Nagy Laszlo Adjon Az Isten
Az idézetek egyre erőteljesebben önleleplező jellegűek, ezután már csak a lakodalom éltetése következik, többször nekirugaszkodik a násznép, hogy kimondja ezt az egyszerű kívánságot, de beletörik már a nyelve, csak 260részeg próbálkozásokat tesz, egyre kevésbé sikerül illesztenie a szótagokat. Rónay György pedig azt a strófát marasztalja el, amelyet ideológiai szempontból legtöbbször idéztek e verset méltatva: "Szép lesz a termés, – szól a tudósitó. Az Ajándék című szerelmi ciklus záródarabjának, a Hegyi beszédnek az első sora – "Műveld a csodát, ne magyarázd" – a vers lírai szituációjától, belső tárgyi- és gesztusvilágától teljesen függetlenül, kiszakított idézetként önállósult, s különféle – hol elítélően, hol egyetértéssel idézett változatban – értelmezéseket kapott többnyire annak igazolásaként, hogy Nagy László elveti, nem igényli a magyarázatot, az alkotást tekinti elsőrendűen fontosnak. Ezt természetessé tette a krónikás, emlékező attitűd. Egyszerre érezzük ezekben a hosszú-énekekben azt, hogy rólunk van szó, és azt, hogy maga a létezés minősége és méltósága a tét. Az értekező próza és a költői látomás társításából születtek e változat kiemelkedő alkotásai. Folyt az ünnepi ceremónia. A költői önkifejezés inkább abban nyilatkozik meg, hogy empatikus ráhangolódása a ló sorsára annak mely motívumait emeli ki, a vascső karámba állított lovacska történelmi helyzetébe képzelve magát miféle közérzetet és ítéletet mond. Benne van ebben a lakodalmi csujjogatók vidámsága is, de alárendelve egy kifordított világelvnek. De én a célomba érek. " 740 Az előbbit behatóan elemzi: KISS, III. Hála a munkamegosztásnak, én, mai »varázsló« méltán elégedett lehetek, ha hatalmam van a szavakon, mondandómon. 362 A regösénekbetét a Regében Nagy László archaikumot és modernséget tartalmilag és ritmikailag egyaránt magas szinten ötvöző szemléletének diadala a maga paraszti élményanyagán is.
- Nagy lászló vadaszok jönnek
- Nagy lászló adjon az isten
- Nagy lászló a jegesmedve
- Nagy lászló jönnek a harangok értem
Nagy László Vadaszok Jönnek
« Mindig 216ehhez a hagyományhoz ragaszkodtam, tudván, hogy legtöbbször nem voltak jó politikusaink"487 – nyilatkozta Kormos Istvánnak, de évtizeddel korábban is így vallott egy interjúban: "Hűségem mindig kötött a néphez, akitől származom, akinek a nyelvén írok. Gondoltuk, itt az idő, hogy az ezeréves múlt rosszaságait jóra fordítsuk. A kezek sorozata például az archaikus-szakrális sugalmú "gótbetű-görcsös kezek"-től a "heroin-fehér kezek", "revolvertáska-kezek" során át a "balzsamozásra váró kezek"-ig és tovább sorakozva emberiségtörténetté teljesednek. Erre az időszakra, a hatvanas évekre vonatkozóan látja úgy később Csoóri Sándor, hogy az ő nemzedéke ebben a konszolidációs időszakban nem tudta kiharcolni a maga védtelenségét, "amelyben felnőtté válhat az egyén. A költő a gyermekkorára emlékezve az egész életére tekint, így a gyermekkori motívumok, események olykor előremutató értelmet nyernek. A kitüntetés öröm helyett inkább számvetésre késztette: (Arcomról minden csillagot). Maga a vers úgy hangzik, mintha a halál hírének pillanatában szólna. Mózer Zoltán i. m. 361 Egyaránt belejátszik a Zrínyi-sor és az adoniszi sor. Hófehérke éppen Robin Hooddal sétált. Búcsúbeszéde a Szilágyi-versek friss élményét is éreztetve ihletett verselemeket tartalmaz, strukturáltsága lényegében a gondolatritmus ereje révén prózaverssé avatja. 543 Többen utalnak arra is, hogy a Búcsúzik a lovacska alapmotívuma rokon a modern képzőművészet és filmművészet lóábrázolásaival. A Vidám üzenetek barátokhoz írt dedikációi, köszöntői, szolidaritást tanúsító vallomásai szinte azt is tanúsítják, hogy Nagy László azért tudott olyan tartalmasan gyászolni, mert mélyek voltak az élőkhöz kötődő kapcsolatai. Ennyi a nyers és barbár történet. A vers már eddig is egyértelműen kifejezte, hogy a költő része az Országház előtt álló népnek ("állunk", "vagyunk", "nem a miénk"), itt azonban szemléletesen jeleníti meg összetartozását s a "tudom" hangsúlyos ismétlésével talán költői eszmélkedésének pillanatát is.
