Edes Anna Szereplok Jellemzese

Újabb hipotézisem tehát az, hogy Kosztolányi korrajza, továbbá az a kifinomult társadalomlélektani és szociális ábrázolás, amely leginkább a narrációban és a környezet, a szereplők jellemzésében mutatkozik meg, komplexitásában és szenzibilitásában unikálissá teszi az Édes Annát. A regény előzményeinek áttekintésekor mindenképpen érdemes Kosztolányi két alkotásáról szót ejtenünk. 9. méltó mintaként emlegetik kettejük kötődését, azonban más vonatkozásban éppen a névválasztás érdekfeszítő, hiszen a kisfiút éppen Jancsinak hívják. Az Aranysárkány fejezet (Király, 103–122) az életrajzi megfeleltetések és Novák jellemrajza mellett a személyiségválság tapasztalatáról, az ösztönök és rombolás vágyától vezetett emberképről és ebből is eredően a nevelés lehetetlenségéről, a párbeszédek paradox, mert süket jellegéről ejt szót. Jegyzet Dóczy Jenő, Aranysárkány: Kosztolányi Dezső regénye, Napkelet, 1925/6, 57. Művei: Boldog szomorú dal, Esti Kornél novellák, Halotti beszéd, Édes Anna. Szépirodalmi Kiadó, Budapest, 1971.

L., "Multaddal valamit kezdeni": Tanulmányok, Budapest, Magvető, 1989, 248–249 (JAK füzetek, 45). Anna reggel nagyon korán felkelt, olyan 4 körül, kiszellőztetett, mindent leporolt, a reggelihez is megterített, ez tetszett Vizynének. Erre a motívumra utal Kárpáti Aurél is, aki a regényben szereplő archetípusokra hívja fel a figyelmünket. Jegyzet A kötetről hírt adó rövidebb recenziók megjelenési adatait lásd a tájékoztató bibliográfiában. Jancsi eltűnt a városból, sőt az országból is, Bécsben élt kétes körülmények között. A lány lelkének csak a baromi, sima homlokzatát mutatja, s csak egy pillanatra merül föl a homlokzat mögül a gyilkossá vált tudattalan. 35 Spengler, Bergson, Nietzsche, Freud, Merezskovszkij, James, a feltörő mélylélektan egyaránt ott kavarog e szellemiségben, amelynek egyik döntő vonása az, hogy egyedül az individuum valóságában bízva, a történetfilozófiát, a történetszociológiát, főleg pedig a történetetikát pszichológiára, mégpedig a véges és egyetlen emberi életidő elhibázásától, semmiségtől rettegve, többnyire patopszichológiára játszotta át. Úgy döntöttem, hogy előbb a szöveg filológiai összefüggéseit tárom fel, amelynek része az Édes Anna keletkezéstörténete is. 51 A cselekmény spirális menetben, szigorúan csak az Anna belső alakulására befolyással levő külső tényeket sodorva magával, halad előre.

Az Aranysárkány ifjúsági átdolgozása 1932 végén jelent meg, s ha más módon is, de ismét több figyelmet irányított a regényre. Kosztolányi: Édes Anna és Kosáryné: Különös ismertetőjele: nincs - cselédregények összehasonlítása. Szociális felemelkedésük csúcspontján összeomlik; Gyermekét világra sem hozhatja; Elcsábítja, kihasználja és bajában elhagyja "szerelme"; Még csak házasságot sem köthet kiszolgáltatott helyzetében; Sérelmeit munkába fojtja, elfásul, elgépiesedik; "…ő is utánozni kezdte asszonyát. Továbbra is szorgalmasan dolgozott, nem kellett neki a pénz, nem voltak szeretői, nem járt sehova, egyetlen szenvedélye a munka volt. A szenvedő emberek iránt érzett szeretet szánalommal tölti el, de képtelen a cselekvésre, mert nem bízik a rossz ellen vívott küzdelem sikerében. A részletben egymás mellé kerül Kosztolányi gyermekkori félelme apja öngyilkosságától, valamint Kosztolányi Árpád agyvérzése, amely őt budapesti látogatása során, éppen az Aranysárkány írása közben érte. Nem beszél, érzékelés – szaglás). Ignotus Pál egyszerre ismeri el író és szereplők távolságát, és olvassa a regényt egy félelemtől áthatott írói világtapasztalat megnyilvánulásaként. NRöviden érinti viszont a kötetet Szegő Endre 1933-as portréja, amely a valódi találkozások hiányának, "az egymásnak futó örökidegen rendszerek" egyértelműséget kizáró kereszteződésének fölvetése mellett a könyvet "egy tisztalelkű tanár zajtalan végzettragédiájának" látja.

