Tavaszi Búza Vetés Ideje
Augusztus második felében keverıszántást végzünk, amelyet fogassal elmunkálunk és győrős hengerrel lezárunk. Virágzás idején a portokok kilógnak a kalászból, amelybıl a szél a virágport a szomszéd kalász bibéjére viszi. Trebon 10 F. 10% etofenprox. Tavaszi búza vetési ideje. A hántott tarlót a nyár folyamán a tömıdöttségtıl és gyomosodástól függıen fogasoljuk vagy kultivátorozzuk. Takarónövénynek csak takarmányárpát hasznáIjunk. A jó vetőágy egyenletes, aprómorzsás, alul ülepedett és kellően nyirkos, fent a vetés mélységéig porhanyított kell, hogy legyen, ami a gyors, egyenletes kelés szempontjából kritikus és elengedhetetlen, mivel a mostanában az egyre szárazabbá váló klíma miatt, csak tökéletes talajmunkával lehet eredményesen termelni. A zab nagyon értékes takarmánygabona. A kukorica nálunk későn takarítódik be, túl sok tarlómaradványt hagy hátra, aminek az őszi búza vetéséig már nincs ideje komposztálódni és zavarja a művelést. Az egyre melegebb, hosszú ősz miatt az őszi vetéseket sok esetben már ősszel védeni kell a kórokozóktól és kártevőktől. A nitrogén felvétele a tenyészidıben a keléstıl az érésig tartó folyamat.
- Tavaszi búza vetési ideje
- Tavaszi búza vetés ideje na
- Tavaszi lemosó permetezés ideje
- Őszi búza vetési ideje
Tavaszi Búza Vetési Ideje
A lisztkészítés mellékterméke a korpa, amelyet takarmányozásra használunk. Az aratás gondos munkaszervezést kíván. A vetési mélység a magágy készítéssel és a vetıgép csoroszlyáinak terhelésévei szabályozható. Az első ok a talajaink egyre rosszabb állapotában keresendő.
Ezerszemtömeg 43-45 g. A rozs és a búza után érik. Eltérı tápanyagellátás hatása a búza fejlıdésére. A zab tipikusan az északi országokra jellemzı növény. A zab szalmatermése a szemtermés 1, 5-2-szerese. A rozs idegen megtermékenyülı növény.
Tavaszi Búza Vetés Ideje Na
Nagyon tápláló; rendszeres fogyasztása mellett magas cellulóz tartalma segít megtisztítani és szabályozni a belek mőködését, hozzájárul a koleszterinszint, valamint a vérben található lipidek mennyiségének csökkentéséhez. A jobb termıképességő talajokról kiszorította az ıszi búza és az árpa, mert a rozs terméshozama alacsonyabb. A tavaszi árpa Vetés A tavaszi árpa az egyik legkorábban vethetı növényünk. A Triticale éghajlatigénye nagyobbrészt a rozséhoz hasonló. Egy rezisztens fajta sokkal biztonságosabban és olcsóbban megtermelhető. A dinamikus kezdeti fejlődés, a jó áttelelés és a tavaszi gyors növekedés záloga a jó tápanyagellátás. A hó alatt a rozsda is támadhat ja a vetést. A gyomirtás lehet őszi, közvetlenül a vetés után, vagy kora tavaszi, amíg a sorok nem záródnak. Ezen felül lombtrágyaként még Karbamidot vagy mikroelemes lombtrágyákat is lehet adni a növényvédelmi permetezések alkalmával. Egy tonna termés elıállításához szükséges hatóanyag: N = 26 kg, P= 12 kg, K= 26 kg. De csak a jobb homoktalajokon és a közepes búzatalajokon termeszthetı gazdaságosan. Hogyan termelhetnénk eredményesebben az őszi búzát. A gabonaszár belsejét rágja, lefelé haladva → a termés kifehéredik, léha szemek. A zab azonban nem csak értékes abraktakarmány, emberi táplálkozás céljára és élelmiszeripari feldolgozásra is termesztik a sajátos kémiai összetétele miatt.
Talajaink a jelenleg köztermesztésben lévı búzafajtákat nem tudják a szükséges tápanyagokkal ellátni. Vetés A terméseredmények meghatározó tényezıje a jó vetımag. Az optimális vetésidı március elsı fele. A vadrepce, repcsényretek, hélazab. A búzának sok változata ismert. Őszi búza vetési ideje. A szükséges nitrogénnek csak harmadát adjuk vetéskor, a fennmaradó részt a növényállomány fejlettségétıl és az átteleléstıl függıen fejtrágyaként adjuk. A legkorábban betakarítható gabonaféle. Elınye, hogy termesztése jól gépesíthetı, kevés kézi munkaerıt igényel. A tavaszi árpát részben takarmányozásra, részben sörgyártásra használjuk.
Tavaszi Lemosó Permetezés Ideje
İszi búza termesztése. A cikk a Kárpátinfó hetilapban jelent meg. A tápanyagellátás legnehezebb kérdése a nitrogén mőtrágyázás. Elmunkálás magágykészítés vetés vetés utáni elmunkálás. Helyette fogast használjunk.
