6 Értékelés Erről : Szent Imre Kórház (Sportpálya) Budapest (Budapest, Grecsó Krisztián Első Felesége
Nagyon fontos, hogy értsen az uh-hoz az orvos. Telefonszám: 1/464-8702. A bal petevezetőben volt a baj, azt ki is kellett venni. Megyei Kórház, "E" épület, fszt. Amennyiben további információra van szüksége termékeinkkel kapcsolatban, kérem látogasson el a Replant csoport üzleteinek egyikébe, vagy érdeklődjön telefonon a +36-20-576-4210 (munkanapokon 8-16 óráig) számon. Minden felhasználó deaktiválhatja az adott hozzászólást, a rendszergazda ellenőrzéséig. További találatok a(z) Szent Imre Egyetemi Oktatókórház - Sürgősségi Betegellátó Osztály - Látogatási idő közelében: Szent Imre Egyetemi Oktatókórház egészség, egyetemi, imre, szent, oktatókórház, rendelés, orvos, beteg. Jó rég volt már itt beírás, pedig a doktornő dolgozik. Telefon: 06-84-310-704. Szent imre korhaz honlapja. A felhasználók a tapasztalataikat a weben kerezstül, vagy a Call Insider alkalmazás használatával osztják meg egymás között. Szent Imre Kórház, "A" épület). Szeretettel várjuk régi és új vásárlóinkat is! Kollégáink készséggel állnak rendelkezésére! A mintaboltban készpénzes és bankkártyás fizetési módra is lehetőség van.
- Szent imre kórház neurológia telefonszám
- Szent imre kórház osztályok
- Szent imre kórház gyógyszertár
- Szent imre kórház budapest
- Szent imre korhaz honlapja
- Szent imre kórház telefonszáma
- A nők tesznek valamilyenné
- A felmenők rekonstrukciója | Grecsó Krisztián: Mellettem elférsz
- Grecsó Krisztián: Mellettem elférsz - olvasóterem.com - az egészséges olvasás támogatója
- Grecsó: Nagy tétekről csak álarc nélkül lehet beszélni - Összekötve
- Mellettem elférsz Archívum –
- Lektűrnek túl okos | Magyar Narancs
Szent Imre Kórház Neurológia Telefonszám
A rendelési részen a mammográfus nővérkétől kérdeztem, merre jutok ki a másik rendelésre, azt mondta, az információs pultot kérdezzem, ő nem információ miatt van itt. Nyitva tartás: H: 9-16. Telefon: 0630/9057403. A telefonszámok adatbázisát a felhasználók hozzák létre, és az értékelést is a felhasználók hajtják végre. Szent Imre Egyetemi Oktatókórház - Budapest, XI. kerület - Foglaljorvost.hu. C épület 2. emelet: 061-464-8766. Által forgalmazott TB támogatott termékek kaphatóak. E-mail: H: 8:00-16:30. Szent Imre Egyetemi Oktatókórház 1115 Budapest, Tétényi út 12-16.
Szent Imre Kórház Osztályok
Benéztem a pszichiátriaira is, az osztályon a wc ben állt a víz, nyomasztó helynek tűnt, de csend volt, senki nem járkált, személyzet sehol, egy beteg sétált, a kabát félig volt rajta. E-mail cím: H: 9-17. Ország neve: Magyarország. 061- 464-8600/ 2929 mellék. Szent imre kórház osztályok. Pozitív terhességi teszttel a meddőségis orvosom ( sok éve nem jön a baba), majd az általa ajánlott nőorvos sem vette észre a méhenkívülimet. A weboldalunkon történő további böngészéssel hozzájárul a cookie-k használatához. A Szent Imre Egyetemi Oktatókórházban az intenzív osztályos ellátást nem igénylő, koronavírus fertőzés gyanú vagy koronavírus pozitivitás miatt felvett betegek a C épület 1., 2., 3., és 4. emeletén és A épület 2., 3. emeletén kerültek elhelyezésre.