Anna tisztulásának a gyilkossággal egybeeső és azt szorosan motiváló jelensége nem hasonlít-e biológiailag a forradalmak véres tisztulásának jelenségéhez? Csak november közepén kerül sor Édes Anna perének tárgyalására. Devecseri őt látja egyedül igazi kamasznak, mint amilyen Nero volt A véres költő ben, Ignotus Pálhoz hasonlóan vonva párhuzamot a két regény között. Makay elsősorban Novák és Hilda alakját, a Sárszegben megnyilvánuló társadalmi erőket, valamint a sűrítő-drámai szerkesztésmód sajátosságait vizsgálja. Ami Kosztolányi számára az önreflexió eszköze, az Fábrinál és Esztergályosnál teljesen elsikkad, a rendezők olvasatának egyáltalán nem része. A Jelenkor ezzel szemben éppen a világháború kegyetlenségei közepette érvel az Aranysárkány aktualitása mellett: Talán még élesebben, ragyogóbb fényekben csillognak a regény színei, mint valaha, mikor először olvastuk. Ezzel egészül ki Patikárius Jancsi barátja, Elekes is, akit Simon Zoltán alakít. Ennek ha nem is egyedüli, nem is előzménytelen, de mindenképpen fontos állomása volt Bóka Lászlónak a Magyar Irodalomtörténeti Társaság soproni vándorgyűlésén elhangzott előadása, valamint az azt követő vita. Valóságos zarándoklás volt ez. Vizyné érzelmileg zsarolja, manipulálja Annát, de ebben a produkcióban nem volt eldönthető, hogy a saját gyermekét elvesztő asszony a lányhoz is vagy csak az ideális cselédhez kötődik-e. Anna bírósági jelenetében valamelyest kompenzálódik ez a kérdéses pont: a meggyilkolt házaspárt játszó Nádasy Erika és Görög László megrendülve, szinte könnyekkel küszködve alakítja itt a bírát.

Ez a legvaskosabb regényem. NJózsef Farkas viszont – a Pacsirta és az Aranysárkány megjelenésének ürügyén – inkább a részvét fogalmát állítja írása középpontjába. Ez nem lehet véletlen, nyilvánvaló, hogy az Édes Anna fontos előzménye, forrása a Boris könyve. Kínos csend keletkezett. Olasz Sándor, A regényíró Kosztolányi = O. S., A regény metamorfózisa a 20. század első felének magyar irodalmában, Budapest, Nemzeti Tankönyvkiadó, 1997, 53–54; Babitscsal összevetésben lásd 45. A gyilkosság előtti estélyen nem szolgálhat fel, így az egyetlen sajátjának érzett területen is háttérbe szorul, személyiségének megnyilatkozási lehetőségei beszűkülnek. De lirikus természetét, meleg, érző szívét nem tagadja meg s nem téved sem a naturalisták rútság-kultuszába, sem erotikába.

Annának a gyilkosság éjszakáján éppen menstruációja volt. Vizy Kornél szokásához hűen olvasgatta a reggeli híreket. NIgaz, ez a szempont az elbeszélő művek tárgyalása során kevéssé jelenik meg, inkább csak a (nem kis részben újságírásból születő) lírai próza és a tiszta epika szétválasztásában fedezhető föl. Az első kategóriába tehát a regényt átfogó módon megközelítő tanulmányokat sorolhatjuk. Kiss Ferencnek a közkeletűen Spenót ként emlegetett irodalomtörténetben szintén 1965-ben megjelent pályaképe a regények közül ugyan az Édes Anná t tárgyalja első helyen és leghosszabban, de az Aranysárkány t tartja "Kosztolányi egyik legnagyobb igényű vállalkozásának".

Nincs emberi tulajdonsága, nincs öntudata, állati szinten ragadt -> Jancsi megjelenésével Anna kivirul, fontos lesz neki a szépség (ad magára). Jegyzet r. [ Császár Elemér], Az aranysárkány: Kosztolányi Dezső uj regénye. Ugyanakkor az egységes tárgyalás ára az értekezés fejlődéselvű szemlélete. Gyönyörűen felvonultatott motívumsor. Bejött a szobába Katica is, akit viszont Vizyné azon nyomban el is küldött, nehogy megfertőzze puszta jelenlétével a lányt. Patikárius Ferenc Vizyék lakásában ügyvédi irodát nyitott. A szerző megítélése a halála óta eltelt mintegy nyolcvan esztendő recepciójában közel sem nevezhető harmonikusnak és egységesnek, ezért meglehetősen ambivalens, egyúttal korszakokra is tagolható az a Kosztolányi-kép, amely az elismeréstől a betiltáson keresztül az életmű reneszánszán át sokféle alakban megmutatkozott.

Ez a munkája meglehetősen tekintélyes kötet, négyszáz oldal. Leginkább idézeteken keresztül szól az Aranysárkány ról – egy Sőtér Istvántól vett részlet mellett közli Dóczy Jenő Napkelet -beli bírálatát –, de a nyolcvanas évek közepén Rónay László önállóan is elemzi a regény motívumismétléses és emlékezetre kifuttatott szerkesztését, ambivalens bevezető képsorát, szelíd iróniáját, majd zárlatának eltávolító eszközeit. Egy álmatlan éjszaka után végre elhatározza, hogy szemébe vágja aljasságát, otthagyja, szakit vele. 43 GEROLD László, Konfliktushelyzetek az Édes Annában, Literatura, 1986, 1-2, 61-67. S a diákok és tanárok rajza annyira plasztikus, hogy ezek mindegyike, ha magára nem ismer, a kollégái közt fogja azokat keresni, akikre a rajz illik. Belső tulajdonságairól alig, csak tettei informálnak (félszeg, dolgos, gyerekszerető). Ennek élét kevéssé enyhíti, hogy "általában élvezetes érdeklődéssel olvassuk végig e regényt". Feltérképezte alvóhelyét, imádkozott és aludni ment. SZILÁGYI Ödön, A Parnasszus tetején: Kosztolányi Dezső, Délibáb, 1928, szeptember 1., 5.