S ez a biztonságtudat készíti elő az utolsó három versszak hármas tagolását, az önjellemzés hármas rétegzettségét s egységét. Valami leszámoló, mindentől elszakadó totalitás ez, szegénylegény-exodus az elmerülés látszatában. Nagy László szemléletének gazdagsága, költői erejének eleven működése, létérzékelésének mélysége azonban így is összefoglaló költeménnyé teszi a Jönnek a harangok értem című prózaverset.
Nagy László Adjon Az Isten
Közvetlenül kivallja Nagy László, hogy 1956 októberének–novemberének véres-tragikus eseményei éjjel-nappal gyötrik, egyértelmű állásfoglalás kialakítására ösztönzik. Az elsőben a szavakból, betűkből képzett erős vonalvezetésű portré talán azt sugallja, hogy a költő azonos a szóval, portréját a benne kavargó millió nyelvi elem verssé formálása hitelesíti. Balassi motívumának messzemenő transzformációja, átértelmezése, kiteljesítése a Pelikán is. Pontosan regisztrálta a Deres majális megjelenésekor ezt az átmeneti elbizonytalanodást Rónay György: "Egy bizonyos: ez a jó ösztönű, biztos hangfogású, magamagával szemben olyan igényesnek bizonyult költő egyszer csak (valahol a Deres majális közepe táján) elkezd itt is, ott is melléfogni, hamis hangokat leütni, mintha kissé indiszponált volna. A látványt újra meditáció követi, a feloldódást lehetetlenné teszi az értelem intése, a "tudom" kegyetlensége. Minden tárgy határozott személyiséget kap, és szinte anyagszerűvé válik, hogy tevékeny részt vehessen a lírai cselekményben. A jellegzetes népdalstruktúra, az úgynevezett kupolaszerkezet90 magaspontja ez, innen mozdul vissza a dal íve újra az önszemlélet s a tapasztalati szemléletesség irányába. Szereplők népszerűség szerint.
448 A vitalitás motiválja lírájának alapvetően erkölcsi beállítottságát és erkölcsi parancsainak sérthetetlen, biztos irányát. Arról vall benne Nagy László, hogy milyen mély azonosulás köti őt népe boldogulásának igényéhez. E harmadik szakasz két párríme viszont erőteljesen visszaüt az első és második rész páros rímére. Mindenüket fölfalta, örökké hitegette a családot, önbírálatot tartott ("kulcsolta csülkét imára"), könyörgött, majd bejelentette: "szátoknak nem jut jó falat, magam eszem meg magamat". A forró szél imádata inspirációjának természetéhez tartozik, hogy a szerelem titkain tűnődő képzelet egymástól távol eső emlékképekből építkezik.