Szent Imre Kórház Gyógyszertár
Eltávolítás: 208, 56 km Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kórházak és Egyetemi Oktatókórház-Jósa András Oktatókórház andrás, egyetemi, kórházak, bereg, oktatókórház, megyei, szabolcs, orvos, jósa, szatmár, beteg. A termékekről további információt talál a termékek linkre kattintva. Ezért fenntartjuk magunknak a jogot arra, hogy az értékeléseket és megjegyzéseket töröljük vagy blokkoljuk. Szent imre kórház budapest. Megjelenítés:||178×|. A sűrgősségivel jó a tapasztalatom, csillagos ötös, a neurológiai osztályon jártam, de mivel a 2-3 napra nem emlékszem, nem tudom milyen lehetett. Eltávolítás: 207, 48 km Jósa András Oktatókórház andrás, oktatókórház, orvos, jósa, beteg. 73 Bocskai u., Nyíregyháza 4400.
Szent Imre Kórház Budapest
Gépjárművel is megközelíthető a Petzvál József utca felől, itt a házszám a 38-40. Az oldal támogatja a vakbarát felolvasóprogramok használatát. 62 Sóstói u, Nyíregyháza 4400. Telefon: 06-20-355-2045. A parkolóba sorompón keresztül lehet bejutni, amit portaszolgálat intéz kaputelefon segítségével. A sürgősségin iszonyú sokan voltak, ülve, állva, nekem volt ágyam, igaz, este már itthon voltam. Cím: 1115 Budapest, Tétényi út 12-16.
Szent Imre Korhaz Honlapja
Dr. Bedros J. Róbert tanszékvezető, c. e. tanár. Oldalunk cookie-kat (sütiket) használ azért, hogy weboldalunk használata során a lehető legjobb élményt tudjuk biztosítani. Központi telefonszám|. Javasoljuk, hogy előzetesen érdeklődjön a fenti telefonszámon a termékek beszerzéséről. Engem pár hete vezérelt hozzá a jósorsom. A cookie-król bővebben: itt.
Szent Imre Kórház Telefonszáma
Telefon: 06-88-325-802. Természetes előfordul, hogy a konkurenciaharc keretében az igazságot nem fedő értékelések és megjegyzések is felkerülnek a telefonszám lapjára. Cím: 1173 Budapest, Ferihegyi út 93. Február 14-én áramszünet miatt: nyitás 12 órakor! Mintaboltunkban csak a Replant 4 Care Kft.
Elfogadásával hozzájárul a cookie-k gyűjtéséhez. Mintaboltunk elköltözött a 1119 Nándorfejérvári útról a Fehérvári út 79. szám alá. Siófok: Cím: 8600 Siófok, Semmelweis utca 1. Tekintettel arra, hogy a védőfelszerelést viselő kezelőorvosok és szakdolgozók telefonos elérhetősége nem megoldható, a hozzátartozók osztályirodán rögzített kérésére visszahívás során kaphatnak felvilágosítást az Izolációs Egységben kezelt rokonukról.
Az eeg nővérke helyes, udvarias volt. Lakosság száma: 1 741 041. Telefon: 464-8600 Fax: 203-3645 E-mail: Az oldal cookie-t használ a felhasználói élmény javítása érdekében. Kérjük, egy beteg után egy valaki érdeklődjön, lehetőleg a beteg által felvételekor megadott hozzátartozó!
12-16 Tétényi út, Budapest 1115. Ezután ( másnap)kerültem Mártához. C épület 4. emelet: 061-464/8600/1339-es mellék.
