a királyi székből. Eduárd azonban nem adta föl. A walesi uralkodóház hanyatlóban volt. A következő években a király jelentős skót birtokokat adott át, még mielőtt azokat meghódították volna. 1287-ben ismét keresztes fogadalmat tett. Ez az elképzelés azonban túl idealista, túlságosan ambiciózus és messzemenő volt a korhoz képest. Években meghalt (ki tudja, hol porladnak csontjai? Ugyanebben az időben angol flotta szállt partra Anglesey szigetén, ahol angol aratók hozták be a gabonatermést. A király ellenfeleinek követelései szinte pontosan megegyeztek a De tallagio című, a Magna Chartát kiegészítő cikksorozatban közzétett követelésekkel.

Vii. Henrik Angol Király

William Stubbs püspök mindenekelőtt az alkotmány és a törvények betartását tartotta szem előtt, és a 19. században az általa hozott törvények miatt angol Jusztiniánusznak tekintették. Egy kortársa egyrészt Leónak, a büszke és bátor oroszlánnak, másrészt Pardnak, a megbízhatatlan és ellentmondásos leopárdnak nevezte. Bothwell 1301-ben, a vár elfoglalása előtt Aymer de Valence-nek ígérte. Az év végén aztán meglepő módon elfoglalta Newcastle Emlynt, amelyet aztán 1288 januárjában visszafoglalt. Hosszú lábai miatt állítólag a Longshanks becenevet kapta. Magit még ebben az évben meghalt tengeri betegségben) 1292 novemberében ő ellenőrizte a megüresedett skót trón sorsát. Ő azonban egyesülni akart a francia király keresztes hadseregével. A franciák, akikkel Anglia 1294 óta háborúban állt, most megpróbáltak Skóciával angolellenes szövetséget kötni, amelyet végül 1296 elején kötöttek meg. A meghódított Walesben I. Edward most már angol közigazgatást hozott létre, amelyet 1284-ben a Rhuddlani Statútumban törvényileg szabályoztak. Edward maga is elnyerte számos báró, például John de Vescy, Luke de Tany, Thomas de Clare vagy Roger de Clifford bizalmát, akik ettől kezdve hűségesen szolgálták őt. Ezután azzal a feltétellel kapta vissza őket, hogy szigorúan férfiágon öröklődnek. Amikor a király augusztus 22-én hadjáratra indult, Bigod és Bohun megjelentek a kincstárban, hogy megakadályozzák a nyolcadik adó beszedését és a gyapjú elkobzását. Skóciában is sikerrel vett részt ostromokban, például Stirling várának 1304-es, hosszan tartó ostromában.

Miután kibékült apjával, az ezt követő fegyveres konfliktus hátralévő részében, amely a második bárói háború néven vált ismertté, végig hű maradt hozzá. Az angolok tartották magukat a megállapodásokhoz, de a franciák nem vonták vissza a parlament elé idézést, és amikor Edward megtagadta a megjelenést, IV. A koronázás után Edward új kancellárrá bizalmasát, Robert Burnellt nevezte ki, emellett más új minisztereket és magas rangú tisztviselőket is kinevezett. 1269-ben támogatta egykori gyámjának, Robert de Ferrersnek, Derby korábbi grófjának kemény bánásmódját. A király gyermekeinek gyermekkoráról keveset tudunk; a 13. században a főnemesség körében szokásos módon baráti nemesek háztartásában nevelkedtek.

I Eduárd Angol Király Magyar

Ennek következtében a királynak új tagokat kellett kineveznie kormányába, amelynek jellege jelentősen megváltozott. A trón örököseként Edwardnak nem volt saját címe, hanem egyszerűen Dominus Edwardusnak vagy Lord Edwardnak hívták. Eleanor keresztjei mellett 1292-től a Westminster-palotában a Szent István-kápolnát is ő építtette. A csalódott király, aki titokban továbbra is próbálta visszaszerezni a hatalmát, most már meg volt győződve arról, hogy fia meg akarja őt buktatni. A torna során heves harcok folytak az angolok és a burgundok között a Buhurtban. Edward hűbéresei, Roger of Leybourne, akit Bristol várának parancsnokává nevezett ki, és Roger de Clifford, aki a stratégiai szempontból fontos három várat, Grosmont, Skenfrith és White Castle-t irányította Walesben, felmentették. Nem I. Edward volt az első ilyen nevű angol király, de csak Anglia 1066-os normann hódítása után, Hódító Vilmos által, Angliában is bevezették a francia hagyományt, hogy a királyok neveit azonos névvel számozzák. A pápa valójában szükségesnek látta Edward jelenlétét Angliában a bárók háborúja után is fennálló feszült politikai helyzet miatt. A királyi pénzügyek reformja 1275 és 1289 között. Amikor az Arundel grófja által vezetett mágnások egy csoportja 1295-ben megtagadta, hogy részt vegyen a gázkonyi hadjáratban, mert az nem tartozott volna az angol vazallusi kötelességeik közé, a király nem próbálta meggyőzni őket, hanem megfélemlítette őket. La madre de Enrique III, Isabel de Angulema, se casó con Hugo X de Lusignan después de la muerte de Juan I.

Még háború esetén sem lehetett kivétel. Most a királyi csapatok London városa ellen fordultak, amelynek polgárai továbbra is eltökélten támogatták a lázadókat. Amikor a király július végén fizetést ajánlott a katonáknak, továbbra is kevés önkéntes jelentkezett. Hasonlóképpen K. B. McFarlane is mindenekelőtt a királynak a felsőbb nemességgel szembeni ésszerűtlen politikáját bírálta. Henriknek gyámja, megjelenvén előtte I. András magyar királynak békét sürgető követsége, elhatározta, hogy kibékül mind az Eppensteinokkal, mind I. András magyar királlyal. A nemesi ellenzék felháborodására a windsori vár helyőrségét külföldi zsoldosokkal erősítette meg. Az Angliában különösen népszerűtlen Lusignanok támogatása a trónörökös népszerűségét is csökkentette. A király először 1291-ben Abergavennyben hallgatta meg a panaszokat, majd 1292-ben Westminsterben hozott ítéletet. Wallace ekkor alkalmazott stratégiája legendává lett. A zsidó lakosságot kiűzték, valamint a király számára szerzett földbirtokokat.

Ezután Surrey earljét bízta meg Skócia igazgatásával.