Gárdonyi Géza Ida Regénye
Hiszen, ha csak a cselekmény alapjait nézzük, egy nyálregénynek kellene lennie, amiből 12 egy tucat. Gárdonyi géza művelődési ház. A címadó írásban a "felsőbb szervtől" kirendelt szónok meggyőző beszédekben bizonyítja-magyarázza a téesz vezetőségének vagy a közgyűlésnek, hogy a jó elnököt miért váltják le, a szélhámost miért nevezik ki igazgatónak, a rossz elnök miért kap kitüntetést, a sikkasztó vezető milliós állami támogatást. Várkonyi grófné és báró Ködváry salonjaiban a Daudet és Ohnet alakjainak rossz másolatai mozognak, szólítják a grófnőket "asszonyomnak", isznak cognacot, esznek szarvasgomba-pástétomot és beszélnek tömérdek banalitást. Miből látszik meg, hogy Gárdonyi Géza nagy író volt?
Novelláiban az egyszerű emberek hétköznapi életéről mond történeteket, némi nosztalgiával a természethez közeli életforma iránt, sóvárogva a föld, a falu lelke után, idegenkedve a mesterkéltté vált "kövi emberektől". Csaba kissé megpillogta a kérdést. Valami bolond elmondta ezt egyszer (mikor még tán igaz volt) s azóta megfogamzott, mindenki belenyugszik s rajzolja innen a franczia életet, pedig franczia élet sincs Budapesten. Egy olyan könyvet tart kezében az Olvasó, amely huszonöt kiváló magyar író szerelmi témájú novelláját tartalmazza. Karinthy Ferenc - Szellemidézés. Gárdonyi életművében nagyon fontos a hazafi érzés, a honszeretet. Gárdonyi géza élete röviden. Kortársaival ellentétben Gárdonyi nem regionalista, nem egyetlen tájegységre figyel, hanem az ország különböző részein szerzett tapasztalatait összegzi a faluról, a parasztról. Mikszáth Kálmán - A fekete fogat. Irigylem érte az apámat. Általa a menny legmagasabb szféráiban, netán a pokol legmélyebb bugyraiban érezhetjük magunkat, vagy a két véglet közötti különböző szinteken bolyongunk - akárcsak e kötet elbeszéléseinek szereplői.
Csaba közelebb állt a szívemhez, de ő a művész a történetben. Most megjelent kötetének címe (Budapesti skizo) és szerkezete Bret Easton Ellis, amerikai író 1991-ben megjelent regényére, az Amerikai psychora (9422161) rímel. Az írói személynek két alakmása van: Illés Ezsaiás és Simpf, s mindkettőben az álmodozó, a világ képtelen, szürrelisztikus megnyilatkozásaira nyitott személyiség rajzát adja az író. Öregen pedig a legkedvesebb könyvének mondta. Hiteles híradás a Karinthy család mindennapjairól.
F. Scott Fitzgerald - Újra Babilonban. Ahogy ez a két ember egymásba szeret, végig tartják egymástól a két lépés távolságot. Ismeretlen szerző - Virágveszedelem. Jókat is tudtam mosolyogni az olyan jeleneteken, amikor Ida hidegnek és merevnek mutatja magát, magában pedig azon búsul, hogy Csaba lehetett volna az álomférj, ha nem úgy ismerkednek meg és házasodnak össze, ahogy. A Hosszúhajú veszedelem egységes keretbe fűzött elbeszéléseiből tehát minden emberhez szólóan a nosztalgia, az évtizedeken át elfojtva parázsló fájdalom remegése, az emlékezés és újraélés sajgó gyönyörűsége a költészet és a szerelem örök szépsége sugárzik. Olvasott példány megjelenési ideje: 1964. De ott, a Vigadóban meghatott, örül, "Méltóztassanak hazaoszolni azzal a tudattal, hogy láttak ma végre egy boldog embert" - zárja szavait. Balogh Csaba előkelő család sarja volt, akiből az apja ügyvédet és földbirtokost akart nevelni.
A művészetről is sok jó gondolat volt benne, ami már nem is a romantikus történetet keretei közé illik, kilép azokból. Ezzel szemben Gárdonyi úgy írta meg Csaba és Ida történetét, hogy nem kell direkt romantikusnak lennie. Az érzelmek azonban erősebbnek tűnnek náluk, csak a titkaikat kellene tudniuk elmesélni egymásnak…. Feje felett közben szétlőtték a várost. Lázár Ervin novelláinak három évtized alatt megjelent anyagából készült a válogatás. Századunk egyik legtehetségesebb amerikai íróját korán sírba vitte az alkohol és a szívbaj, "A nagy Gatsby"-ről szóló regénye meg néhány novellája azonban úgy is korunk klasszikusai közé sorolja. "Sötétben állunk néha", "Csak tapogatózunk", vakságról és dermedtségről esik szó, szakadékról, kígyóról. Elénk tárja a nők századfordulós helyzetét, a változó társadalmi viszonyokat és a müncheni bohém, viszonylagos erkölcsi szabadságban élő művészek világát is. Kicsit talán már túl jó is, csak néhányszor üti át szenvedélyes karaktere a felszínt. A képnek az a része mesteri.