Az Élet és Irodalom kritikai beszélgetés-sorozata az ÉS-kvartett következő témája a Magvető Kiadó gondozásában megjelent Grecsó Krisztián Mellettem elférsz című regény. Ötvenhat, budapesti szép remények, lányok, asszonyok, összezúzott álmok. Ez a kutatómunka pedig egyfajta terápiának bizonyult abban a realitását vesztett, abszurd élethelyzetben, amelyben a korábbi életének valóságát csak annak perfériájáról követhette. Ne legyen félreértés köztünk, mert nekem tényleg nem derogál Aegon-díjas kötetet olvasni, Grecsót meg pláne. A fiatal Jusztika Sztarenki Dóra. Radics Viktória aztán kijelenti, Grecsó "fölvállalta a rá osztott szerepet, a Tánciskolájával megoldotta a vidéki magyar élet ábrázolásának feladatát, sőt lépésről lépésre, buzgón el is magyarázza, mit hogyan értsünk. Grecsó hősénél mindenesetre a szerelem determinál, és minden egyéb impulzus ezen a szűrőn keresztül hat rá. Minden, fontosnak érzett élmény formálja az embert, és szinte mindegy, milyen ösvényen indul el, akit eléggé szorít már a cipője ahhoz, hogy fűzőjét kibogozza, a lábbelit levesse, és megfelelőt keressen magának, ami kifejezi őt, és amiben jólesik a járás, akármerre viszi is az útja. Újraolvastam például Nagy Lászlót, és jobbnak találom, mint akkor, pedig mindig is nagy költőnek tartottam. "Alapvetően a regény mindkét terében (a városban és vidéken egyaránt) valahogy idegen és otthontalan az elbeszélő (és az olvasó is); gyakran sematikus fordulatokkal, forgatókönyvbe illő, lapos dialógusokkal és esetlen helyzetekkel, karakterekkel kell szembesülnünk az olvasás során" – jegyzi meg László Emese. Öt év telt el azóta, és ez egy másik test, ez az egyetlen, amin ki tudom mutatni az időt. " Apai ágon egy ember állt hozzám közel, mind abban, amiket gyűjtöttünk, olvastunk, bármi, de ez csak a halála után pár évvel derült ki, mikor visszaemlékeztem rá, és megszerettem a tőle örökölt dolgokat. Most író, az Élet és Irodalom munkatársa.
A Nők Tesznek Valamilyenné
Ezeken a verseken nőttem fel, nagyon szervesen hozzátartoznak a valóságomhoz, sőt ahogy öregszem, még fontosabb szerepet töltenek be az életemben: az utcán járva-kelve is ezek a szövegek mennek a fejemben, segítenek élni és folyamatosan rácsodálkozni a nyelvre. Az idegenség a testtel is összefügg, a regény kezdőmondata. S ha már felmerült a regényben ábrázolt szexualitás, némi disszonancia mutatkozik Grecsó Krisztián könyvében, amely hol visszafogottan bővérű, akár egy Menzel-film, hol pedig egyszerűen leereszkedik a pornólapok szintjére: "Minden átmenet nélkül nekem esett, kigombolta a nadrágom, lenyelte a farkam, nem a szájába vette, lenyelte az egészet, lenyűgözve néztem…" Sajnos a kortárs próza divatja ez, sőt tudathasadása, mint a tolerancia zászlajának kényszeres lobogtatása is. Eredendő kisebbrendűség-érzés üli meg lakóinak lelkét. Jó játék ez, még ha különösebb jelentősége nincs is.
A Felmenők Rekonstrukciója | Grecsó Krisztián: Mellettem Elférsz
Meg hogy mit szólna hozzá a lány, ha ezt mondanám neki. A szerzőhöz hasonló életrajzi vonásokkal felruházott főhős története egy szakítással indul, ami olyannyira megviseli őt, hogy kénytelen pszichológushoz fordulni. A valóságos dolgok nem mélyebbek, mint egy gesztus, a közben pincérnővé emelkedett utcalány pedig talán azért tűnt a szokottnál kedvesebbnek azon az estén hősünkhöz, mert szeretetre vágyott. Helyetted mondja valaki, amit mond, de rólad, neked. Ennek megfelelően az anyai ág Domos tata életének fontosabb csomópontjait leszámítva csaknem érintetlen, így feltáratlan marad. Ezidáig így, vagy úgy, de valahogy csak behúzott kulisszáiba a grecsói-történet. Egy szerelmi kudarc döbbenti rá erre a napjainkban játszódó regény harminchárom éves főszereplőjét, aki egy Csongrád megyei, elszigetelt telepről került fel Budapestre, és kutatni kezd derékba tört életű felmenői sorsában, hogy a sajátjára választ kapjon. Már csak abból is gondolhatja valami elejének a könyvet az olvasó, hogy miközben az elbeszélő szenvedélyesen kutatja és meséli egy család néhány tagjának és a hozzájuk tartozóknak történetét, közben a család(ok) más, központinak gondolható alakjainak története látványosan kimarad. A megtalált identitás segít a személyiség újjáépülésében. Egy jellegzetes budapesti helyszínt, a Nyugati pályaudvart ábrázolja a Valami népi borítója is, mégpedig a Ferdinánd hídról nézünk rá, kb. Benne van egyfelől, hogy engem is érdekel, hogy az elmúlt huszonöt évben a közösségekhez, a származásomhoz, a múltamhoz való viszony hogyan alakult át, és mennyiben szabja meg a mostani életemet, másfelől pedig annak a megtapasztalása is, hogy az elmúlt harminc évben ezeknek a közösségeknek az élete radikálisan megváltozott. Grecsó KrisztiánMellettem elférsz. Minden örömük és bánatuk egy rakáson.
