A Föld Gömbhéjas Szerkezete

Emelt szint: Ismerje fel a geoszférák közötti kapcsolatokat. A nyomás és a sűrűség növekedése nem folyamatos, hanem egyes szférák határain – különösen a köpeny és a maghéj határán – ugrásszerű. Vissza pedig csak akkor verődik egy földrengéshullám, ha valamilyen határfelület vagy inhomogenitás (összetételbeli egyenetlenség) található a belső magban is. A kettő kb 15-20 km-es mélységben elhelyezkedő Conrad-féle felület választja el egymástól. Kósa Pál nagyszerű munkája a szövegben szereplő linkek is ennek egyes oldalaihoz mutatnak. A Föld legkülső szilárd halmazállapotú gömbhéja. A hőmérséklet ugyanis 3 °C-kal növekszik 100 méterenként, azaz kb. A földkéreg alatt előbb a földköpeny, majd a külső és a belső mag következik. Korábban: Összeállításunkban arra vállalkozunk, hogy bemutassuk a földrengésekkel kapcsolatos alapvető tudnivalókat, a különféle földrengés-skálákat, s az utóbbi évek nagyobb katasztrófáit. Jelenlegi ismereteink szerint a Föld belső szerkezete 3 nagy héjra tagolható: földkéreg, köpeny, földmag. Közel jár az olvadásponthoz, nagy viszkozitású, nagy sűrűségű 13-17 g/cm3 terület. Ezeket a gömbhéjakat olyan határfelületek választják el egymástól, amelyek a fizikai és kémiai tulajdonságok ugrásszerű változását jelzik. Hőmérséklet: Az ember eddig 3578 méteres mélységig jutott le a földfelszín alá, a legmélyebb művelésű dél-afrikai aranybányában.

1. A föld belső szerkezete
2. A föld legmélyebb pontja
3. A föld éghajlati övezetei
4. Alattad a föld fölötted az ég
5. A fold belso szerkezete
6. A földgáz és kőolaj

A Föld Belső Szerkezete

A Föld középpontjában a hőmérséklet 4500-5000°C. A felső és az alsó köpenyt a Repetti-féle felület határolja egymástól. A földköpeny legfelső szilárd része a kéreggel együtt. A Föld gömbhéjas felépítésű, a középpont felé haladva egyre nagyobb sűrűségű övezetekből áll. Bolygónk tömegének 1%-a. Mutassa be a geotermikus gradiens gazdasági jelentőségét példák alapján.

A Föld Legmélyebb Pontja

Ám nem így történik. Északi pólus: Észak-Kanadában, a déli pólus az Antarktiszon van. Vidale a földköpenyt, a földmagot és kettejük kölcsönhatását vizsgálja a földrengések kutatása mellett. 33 méterenként 1 °C-kal (ezt az értéket geotermikus gradiensnek nevezzük). Kutatásainak kettős célja van: egyrészt annak kimutatása, zajlik-e anyagáramlás a köpenyből a magba vagy fordítva, másrészt pedig annak eldöntése, hogy a földrengéseket befolyásolják-e az árapályhatások. A Föld belső szerkezete: - nehéz vizsgálni, a legmélyebb fúrások is csak megkarcolták a Föld felszínét (mélyfúrások 10-15km). Honnan származik a Föld belső hője? John Vidale állítása szerint olyan megmagyarázhatatlan jeleket észleltek, amelyeket a belső magból származónak véltek - ám ezt a lehetőséget nem tartották valószínűnek, mert még soha senki sem észlelt szórt hullámokat a Föld belső magjából. Vidale és Paul Earle, az UCLA egyik fiatal kutatója elvégezte egy Montana államban található, több mint 170 km-re kiterjedő szeizmikus mérőhálózat adatainak új számítógépes elemzését. A Föld magja A Gutenberg – Wiechert-féle felülettől a Föld középpontjáig terjedő gömbszerű terület. A forgás, és lehűlés hatására sűrűség szerint rendeződtek az anyagok: a nyomás a mélység függvényében egyenletesen növekszik, a középpontban eléri a felszíni nyomás 4000-szeresét!

A Föld Éghajlati Övezetei

Hasonlítsa össze adatok és ábrák alapján az egyes gömbhéjak jellemző kémiai összetételét, hőmérsékleti, nyomás- és sűrűségviszonyait. A belső mag főleg vasból áll - 90% körüli aránnyal -, de ha tisztán szilárd vasból állna, akkor a földrengéshullámok egyszerűen áthaladnának rajta. Ismertesse ábrák segítségével a Föld belsejének fizikai jellemzőit. Az eróziós, felszínformáló erők hatására felszíne folyamatosan változik, ezért a felszínen található kőzetek átlagéletkora kb. 1000 km-es mélységig terjed, átlagos sűrűsége 3, 4g/cm3, ásványtani összetétele az olivin, piroxén, gránát, és amfiból jellemző. Folyékony fémekből ( folyékony halmazállapotúnak tekinthető, mivel benne az S (transzverzális) hullámok nem folytatódnak. Geotermikus gradiens: Mágneses deklináció: Direktcím: Kőzetburok. Mohorovičić-féle felülettől 2900 km-es mélységig terjed. A mag anyagi összetételében uralkodó a vas (90%) és a nikkel (5-7%), valamint a kén. Vidale és kollégája először csak a belső mag felületéről visszaverődő hullámokat kereste. A Föld középpontjában a nyomás kb. Földkéreg: a legkülső, szilárd halmazállapotú. A belső mag határa 5100 km-rel a felszín alatt található, sugara kb. Az olvadék jelenléte miatt itt a földrengések sebessége kissé csökken.

