8 Hanyszor És Mikor Szereztünk Világbajnoki Ezüstérmet Labdarúgásban
Az Aranycsapat titka. Az ötödik világbajnokság a tornára történő kijutásért selejtező mérkőzésekkel kezdődött. Tehát mondhatjuk, hogy az Aranycsapat nemcsak szimplán a magyar labdarúgást üde színfoltja volt, de a világfutballt is jelentősen meghatározta, hiszen a holland és spanyol fociiskola alapjait tették le, amely egyre inkább teret hódít a világban. Ugyanis amatőr viszonyok között él, s amatőr a szemlélete is, mint ahogy amatőr a magyar futball szervezete és szabályrendszere, mert az amatőrkorszakból vette át a modelleket.
Magyarország: Grosics – Buzánszky, Lóránt, Lantos – Bozsik, Zakariás – Czibor, Kocsis, Hidegkuti, Puskás, Tóth M. Szövetségi kapitány: Sebes Gusztáv. "1952-ig senki sem törődött azzal, hogy van-e hol laknunk, rendezettek-e az életkörülményeink. A világbajnokságon, de már az előtt is mindenre gondol. De vajon honnan jutottunk hova? Rajtuk kívül Palotás Péter, Kovács Imre és Gellér Sándor volt még ott a vb csapatban, de Kovács I. és Gellér egy találkozón sem játszott. A legnagyobb zavart azonban Hidegkuti Nándor "hamis kilences" (angolul: "false nine") pozíciója okozta a briteknél, aki középcsatár lévén rendszeresen visszajárt a középpályára labdát szerezni, ami akkoriban ismeretlen volt, és nem tudták hatástalanítani, így három góllal járult hozzá a győzelemhez. A világbajnokságon szereplő magyar válogatott kerete: Budai II László - Bozsik József - Buzánszky Jenő - Czibor Zoltán - Grosics Gyula - Hidegkuti Nándor - Kocsis Sándor - Lantos Mihály - Lóránt Gyula - Palotás Péter - Puskás Ferenc - Zakariás József - Tóth II József - Szojka Ferenc - Tóth Mihály - Kárpáti Béla* - Várhidi Pál* - Kovács Imre* - Machos Ferenc* - Csordás Lajos* - Gellér Sándor* - Gulyás Géza*. 5. világbajnokság, döntő - 1954. július 4. : NSZK–Magyarország 3:2 (2:2).
Miben fejlődtünk az Storck irányítása alatt? A valódi profizmus szigora az adok-kapok elven alapul, nálunk viszont amatőr követelményekkel próbálják ellensúlyozni a profi fizetéseket" – vélekedik Zsolt Róbert a 80-as évekbeli magyar futballistákról. Világbajnoki szereplőink közül sajnos, már senki nincs köztünk. Leszámítva az 1996-os olimpiát, ahol utolsó helyen zártunk a csoportban). Dárdai sajnos nem maradhatott, így Bernd Storckot ajánlotta be a szövetségnél, hogy vegye át a helyét, aki véghezvitte a várva várt futballcsodát, hiszen kivezette a magyar csapatot az EB-re. Mint tudjuk, a magyar válogatott abban az időben, ha nem is tartozott már a világfutball elitjei közé, azért mégiscsak részt vett az 1978-as, 1982-es, valamint az 1986-os világbajnokságon is, még ha a csoportból egyik alkalommal sem jutottak tovább.
A klubedzők esztelenül elkezdtek igazolni idegenlégiósokat, hiszen azt a filozófiát vallották, hogy mivel a magyar futballisták alkalmatlanok a magyar futballhoz, afrikai és dél-amerikai játékosokkal majd sikeresebbek lesznek. 2014-ben úgy döntött az MLSZ, hogy ennek véget kell vetni, így lecsökkentették az NB1 létszámát 16-ról 12 csapatra, és pénzügyi támogatásokat vezettek be, amelyek a magyar fiatalok bevetését honorálták, így a 2015/16-os szezonban már csak 105 külföldi állampolgár lépett pályára a legfelsőbb osztályban. 2013/14-ben 184 volt a légiósok száma, így csak minimálisan emelkedett. Magyar futballról 1875-től beszélhetünk, de akkor még csak kísérleteztek a labdarúgással Magyarországon, de világszerte is. Vezette: Ling (angol). Mivel a futballvilágban nőtt a játékosok presztizse, jelentősen megnőttek a futballisták fizetései, nagyobb lett a prémiumok szerepe, amely az 1960-as évek közepe-vége táján Magyarországot is elérte. Akkor már úgy beszéltek a válogatottunkról, mint Európa legjobb csapatáról, tódult a közönség a mérkőzéseinkre, de ebből igencsak kevés anyagi hasznot láttunk. Még néhány évig Európa topcsapatai közé tartoztunk, hiszen a 60-as években még rendszeresen részt vettünk a nemzetközi eseményeken (1960- Olimpiai bronzérem, 1962- VB negyeddöntő, 1964- EB elődöntő, 1964- Olimpia aranyérem, 1966- VB negyeddöntő, 1968- Olimpia aranyérem). Ez a stílus okozta aztán az Aranycsapat azóta is utánozhatatlan sikereit, illetve ennek köszönhető a magyar futballtörténelem legnagyobb diadala, az angolok elleni 6:3-as győzelem. Az Aranycsapathoz köthető a magyar futballtörténelem leghosszabb veretlenségi sorozata, amelyet 1950. május 14. és 1954. július 04. között állított be, ez időszak alatt 31 mérkőzésen maradt veretlen válogatottunk. Kinevezték Bernd Strockot sportigazgatónak, aki megpróbálta meghonosítani a német futballkultúrát. Majd következtek a 70-es évek, amikor még 1972-ben nyertünk egy olimpiai ezüstérmet, illetve játszottunk egy EB elődöntőt, de azután a magyar futball fokozatosan veszítette el az addig bérelt helyét a világ futballtérképén. Tehetségközpontokat alapított: minden megyében 1, Budapesten 2 ilyen központot hozott létre. Ráadásul zseniális 10-ese, Puskás, akit a nyugatnémetek kevésbé zseniális 10-ese (először számozták kötelezően valamennyi csapat mezét a vb-k történetében!