Jancsi rögtön tudta miről van szó, Anna terhes. Ezzel szemben Karátson Endre eredetileg francia nyelvű olvasókat megcélzó írása a recepciótörténetnek ahhoz a vonulatához csatlakozik, amely szerint Kosztolányi szimpátiával, de egyúttal kritikával mutatja be az Aranysárkány egyszerre humanista és konformista, áldozattá váló és bosszúszomjas hősét, miként Utasi Csilla Kosztolányi-regényeket értelmező dolgozata is ellentmondást lát Novák alakjában. Novák Antal Liszner Vilit szólitja ki felelni, a leggyengébb tanulóját, hogy "javitson". De bármelyik regénybeli szereplőért szólhatna, sőt az egész emberiségért is, mert mindannyian bűnösök vagyunk. A Pesti Hírlap legközelebb 1924. november 16-án foglalkozott a regénnyel, amikor Arany-sárkány: Kosztolányi Dezső uj regényéről címen lényegében tartalmi összefoglalót közölt az addig megjelent fejezetekről: (A Pesti Hirlap vasárnapi számaiban folytatásonként közöljük Kosztolányi Dezső regényét, az Aranysárkányt, [! ] 21 foglalja össze tapasztalatait Bori Imre. Vizyné újra kérdőre vonta Ficsort az új cselédről, de azt válaszolta, hogy még nem engedik, Vizy pedig azzal fenyegette, hogy ha nem hozza mihamarébb, akkor rendőröket küldet érte.

NSzitár Katalin Novák karakterét nemcsak a cselekmény vonatkozásában, hanem a szöveg nyelvi elemeinek, többek között neveinek viszonyrendszerében is vizsgálandónak tartja, s így – részben ismét a cím egybefogta jelölőktől indulva – olyan motívumokra terjeszti ki az értelmezést, mint például a fény, vihar, villamosság, víz vagy a szög. Jegyzet Uo., 13–14 és 82–83. Csajkás Tibor, kit grófnő-anyja egy másik tanárhoz adott kosztosnak s már nyolc éve él Sárszegen, kétségbeesetten vivódik önmagával, hogy mit tegyen. Aztán Sziciliából, Nápolyból jövet, hazamentem. 44 Bori Imre állításait maga a szöveg igazolhatja leginkább, hiszen Kosztolányi Vizy hivatalnoki szerepköre kapcsán nyíltan állást foglal a politikáról és a politikához való viszonyáról, ahogy ezt teszi a keretes szerkezet lezárásaként is. Nem egyértelmű, hogy a Könyvek rovat következő bírálata alatt álló Kelemen János ennek az írásnak is szerzője-e. Az Aranysárkány ezért lehet "egy messze jövőbe mutató komoly figyelmeztetés". A REGÉNY FOGADTATÁSA. "A könyv egyébként a nevelés – nem az oktatás! Rajsli Ilona, "A szavak és sorsuk": A dalmahodik szó Kosztolányi nyelvhasználatában, Hungarológiai Közlemények, 2011/3, 108–116. Uj előfizetőink nagy tábora számára ismertetjük az eddig megjelent folytatások meséjét, a regény főbb mozzanatait. NA szöveg jó részét ebből a szempontból "ki lehetne húzni", jóllehet ennek "kárát látná az olvasó": az Aranysárkány alapgondolata ugyan a kidolgozás során "elsorvadt és mélysége eltünt, de részleteiben talál az olvasó kárpótlást az elmaradt értékekért". Jegyzet Hetes [Herczeg Ferenc], Arany-sárkány, Pesti Hírlap, 1925. április 26., 3. A többi: csak játék.

1 év Bécsben: filozófia, nem fejezi be az egyetemet. S a Liszner fűszeresboltja olyan fűszeresbolt, aminőt minden vidéki városban láthatni. Éjszaka rosszul lesz. A Nyugat első nemzedékének kiemelkedő alakja.

A címszerepet játszó Mészöly Anna kifejező tekintete, ösztönös játéka kikerülhetetlen együttérzést vált ki nézőjéből. Sőt, mindezen vizsgálati aspektusok mellett, a regény elő- és utóélete is helyet kell, hogy kapjon ebben a munkában. A Patikárius név régi családi emlékeket idézett. 38 Tamás Attila a regény előre- és visszautaló belső intertextualizmusát érzékeli Anna cselekedetének hátterében.