Alattad A Föld Fölötted Az Ég

Az eddigi vizsgálatokkal sikerült kimutatni a belső mag szilárd halmazállapotát, de most kaptak először visszaverődést ebből a zónából. Jelentheti azt, hogy az eddigi véleménnyel ellentétben a belső magnak bonyolultabb felépítése van, vagy anyagi összetételében vannak variációk. A földrengéshullámok. A tudósok a belső magot szilárdnak, a külsőt pedig folyékony halmazállapotúnak vélik. Ezt a tartományt maghéjnak is hívják. Számos oka lehet annak, hogy a belső magból is érkeztek visszaverődések. Miután azonban egymás után elvetették a többi lehetséges megoldást, nem maradt más, csak a meglepetésszerű felismerés: a hullámok tényleg a belső magból származnak.

A Fold Belso Szerkezete

A Föld a nehézségi erő, a forgás és a fokozatos lehűlés hatására létrejött, eltérő összetételű és szerkezetű gömbhéjakból áll. A földköpeny alsó része, illetve a külső mag együttesen alkotják az asztenoszférát (250 km-ig; gyönge burok). A belső hő radioaktív anyagok bomlásából (uránium, tórium) származik. További információk, képek, ábrák, táblázatok bolygónk belső szerkezetéről. Ez méréssel meghatározható. Bonyolult szerkezetű, eltérő felépítésű.

A Földgáz És Kőolaj

A magyarázatuk az, hogy a szeizmikus hullámok behatolnak a belső magba, nekiütköznek valaminek, és visszaverődnek. Vasból és nikkelből - áll. Ajánló: Az eredeti sajtóanyag az UCLA honlapján. A Föld mélyén más nyomás- és sűrűségviszonyok jellemzőek. Alatta a nagy nyomás, és hőmérséklet hatására az anyagok már eléggé képlékeny állapotban vannak. A földköpenyben van egy részlegesen olvadt zóna, az asztenoszféra, amely kb. A longitudinális vagy P hullámok szilárd és folyékony közegen is áthaladhatnak, míg a transzverzális nyíró, avagy S hullámok csak szilárd közegben terjednek. Kőzetburok alatti (se nem szilárd se nem folyékony) képlékeny zóna.

Fémekben mindenhol gazdagabb. Nagyon gyenge jel volt, de sokkal tovább tartott, mint kellett volna. A régi mágnesezettséget a földtörténeti korok meghatározására is használhatjuk, ez a paleomágneses módszer. 3, 6-3, 7 Mbar, a hőmérséklet pedig 3000-4000°C. Nagy a viszkozitásuk. Idősebb, 3, 8 milliárd is lehet. Terms in this set (11).

Földköpeny: felső része szilárd, alatta magas hőmérsékletű, képlékeny állapotú -áramlásai mozgatják a szilárd kőzetlemezeket, asztenoszféra-. A Föld belsejéből származó hő kifelé haladva folyamatosan csökken. Elváltak a szilárd, folyékony, légnemű anyagok, sűrűségük szerint rendeződtek. A hőmérséklet csak egy pontig nő ilyen mértékben ( a vulkáni anyagok hőmérséklete 1100-1200 °C, és ha ezt a gradienssel számolnánk, akkor már 4000-5000 °C lenne, tehát a hőmérséklet növekedése lelassul). Ha az elhajlás kelet felé irányul, akkor pozitív, ha pedig nyugat felé, akkor negatív deklinációról beszélünk. Az anyagok sűrűsége, nyomása és hőmérséklete a Föld középpontja felé haladva nő. A földkérget és a földköpeny legfelső részét litoszférának (kőzetburoknak) nevezzük. Recent flashcard sets. Vastagabb (átlag 35 km). A kéreg alsó és a köpeny felső része között húzódik a Mohorovičić-féle diszkontinuitási felület. Ezek az új eredmények nagyban hozzásegítik a kutatókat a belső mag fejlődésének megértéséhez. Sűrűsége 9-11 g/cm3. Azonban a P hullámok sebessége is jelentősen kisebb folyékony közegben.

Ahelyett, hogy egyetlen, a belső mag felületéről érkező reflexiót (visszaverődést) észleltek volna, 200 másodpercnyi ideig elhúzódó jelsorozatot érzékeltek. Földmag: fémes (Fe, Ni), jól vezető anyagokból áll, melyek a maghéjban folyékony, a belső magban szilárd halmazállapotban vannak és extrém nyomás alatt állnak. A kőzetburok a felső földköpeny legfelső, szilárd részéből és az ugyancsak szilárd földkéregből áll.

A litoszféra az asztenoszférán úszik.