A foszfor és kálium felvétele sem egyenletes. Ilyen éghajlat alatt fehérjében szegény, lisztes magvú termést ad. Jó megoldás a tarlóhántáskor, vagy legkésőbb a magágykészítés előtt kiadni 200-250 kg 16-16-16% NPK-t tartalmazó Nitroammofoszkát. A legtöbb táblán megfigyelhető a szántásos művelés hatására kialakuló kemény, tömörödött talajréteg is, az úgynevezett eketalp. Mélységére ügyeljünk, mert a rozs nem szereti a mély vetést. A foszfor és kálium-mőtrágyázás pedig csak megfelelı nitrogénellátottság esetén gazdaságos. Ha nem védekezünk ellene a termés fele kiesik. Aratása - hosszú szalmája miatt - inkább a rozshoz hasonlít. Veresnyakú zabbogár (Oulema cyanipennis). Az árpa a rozshoz hasonlóan a tárolás alatt is élénk élettevékenységet folytat, amelynek következtében könnyen bemelegszik és penészedik. Tavaszi lemosó permetezés ideje. Hazai éghajlatunk alatt a búza vetésének optimális ideje október 10-20 között van. Tavasszal, március végén, április elején megjelennek a búzavetésekben az ısszel kikelt áttelelı gyomok, mint a tyúkhúr, pásztortáska, árvacsalán, majd késıbb a tavaszi gyomok, pl.
Őszi Búza Vetési Ideje
A tél végén, a kora tavaszi hóolvadás megindulásával keletkezett belvizek alatt ki-pusztulhat a vetés. Búza, rozs, triticale. A rozs élelmes gyökérzetévei a talaj nyers tápanyagait is jól hasznosítja. A mőtrágyák közül a zab a nitrogénre a legigényesebb, ezért a zab nitrogénigényes növénynek tekinthetı.
Az érés ideje július hónap. Tavasszal a bokrosodás végén és a zászlóslevél állapotban feltétlenül védekezni kell, de esős május esetén, a kalászt is meg kell védeni a fuzáriumtól. A nitrogénben egyoldalúan gazdag talajokon nı a sörárpa fehérjetartalma és könnyebben megdıl. GABONAFÉLÉK TERMESZTÉSE. A tavaszi árpa fejlıdésének kedvez a korai kitavaszodás. Ellenük a szárbaindulás kezdetén vegyszeres gyomirtókkal védekezhetünk. Megkésett vetés esetén a csíraszám 8-10%-kal növelhetı. A zab állományában – a kultúrnövény fejlıdési ritmusával megegyezıen – az egyéves gyomok közül elsısorban a T3 gyomok, kisebb mértékben pedig a T2 és T4 (betakarítás ideje) gyomok fordulnak elı. Tipikus példa erre a nyári forróságban mélyen megszántott, és hantosan, elmunkálatlanul magára hagyott tarlóföld esete. Különösen a sörárpa mőtrágyázása kíván alapos megfontolást. Ez 200-250 kg kalibrált vetőmagot jelent hektáronként.
Csak a lárva károsít. A talaj-elıkészítést az elıvetemény betakarításának ideje, a visszahagyott tarló- és gyökérmaradványok mennyisége, a talaj kötöttsége és nedvességtartalma határozza meg. A foszfor és kálium mőtrágyákat a talaj elıkészítés során alaptrágyaként juttatjuk ki. Vetés elıtt néhány héttel keverı szántást végzünk, hengerrel lezárunk. Telítetlen zsírsavakban és ásványi sókban igen gazdag. A szalma elszállításáról - a talajmunkák végzése érdekében mielıbb gondoskodni kell. Az ıszi árpa Betakarítás Az ıszi árpát június második felében aratjuk. A nitrogén felét alaptrágya-ként, a fennmaradó részét a növény fejlettségétıl függıen fejtrágyaként adjuk. Közönséges gyökér-fonálféreg (Pratylenchus pratensis). Vegyszeres gyomirtásra akkor kerül sor, amikor az ısszel kelı, áttelelı egyéves gyomok (csibehúr, pásztortáska, árvacsalán) a télen át megritkult vetésekben nagyobb mennyiségben jelentkeznek. Tavasszal további 200 kiló/ha ammónium-nitrátot javasolt kiszórni fejtrágyaként. Az idıbeni vetés azért is lényeges, mert az árpának a rozshoz hasonlóan még az ısz folyamán el kell bokrosodnia.
Különösen vonatkozik ez a takarónövényként vetett árpára, hogy utána a pillangós növény zavartalanul fejlıdhessen. A zabtermesztésben a nitrogén megosztott kiadása indokolt: a teljes mennyiség 0–30%-át ısszel, 70–100%-át tavasszal, vetés elıtt szórjuk ki. A beltartalmi értékét tekintve elsô helyen a Triticale fehérjetartalma említhetı meg. Kukorica Hazánkban vetésterületük közel azonos: 1-1, 2 millió hektár. Erre utalnak a talajból kiemelt elvékonyodott és megcsavarodott csírák. Harmadik ok a rossz elővetemény, mint amilyen a kukorica.
Lényeges azonban a gyomok és kártevık elleni védekezés. A takarmány, mind a sörárpa megdılhet. Ha a hántás előtt még kijuttatunk 50 kg/ha nitrogént, valamint cellulózbontó baktériumokat is, akkor még hatékonyabban támogatjuk a talajunk mikrobiális életét és ezen keresztül tovább fokozzuk a termőképességét. A nitrogén mőtrágyával óvatosabban kell bánnunk, mert a rozs szárszilárdsága gyengébb mint a búzáé. A kikelt árpát cserepesedés esetén ajánlatos sima hengerrel vagy hengerboronával megjáratni. A szalma tarlón való elégetése környezetvédelmi okokból tilos. A gabonafélék a legnagyobb területen termesztett szántóföldi növényeink.