Grecsó Krisztián: Mellettem Elférsz - Olvasóterem.Com - Az Egészséges Olvasás Támogatója
Viszont most nem kezdtem el azt, amit máskor csinálok, hogy belemegyek, és egészen apró skicceket csinálok, hanem őrületesen élveztem, hogy ezeknek a rövidebb szövegeknek van egy sajátos lendületük. Annak ellenére, hogy a regény egészében talán kevésbé sikerültnek tűnik, nyilvánvalóan vannak erényei is. Ez ugyebár az az időszak, amikor épphogy kiértünk a háborúból, de már futunk bele a szomorú ötvenes évekbe; ott vagyunk a diktatúra tövében, elkezdődnek az agitálások, a kommunista szervezkedések. "A főhős teste pedig átalakul a regény során, egyre feszesebb lesz, szikárabb: "A bőröm is vastag volt, meg a mozdulataim, az erek a háj alatt, a tokás arcom. Az idegenségérzés végiglibeg az egész köteten: a kamasz Daru például már tisztában van azzal, hogy "az élet máshol van", de később még inkább feltűnő, hogy a Japánból Magyarországra sodródott Joshi otthonosabban érzi magát ebben a közegben, mint a hős, aki itt született és szocializálódott: "Ilyenkor Daru arra gondolt mindig, neki se tisztes végzettsége, se rendes nője, se munkája nincsen, mégsem merne nekivágni a világnak, ahogyan Joshi. Grecsó Krisztián szerint nagyonis. Nem nehéz párhuzamot találni a két regény mottói között sem: párba állítva egy a múltnélküliségről (ott Móricztól, itt Kassáktól) és egy a múlt meghatározó erejéről (ott Krúdytól, itt ugyancsak Kassáktól). Ami sajnálatos, hogy jelzőbójákká, felkiáltójelekké válnak, Grecsó fogja és vezeti a kezünket, nem enged el. Ez a befejezés az Isten hozott legerőteljesebb és legemlékezetesebb gesztusa volt: az identitását és kötődéseit kereső túlkompenzáló kívülálló nézőpontján keresztül vált igazán motiválttá a Grecsó által már első prózakötetében, a Pletykaanyuban is működtetett, a dél-alföldi falusi élet mágikus realista feldúsításával létrehozott anekdotikus stílus. Van valami keserédes aromája, de leginkább formálhatósága van. Kerületig, többször is megnevezve a megérkezés, az otthonra találás tapasztalatát, miközben egyfajta alternatív újlipótvárosi-angyalföldi helytörténet is kibontakozik. Nem mond semmit, csak ül és nézi, nyilvános helyen nem meri megfogni a kezét, ezért mintha Sadi meghosszabbítása lenne, szorítja a poros pezsgősüveget, és kimondja végre azt a szót, amit, bár Sadi annyiszor szeretett volna hallani, harmincöt év alatt sohasem kapott meg. Titokra, a valóság és a fikció közötti határ szemérmes megőrzésére utal az is, hogy Grecsó Krisztián – bár regényéhez még családfát is készített – nem árulja el hőse keresztnevét, a családtagokat pedig kizárólag az ismétlődő telepi keresztneveken említi. Ahogy ott ücsörög és rágja magát nagymamája naplója felett, az az ő jelene, és egyben a szülei, nagyszülei jövője is.
