Hányan Játszák A Kézilabdát

Ezt a katasztrofálisan eredménytelen sorozatot betetőzte a japánok elleni sikertelenség (28-33), bár igen tanulságos elolvasni a mérkőzés utáni, a magyarokat dicsérő nyilatkozatokat! Öt másodperce van bedobni a labdát mindenkinek. S ha mindez kevés lenne erre az évre, tegyük hozzá azt is, hogy 1935-ben a TF-en önálló tárgyként bevezették a kosárlabdát. Mint ahogy ünnepelhet a teljes magyar sport is, ugyanis a Klebersberg-i sportlétesítmény fejlesztési hármas tervből a Nemzeti Sportuszoda után megvalósult a Horthy Miklósról elnevezett Sportcsarnok álma is, meghagyva a harmadik betervezett pillér, a Nemzeti Stadion felépítését már egy teljesen másfajta garnitúrának.

1892. január 15-én James Naismith közzétette az általa kitalált "Basket Ball" játékszabályait: Az eredeti játék, amelyet ezeknek a szabályoknak megfelelően játszottak, egészen más volt, mint a mai játék, mivel nem volt csepegtető, dunk, hárompontos vagy hárompontos. A labdának kézzel felfelé történő vezetése football, majd 1922-ban pl. A kérdés tehát már csak az, hogy a gittegylet tisztelt tisztségviselői, Weisz elnök, Kolnay pénztárnok, Leszik jegyző, Nemecsek titkár és a gigerli Csele zászlós játszhatták-e a kosárlabdát az akkori Budapesten? Alkalmazkodik a tömegek erejéhez, sokat lendül magasba a kéz, összecsapódnak a tenyerek, változatos fordulatok, amelyek mind-mind színessé, szemet gyönyörködtetővé teszik az egész bemutatót.

PDF ORSZÁGOS SZÉCHENY 2016-10-17-1-13-28. Mint a sportszövetségek általában, a MASz is anyagi problémák közt hánykolódik, de képes felmutatni azt a bravúrt, hogy az utolsó gyufaszálig menő takarékoskodással a pénzügyi egyensúlyt fenntartja. Nemcsak az ifjúság, de a sportszerető közönség is örülhetett, hiszen alig két héttel a megalakulás után, már december elsején arról írhatott a Képes Sport, hogy a magyar válogatott legyőzte az SS. A papír, a nyomdaárak folytonos emelkedése, a postai tarifának felemelése arra kényszerít bennünket, hogy lapunk árát mi is felemeljük. A szabályok meghatározzák annak a pályának a pontos méreteit, amelyen kosárlabdázni lehet. 500 néző előtt zuhogó esőben folyt a mérkőzés és az osztrákoknál három Amerikát is megjárt játékos is felbukkant. Nyilatkozatára hivatkozva a lap közölte, hogy oly annyira közeledett a megalakulás, hogy már tudni vélték, sőt kikürtölendőnek gondolták a szövetség első tisztikarának névsorát is: elnök Károlyi József, "titkároknak Kamarást és Szamosit kombinálják, szövetségi kapitány és a bíróküldő bizottsági elnök Hepp dr. lesz". Mi nem szoktunk esőben játszani". Elérkezett a záróünnepség. "A palánk 183x122 cm. Lőtt óra, és a gólkezelés szabályos volt.

Azonban a második csapat sem vallott szégyent és megtartotta a nagyarányú vezetést. Től a Magyar Olimpiai Bizottságot mint önálló szervezetet megszüntette. A szabály elleni első vétség egy személyi hiba, a második ilyennél pedig ideiglenesen ki kell állítani az illetőt, a következő kosárig. A mérkőzésekre tavasszal a Simor utcai játszótéren került sor, rendszerint Bóka Andor bíráskodása mellett.