Nagy László A Jegesmedve
361 Az egész strófa ritmustagolása ily módon szervesen kapcsolódik a regösénekek ritmushagyományába, hiszen a regösénekekben az önkéntelenül kifejezésre jutó ritmusérzék a magyar dal 8-as és 12-es sorai felé vonzotta a regösöket. 821 Nemcsak az egykori alakokat, hanem az egykori szövegemlékeket is könnyedén hívta elő emlékezetéből, így lett nyelvileg is színes a Pirpir kisasszonynak tett gyermekkort idéző vallomás: mondókák, átokszövegek, fogadalmak, gyónásreminiszcenciák, népetimológiai torzítással szóló temetési szöveg, a cséplőlányok és -legények operettdalainak foszlányai – megannyi külön szín a gyermeki dimenzió különleges fénytörésében. Szabad prédává vált minden, hiszen "a vízözönelőtti / fölszerelést lerakta eléjük fehéren / apám, aki volt a kemény szerszámok csillaga! Igényes kiadás, egy zseniális albumhoz. A vadászok gyülekezője – Kinek előbb keres odút a feje – Hajtók dala – Mesél az erdő – Kerítés mögött fegyveresek – Fut a nyúl a mezőn – A királyfi vágtat a réten – A vadállatok össztánca – Ott fogsz majd sírni – Ki még leány s rajtam kacag – A fattyú reménytelen szerelme és halála – Pisztráng dal – A remete története /211. A paraszti világkép része a gazdag természetélmény, mely Nagy László erős vitalitású költészetében gyakran a reneszánsz természetkultuszra emlékeztető életörömet, illetve azt a veszteségek felől szemlélve, hatalmas perlekedő indulatot váltott ki.
A Nagy László önéletrajzi írásaiból, életrajzi vonatkozású műveiből ismert motívumok gazdagon megjelennek ezekben a mesés színezetű, a gyermeki képzelet és a későbbi rálátás, visszatekintés egységében csillogó történetekben. A kompozíció egyes tételeiben modernizált archaikus műformák is ezt a genetikus azonosságtudatot hirdetik. Néhol szócserékkel, új címekkel, strófák elhagyásával segítettem rajtuk. Amikor tapsol a tömeg, a férfi "fölemeli a nőt, fehér keresztjét, kiszalad vele a hóesésbe". De a közeg sokrétűségét és nyomasztó méreteit látva az empíria szintjén inkább csak "a lehetetlen képviseletében" működtethette értékóvó, értékvigyázó indulatát és fájdalmát, "szentséges dühét". Ezekkel szemben a mitizáló, szellemi tartalmakat szakrálissá és magasztossá emelő fogalmak állnak: Hatalmas feszültséget tartalmaznak ezek az ellentétek. 633 Kiss Ferenc: Nagy László: Versben bujdosó, Kortárs, 1973. Ezekből a versekből még hiányzik a felszabadultság és az optimizmus. A deres ágra viszont a nap hozza az éltető meleget, a "lángot". 453 A bibliai motívum aztán az idők folyamán irodalmi toposszá lett, a remény közkeletű szimbólumává.
Nagy László Jönnek A Harangok Értem
Helyszínek népszerűség szerint. Az öntanúsítás a "szegény kölyök", "az árva", árokparton billegő, nehéz fizikai munkában fáradó, "kéve-dobáló", "istennek céltábla", állatokat őriző, gondozó szomorú legény. Egészben látó, jelenséget és jelentést összekapcsoló létvíziót alkot. Már az Új Írás felkérésére is otthon, Felsőiszkázon kezdte el írni Életem című "pályám emlékezeté"-t 1974 szeptemberében. A "Lobogónk: Petőfi! " Egybevág ez a ragadozók uralta emberkép a Menyegző orgiázó társadalmával.
Az emberi létezés tragikumának tudatára döbbent költő oly mélyen éli át magának az embernek az etikai és társadalmi válságát, szenvedését, a nagyobbra törő egyéniségek képtelen árvaságát, sebzettségét, boldogságból való kiszorítottságát, hogy ebből a világérzékelésből már nem tud a magánélet, a magánszféra sem teljes és önfeledt kioldódást adni. 133 Igaza van Kiss Ferenc megállapításának (uo. Itt a veszteség, a gyászolt társ "elfordulásának" aspektusából maga az élet minősül "gyöngy"-nek.