Grecsó: Nagy Tétekről Csak Álarc Nélkül Lehet Beszélni - Összekötve
P Ellenberzengve az a fil-ingem, hogy mindössze voltam valahol. Vagy lehetne valamit kezdeni egy ilyen vallomással: "Meg kell értenie, bennem nincsenek előítéletek, lenyűgözött az a menet, még ha azt remélem is, mással nem így csinálta"? De ugyanígy miközben az apai nagyszülők, különösen a nagymama története gyönyörűen és elképesztően izgalmasan, a könyvet igen emlékezetes olvasmánnyá avatva dominál a könyv első harmadában-felében, addig csak egy nagy történetet megkezdő utalásként van jelen a másik nagymama - épp annyiként, hogy érződjön, volna ott is elmesélnivaló bőven. Mentség-e az, ha valamit rosszul teszünk – ugyanúgy, mint ők? Ez ugyanaz az idegenség, mint ami Grecsóra jellemző volt, mint őt izgató téma, de az idegenség hangsúlya áthelyeződik a múltba, sorsszerűen maghatározva a főhős jelenbeli életét. Grecsó Krisztián könyvében rendkívül tetszik, hogy nem fél beszélni a múltról, Juszti mama árvaságáról, a telepiek szegény életéről, nem fél szembesülni Dunavölgyi Benedek életével, aki az ellenkező nemhez vonzódott, és emiatt nem lehetett Panonhalmon bencés szerzetes, de ugyanakkor szegény paraszt mivolta miatt Budapesten is csak novíciusként élhet a ferenceseknél. De az is mesél egy világfelfogásról, ahogyan egy lakás megépült a '30-as években, gondolok itt a cselédszoba meglétére vagy a fürdőszoba méretére. Ha van olyan, hogy a szövegek körül kicserélődik az idő, vagy kimegy mögülük a kor, a pozíció, ahonnan olvasni lehet őket, akkor Nagy László most számomra egészen izgalmas figura. A karantén ideje alatt volt egy számomra nagyon megrázó, a Valami népi helyzete szempontjából azonban nagy lökést adó jelenség: az értelmiségi hivatásokkal, a művészekkel szembeni fölpaprikázott gyűlölet.
Mellettem Elférsz Archívum –
Meghatározhat-e minket az, kit kergettünk, szerettünk, öleltünk, gyűlöltünk hat, tizenhat vagy huszonhat évesen? Juszti mama másik fia, Ignác egy olyan cirkuszi lánykába szeret bele, akinek még a neve is kiejthetetlen, megfejthetetlen, egzotikus idegen, Báhbáhá. Idős Zách Éva Pogány Judit. Pályája kezdetén összesen három kötetet írt: 23 éve jelent meg az Angyalkacsinálás, amelyet négy évvel később, a kereskedelmi forgalomba nem került Caspar hauser című követett. Az eltűnt idővel való elkerülhetetlen szembesülést már a kötet két mottója is jelzi – mindkét mondat Kassák Lajostól származik, tizenegy év eltéréssel: "Nincs bennem semmi a múltból" és "(A) múlt az, ami jelenemet és jövőmet nagy részben meghatározza". Hiába, hogy a stafírung legértékesebb darabja, az utolsó reménye, tanúja, ereklyéje az elveszett múltnak, azoknak a régi öregeknek, akiknek hamar már a sírja se lesz sehol. Miért lógtak volna ki a mezőnyből?
Lektűrnek Túl Okos | Magyar Narancs
Mártonnak a sikertelen párkapcsolatokon, az alkoholizmuson és a bolondokházán kívül nincsen is egyéni sorsa. Grecsó a nagyapa (Domos) és az unoka párhuzamos történetén keresztül így mutatja meg - remek érzékkel láthatatlan formaeszmévé téve - a teleptől való elszakadás és a fővárosba való beilleszkedés kényszerének látleletét: a falusi memorizálja a térkép jelzéseit, megtanulja, melyik sarokba milyen utcák futnak bele, a buszok és a trolik honnan hova tartanak - nyilván abban a reményben, hogy a topográfia kódjával a nagyváros kulturális kódja is az övé lesz. Hú, azután jött egy hatalmas csalódás! Vagy épp ellenkezőleg, nincs is más választásunk? Egyszer, mert melegen ajánlották néhányan, itt a Molyok közül, azt állítva, hogy az érdeklődési körömből ítélve ez tetszeni fog nekem:)! A rendezvény ingyenes. Ezzel együtt teljesedik ki ő maga is, töltődik fel a vázlatszerű alak ízekkel és színekkel (mert nem csak mellette, de benne is elfér ez az annyi