Kosárlabda állványt kovácsolt vasabronccsal és erős hálóval 1300 koronáért, ezt magasugrásra alakítva 1600-ért, rúdugrásra fejlesztve 1900 koronáért adott, persze párban. A középiskolásoknál 16 év után a Széchenyi fk. A cikk szerzőjének "kolosszális" felismerése: a focitól eltérően a kosár értéke itt az egy helyett két pont. Az biztos, hogy az 1890. február 16-án született Kuncze Géza nem csak ringatta azt a bölcsőt, de elkészültéig, hosszú éveken keresztül faragta is. A sportszerűtlen hiba olyan erőszakos hiba, amelyet a bíró megítélése szerint a játékos szándékosan követ el. A két háború közötti kultúrpolitika jelentős vívmányaként 1925-ben létrejött a Magyar Királyi Testnevelési Főiskola. Hiába lehet tehát utánpótlásedzéseket tartani, miközben a tréninghelyszínként szolgáló intézmények jelenleg is zárva vannak – ez persze nem csak minket, rengeteg egyesületet érint. A sport, a kosárlabda tehát egy újabb fronton erősödött tovább, ami az ifjúság nevelése vonalán azért is lényeges elem, mivel mint írták A fővárosi ifjúság testi megrontására száz és száz ellenség leselkedik. Hány játékos játszik kosárlabdát - a csapatban lévő emberek száma és funkciói. Reinhardt és Fábián az egyetemisták futballista bekkjei szörnyen élvezik, hogy itt kézzel lehet küzdeni a labdáért. A középiskolai bajnok a Zsidó gimnázium - már harmadszor.

Ők voltak a végül hoppon maradt olimpiai keret (a magyar kosárlabda esetében nem az utolsók, gondoljunk csak az 1984. évi boycott miatt itthon maradt női válogatottra vagy az Európa-bajnokként 1956-ban az olimpiára ki sem utaztatott férfi csapatra): Károlyi, Kókai, Kardos, Lelkes, Péteri (BSzKRT), Szamosi, Majzik, Kozma, Takács, Eszéki (MAFC), Csányi II, Velkei, Kunvári (Elektromos), Csányi III (BEAC), Bácsalmási, Tölgyes (TFSC), Lehel, Kovács (BBTE), Salgó, Serényi (VAC). És még egy fotográfus is (vajon hova dolgozhatott, mert képpel nem sikerül találkozni a mérkőzésekről). Eközben a Székesfőváros tanácsa 1923. január 25-én "a testnevelés intenzívebbé tétele céljából" elrendelte, hogy a fiú középiskolák részére az iskolai év folyamán iskolaközi bajnokságokat és május hó folyamán pedig úgy a fiú, mint a leány középiskolák részére egy-egy torna-, játék-, és sportünnepélyt rendeztet. Szerkesztőségi üzenetében írta: "Sajnos napról napra drágul a papír, a nyomda, a munkabér. A kiadvány előszavában Kuncze Dr. Purebl Győző tanügyi tanácsnok őméltóságát emeli ki, mint a "testnevelő tanárok legjobb akarója, a magyar sportnak mindenkori és minden akadályokat leküzdő támogatója. A KISOK bajnokságot az Eötvös gimnázium nyerte, míg a főiskolai bajnokságot a férfiaknál és a nőknél is a TFSC. A menedzselésben pedig igazán nem volt hiány, a MASz messze nem mostohájaként bánt a kosarasokkal, sőt külön fejezetet nyitott a témáról az 1935. évi évkönyvében "A kosárlabda-sport olympiai készülődése" címmel. Hány játékos a kosárlabdában? 1941-ben jelent meg cikk az 1932-ben alakult Olympiáról, részletesen bemutatva a piros-fehér női egyesület életét.

"A kereskedelmi iskolák közötti kosárlabda bajnokságra szorgalmasan készülnek a csapatok. 123 éve, 1892. január 15-én fektették írásba a kosárlabda 13 alapszabályát - a springfieldi YMCA iskola újságjában kapott helyet a "13 parancsolat". A Vasas Akadémiánál már azon gondolkodnak, hogyan tudnának újra edzésbe állni.