Lombikkezelés Során Petesejtleszívás Után Meddig Tartott Nálatok A Haspuffadás/Fájdalom

Ultrahanggal látta a doki, hogy sok víz van a hasban és igyak napi 4 l folyadékot, meg túrót egyem. Azon imádkoztam; bármibe is kerül, maradjanak velem! Lefolyásig is eltarthat. Közben kitalálta; várjam meg a prof. -ot, hátha kér még valami plusz vizsgálatot. Facebook | Kapcsolat: info(kukac). Kb., mint egy ikerterhesnek a 9. hónapban. Tényleg hiperstumum van, ami már így is elég durva, de ez akár még sokkal rosszabb is lehet.

2 fehér köpenyes nő van különben a vizsgálóba. 2/15 A kérdező kommentje: Köszönöm. Na, 2 perc múlva sugárban jött belőlem, és annyira levert a víz, hogy szinte patakokban folyt rólam. A háziorvos rendelésén szinte ugyan ez a forgatókönyv; megint rosszul leszek. 1/4 9-re ért oda a doki, elfoglalta a helyét, és 5 perc múlva én voltam az első, akit behívott. Innentől idézet következik a naplómból (amit azóta írok, hogy eldöntöttük; babát szeretnénk): "2008. Minden nap úgy ébredtem, hogy ennél rosszabb már nem lehet, aztán minden nap estére rájöttem, hogy dehogynem. Itthon nézem a papírom, amit adtak: a doktornő szerint PÁNIKBETEGSÉGEM van!!! A nőgyógyászaton mondtam mi a helyzet, hogy valószínűleg hiperstimuláció. Nézték a szabad folyadékot, nehogy valami baja legyen a szívemnek. Lombikkezelés során petesejtleszívás után meddig tartott nálatok a haspuffadás/fájdalom?

Mintha direkt venném így... ). 1/2 8-ra oda is értünk, egy pár várakozott még csak. Ez a nap még csak az előszele volt az egésznek, utána jött az igazi próbatétel…. Közben persze csináltam még 1 tesztet, és elég halovány volt. Másfél liter minden egyes nap. Szerencsére ez az állapot még viszonylag hamar: 5-10 percen belül elmúlik, de elkezd fájni egy kicsit a fejem. Délben, mire majdnem lefolyt az utolsó is, beviharzott a doki, és gratulált, hogy terhes vagyok:)!!! Nagy nehezen elmondom. Szerencsés esetben csak pár napig (esetleg hétig tart), de előfordulhat "durvább" lefolyású is. Az egész úgy a 2. hét vége felé tetőzött. Az első hét is szörnyű volt, de a második az szinte kegyetlen. Azóta már beszéltem egy pár "sorstársammal", és az átlagnak 2-4 hétig tartott a hiperstimuláció, majd szép lassan rendeződött a helyzet. Hiperstimuláció, avagy 31 nap földi pokol… - 2. rész (Cikkíró pályázatra beküldött írás).

Vegyem normálisan a levegőt! Mondom nekik: hogy ez valószínűleg hiperstimuláció, de nem nagyon hatja meg őket, meg sem hallják... Vetkőzzek le! Az orvosok szinte semmit sem tudtak mondani, hogy meddig tart, mikor lesz vége, mi várható. 3/4 7-kor kocsiba vágtuk magunkat, és irány Tapolca. Megméri a vérnyomásom, a vércukor szintem, és mindent rendben talál. Minden rendben lesz! Már tegnap délután is rossz volt. Nem tudom eldönteni, hogy túlstimuláltak vagy sem és mi számít már nagy hasnak. 10 óra után közöltem a párommal, hogy akkor most megint irány a kórház, de ő vigyen be, és a nőgyógyászatra menjünk egyenesen. És akkor jöjjön mindez az én szemszögemből: Mint az már az előző cikkemben írtam; párommal lombikbébi kezelésen vettünk részt, és izgatottan vártuk, hogy sikerült-e. Puffadás, has feszülés, hányinger és émelygés miatt 1 nappal korábban mentünk vissza a lombikos orvosunkhoz, mint ahogy kellett volna.

Kapcsolódó kérdések: Minden jog fenntartva © 2023, GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. Szombaton ültetik be. Türelem, az idő mindent megold! Nem azért írom ezt a cikket, hogy bárkit is megrémisszek, elijesszek a lombiktól. A hasam szorít, szaporábban veszem a levegőt, csillagokat, és fehér foltokat látok, nem érzékelem rendesen a környezetem, és megint jön a rosszullét a zsibbadással.

Délután fél 2-re kell mennem háziorvoshoz a táppénzes papírokért. Nyugodjak meg, menjek haza, és pihenjem ki magam. Nem tudtam, hogy ezen most sírjak, vagy nevessek-e!? Csak nekem egészen a gyomorszájamtól volt felpuffadva. Uh alatt szinte vigyorgott. 10/15 A kérdező kommentje: Ellent mondani a dokinak ugye nem lehet, ő dönt, azt mondta így rendbe jövök. Megnézett uh-on, és közben faggatott, hogy mi a helyzet; terhes vagyok-e már. A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik. Mindent kibír, hisz az "idő meg mindent megold", csak bízni, hinni kell benne! Az elkövetkezendő napokat, heteket pedig a kórház nőgyógyászatán töltöttem: "Kórház, kórház, kórház.... Minden reggelem infúzióval kezdődött. A helyzet nem jobb lett, hanem napról -napra rosszabb.

Lombikkezelésnél ugye eleve az a cél, hogy több tüsző érjen egyszerre, és hát előfordul, hogy a páciens szervezete "túl jól reagál" a kezelésre, és túlságosan is sok tüsző érik. Bár nem ugyan az a fajta, mint a tegnapi - el is voltam keseredve, hogy nem erősödött, ső halványabb lett volna. Éjszaka 2-3-szor voltam pisilni, hátha jobb lesz, de persze nem. Mikor leszívták előtte és utána egy nap kisebb lett. Majd az "urammal" szépen nézegettük, hogy csepeg az infúzió. 1- másfél óráig csak feküdtem a kórteremben, és semmi sem történt, de legalább biztonságban éreztem magam. Erre ő jól lehűtött, hogy azért azt nem eszik olyan forrón. Minden kérdésemre csak egy válasz volt: Idő! Mondta: megnéz uh-val, feküdjek fel. Kérdezte mi a helyzet?

Vegyem nyugodtabban, ne kapkodjak. De utána is éreztem még pici szurkálást, fájdalmat ha leültem, vagy oldalra fordultam. Féltem is, hogy mitől lehet. 10 percet kellett várni. Eltántorgok a WC-ig, ahol kidobom a "taccsot" a váróba, várunk (már 10 perce) WC, megint hányás, aztán ismét vá perc múlva behívnak.