minden): az ént a múlt építi fel, de ennek feltétele, hogy a múltként kezelt történet családi közmegegyezését fel kell bontani, a virtuális múltat le kell bontani, s helyébe megépíteni a valódi(bba)t - éppen megfordítva azzal, ahogyan Domos tatának kell este állványt építeni, pár órával később pedig lebontani a jugoszláv nagykövetség körül. Kimondottan célja volt, hogy visszaemeljen az emlékezetbe elfeledett fővárosi helyszíneket, legyen szó egy parkettagyárról vagy egy harisnyaszem-felszedő üzemről? És itt rejlik a Mellettem elférsz olvasásának alapvető interpretációs döntése: hogy ebből a hiányból vagy ebből a mániából indulunk-e ki. A kép központi alakjának pozíciója kívülről eldönthetetlen: egyszerre lehet fönt és lent a sötétszürke és kék árnyalataiban gomolygó térben. Alakja mellé odamérődik a könyv másik "mátriárkája", Juszti mama, a történet kiindulópontja, és onnan megérthető ez a szerencsésebbnek látás is: a telepi család története a mélyből indul, hogy onnan valamennyire megemelkedve a mélybe tartson, a szétszóratásba, az elveszésbe, sőt annál is többe, helyenként a méltóság elvesztésébe. A közös tapasztalattal, a betegség és a némaság megélésével átértelmeződött számára a nagy költő munkássága, és a rá jellemző, alázatos, könyörgő hang. Jól érzékelem, hogy ebben a kötetben is rendkívül fontos gesztus, hogy felvonultassa azokat a szerzőket, akik jelentős hatással voltak önre? A szöveg érzékenyen fel is veti a problémát ("Idegen, gondolta megint, és magára nézett, a kezére, az ünneplőruhájára, és úgy érezte, ő is idegen", 27.
De a kimosakodott rosszlány okosabb az elbeszélőnél: mit is remélhetne egy férfiútól, akitől örökké csak szemrehányást, gyötrő féltékenységet, a sorsába való génsebészeti beavatkozást kaphatna? Helyszín: Írók Boltja (Budapest VI., Andrássy út 45. Negyedrészt nemrég megállított egy idősebb úr az utcán, hogy "már régóta meg akartam kérdezni, hogy a rokonságához tartozik-e XY? " Ennek a szerencsétlenségnek azonban, a kedvezőtlen génkészleten, a "család kínos idegbetegségén" (169. ) És összerakja a rég elfeledett kirakóst. Miért akarna valahol örökké idegen lenni? Sokkal kényelmesebb, mint beismerni, hogy gyáva lenne mozdulni, menekülni. Mielőtt megeszi a rothadás és a penész.
A pillanat, a tér, a lehetőség. Egy hétvége alatt a magamévá tettem. A Valami népi cím alapján egyszerre lehet asszociálni arra, hogy a városi környezetben játszódó, 2019-ben megjelent Verával szemben az új kötet írásainak színtere újra a falu lesz, illetve arra is, hogy szerzőként kísérletet tesz a paraszti léthez, a népi írókhoz, a népi irodalomhoz mint fontos irodalomtörténeti hagyományhoz, de akár a saját pályakezdéséhez (l. a 2001-es Pletykaanyu) fűződő viszonyának az újragondolására. Vagy erős jelenet a közös vonatozás, ahol a nagybácsi egy másik, az elbeszélő számára érthetetlen modort vesz magára, a kalauz szerepében levetve a családi szerepet. Ákody Zsuzsa: Egy csúnya nő 98% ·. Egyedül apámról, hogy kitiltották az NSZK-ból, hogy lehet van egy féltestvérem, hogy anyámat háromszor kellett megkérnie, és hogy meg akarták verni, mikor anyu bátyámat szülte. És helyette mozgalmasabb eseményeknél, a telepi lakodalom bájos és Márton háború utáni újbóli fogságba esésének kalandos történeténél időzzön el. Az utolsó oldalakon a főhős életével párhuzamba állítva meséli el, végül miért hagyta el Domos tatát, hogyan nem jelent meg a találkozón, miközben a főhős is épp egy nőre vár, a nő viszont késik.
A melankóliába eső én-elbeszélő többnyire ponyvaregényekbe illő retorikával írja le érzéseit: "Helgára gondoltam, nem értettem, miért nem fáj jobban. A fiatal Zách Éva Sztarenki Dóra. Személyben megszólaló nevű narrátor mellett beemelt egy Grusz nevű szereplőt, kitágítva ezzel a szöveg terét.