A döntőben klubunk, akkori nevén Bp. Ne maradjon le egy eseményről sem! 2011/12-ben 191 idegenlégiós játszott az NB1-ben, ami 11, 9 játékos csapatonként. A válogatott 27 góljából a kék-fehérek is alaposan kivették a részüket, Hidegkuti 4, Lantos és Palotás 2-2 alkalommal talált a kapuba. 2012/13-ban 183 légiósra csökkent a szám, amely 11, 4 játékost tett ki csapatonként. Vörös Lobogó három játékosa is pályára lépett: Lantos Mihály, Zakariás József és Hidegkuti Nándor. Minden magyar játékos, aki külföldre igazol, arra panaszkodik, hogy itthon kevésbé profi körülmények vannak, gyengébb az iram stb.. Amíg a magyar edzők nagy része megpróbálja rábeszélni a futballistát az intenzívebb edzésre, de az következmény nélkül végiglötyögi, addig a profi kluboknál a játékosok alapból motiváltak, minden edzésen megszakadnak az igyekezettől. Közben Pintér Attila megbukott a válogatott vezetőedzőjeként, majd Dárdai Pált nevezte ki a szövetség, amely elindított egy hatalmas lavinát. Itt már tudni lehetett, hogy nagyon mély a gödör, az elejétől kell építkezni. Arról a futballstílusról beszélünk, amely manapság a spanyol és a holland labdarúgás védjegye, illetve amelyet egy kicsit átformálva a legnagyobb klubok próbálnak meghonosítani. Tovább folytatni a megkezdett utat. Itt elindult valami a magyar futballban, évről-évre egyre csak lépett fel hazánk a labdarúgás ranglétráján, majd amikor 1934-ben az olaszországi világbajnokságon 6. helyezettek lettünk, majd négy évvel később a franciaországi világbajnokságon ezüstérmet szereztünk, mellyel már csúcs közeli állapotba kerültünk. Hozzátartozik, hogy az egyetlen aranylabdás játékosunk Albert Flórián, aki 1967-ben nyerte el a legnagyobb elismerést jelentő díjat. Herberger hallatlan energiával veti bele magát a munkába, emberfeletti elszántság és körültekintés jellemzi.
A minap a kezembe akadt egy újság 1983-ból. Lapozgattam-lapozgattam, amikor egyszer megakadt a figyelmem egy cikken, amely a magyar futball sikertelenségét igyekszik megfejteni. Azt gondolom, hogy nem is az a szenzáció, hogy kijutottunk az Európa-bajnokságra, hanem az, hogy első helyen jutott tovább a csapat egy nála magasabban jegyzett csapatokból álló csoportból. A magyar válogatott színpadára lépett a német világsztár Lothar Mattheus, aki szintén nem tudott csodát tenni, majd ismét visszanyúlt a vezetőség egy tapasztaltabb magyar edzőhöz (Bozsik Péter), majd az ő leszereplése után egy kétségbeesett próbálkozással újra egy külföldi mestert hoztak a magyar kispadra Erwin Koeman személyében, akit nemsoká Várhidi Péter váltott. Egységes játékstílust kell kialakítani, hiszen amíg az egyik csapat az olasz, a másik a német, a harmadik spanyol stílust képviseli, addig nem beszélhetünk egységes labdarúgásról, és káosz lesz a válogatott. Majd jött Egervári Sándor, aki az amsterdami 8-1 vereség ellenére viszonylag sikeres volt a válogatottal, de a hollandiai gyalázatos blama azt eredményezte, hogy 2013-ban az MLSZ kinevezte Pintér Attilát. Agresszív labdaszerzésre irányult a védekezés, melynek következtében az angolok többnyire ki sem tudták hozni a labdát a saját térfelükről. Így könnyebben nyomonkövethető a játékosok fizikai állapota, fejlődése. Mivel a magyar labdarúgás kultúrája már az 1960-as évek vége óta halott, új kultúrát kell kiépíteni, amely szinkronban van a régivel.