A Virágzó Középkor Magyarországon Dolgozat
1951-ben Hódmezõvásárhelyre, majd két év múltán a bajai múzeum élére nevezték ki. A vármegye- (várispánsági) szervezet erősen elnagyolt, nagy területeket átfogó volta a Dél-Alföldön azzal van összefüggésben, hogy a ritka népsűrűség nem igényelt tagoltabb állami intézményrendszert, s ugyancsak a kisszámú népesség számlájára írandó, hogy az nem tudott a területet gazdagon behálózó egyházi testületeket eltartani. 1351-ben törvényeket hozott a kisebb nemesek védelmére. Tomori Pál:kalocsai érsek, a mohácsi csata magyar vezére. A keleti történetírói hagyományokhoz - amelyekkel a magyar történet vonatkozásában legkiteljesedettebb formában az oszmán-török krónikásoknál találkozunk - a túlzások, az aránytévesztések szervesen hozzátartoznak. Természetesen a középkori v ásárokról s em hiányoztak a l. acikonyhák, a kocsmák, és a b ormérések, ahol polgár és vásáros, paraszti rendű ember és úrféle megfordult. A dél-alföldi régió Szeged után következő két jelentős városias települése közül Gyulán a 15. század elején, Temesvárott a 14. század elején emeltek kőből való erősséget.
A török ellen Hunyadi János vette fel a harcot eredményesen. E katonai vállalkozások a török birtokosokat természetesen nem akadályozták meg abban, hogy õk is adóztassák a vidéket. Tizenöt éves háború (1593-1606) idején teljesedett be. Elvileg tehát akár a Tiszántúl, akár a Duna-Tisza köze elnevezés is megszülethetett volna már a középkorban, de ez mégsem következett be. A tisztség idejére szóló honorok birtokosai, a főméltóság-viselők általában a királyi tanácsban is helyet foglaltak. Az új kormányzati mód a kiskirályok megtörése után az uralkodó megbízható híveire épült. Ebben az értelemben a Dél-Alföld korai (10-12. századi) története egy, a Kárpát-medence nyugati részétől eltérő fejlődési utat reprezentál, olyan állapotot, viszonyrendszert azonban, amely - Idríszínél tükröződő látványos virágzása ellenére - nem biztosítja a szerves továbbfejlődés lehetőségét, azaz zsákutca. A legtöbb ókori város menedékhellyé változott.
A vi segrádi é pítkezéseket 1 476 után ke zdte m eg M átyás. Az 1930-as években a Magyar Nemzeti Múzeumban, a Néprajzi Múzeumban ill. a bécsi Naturhistorisches Museumban dolgozott. Innen Szegedre érkeztem, mely igen nagy, síkföldi város, és az említett Tisza folyó mellett terül el. Szeged viszont, amint ezt Zsigmond lengyel herceg számadáskönyvének 1500. évre vonatkozó bejegyzései tanúsítják, e sivár környezetben luxust tudott biztosítani. Nagyon jól tükröződik ez a régészetileg jobban kutatott területek esetében. Verdejegy: A fémpénzeken látható jelzés(ek), leggyakrabban betûk, melyek az érmet készítõ pénzverdének helyet adó városra utalnak. Rehabilitálása után 1954-tõl nyugdíjazásáig a nyíregyházi múzeum vezetõjeként tevékenykedett. Az asztal felett három nagy – arannyal és gyöngyökkel átszőtt – mennyezetkárpitot feszítettek ki. Benn, a vári piactereken posztók, luccai, bizánci, keleti selymek, tafota meg lengyel vásznak, különféle vasszerszámok, bőrből varrt bocskorok, saruk, pillangós papucsok, csizmák, cifra bundák, subák, hacukák, nemezsüvegek, kicsit odább pedig hitószerek, hordók, puttonyok, páncélingek, sodronyingek találhatók az árusok bódéiban. A Zsigmond-kori épületeket felújították: a nyíláskereteket, födémeket, erkélyeket, loggiákat9, díszkutakat kicserélték modern késő gótikus szerkezetekre, néhol már reneszánsz elemekkel keverve. Bárók a király ellen. Szent Istvánt 1000/1001-ben királlyá koronázták, az új évezred első évtizedének végén a Kárpát-medence nyugati részén már négy egyházmegye létezett (a veszprémi, az esztergomi, a győri és a pécsi), addig térségünkben mindössze egy, a Duna melletti központtal rendelkező (tehát a kisugárzási központhoz legközelebb eső) kalocsai.
Számszeríjhoz való nyílhegy Magyartés-Zalotáról (14. kép). Csallány Gábor (1871-1945) 1893-ban került Szentesre, ahol az Ármentesítõ Társulatnál telefonmûszerészként, majd a városi közkórházban gondnokként dolgozott. You are on page 1. of 1. A mezővárosok az egyházi és világi birtokosok falvaiból fejlődtek ki, a kereskedelmi útvonalak mentén. Emögött az a tény húzódik meg, hogy lényegében nincs külön Ortsgeschichte, illetve külön Territorialgeschichte. Századi kútfő egy erősen urbanizált régiót mutat, amelyet gazdagság, jólét, bőség jellemez, majd a 15. századi útleírás - végső kicsengését tekintve - inkább a 10., 11. és nem a 12. századi híradáshoz áll közelebb, főleg akkor, amikor a mindennapi viszonyok (szállás, higiénia) kezdetleges állapotairól, a lovak nagy bőségéről és szilajon tartásáról szól. Onnan az életemben látott leglaposabb síkságon lovagoltam keresztül anélkül, hogy emelkedőt vagy lejtőt találtam volna. Valószínűleg e vidék volt az, amelyik a kárpát-medencei régiók közül földrajzi fekvése okán is a legtovább tartotta a kapcsolatot Kelet-Európával, illetve azon keresztül az arab világgal.
A forgalomnak kedvezett az értékálló pénz bevezetése. Interregnum: 1301-1308-ig terjedő időszak, Magyarország trónjára 3 idegen uralkodójelölt pályázott. Egyre többen szöktek el a telkeikről, hogy kereskedelmi központokban éljenek. Század közepétől kezdve az egész területen ugrásszerűen megemelkedett a kastélyok száma. A Kárpát-medence egyik legkevésbé változatos felszínű tájegysége ez, amelyhez a történelem is szűkmarkú volt, hiszen csak nagyon fukarul mérte a forrásokat, amelyek ennélfogva igencsak szűk réseken át engednek bepillantást régmúltja viszonyaiba. A koronázásra – a bosnyák hadjárat miatt – egy évvel később, 1464-ben került sor, majd ezt követően azonnal megkezdődött az. Csallány Gábor 1905. Mária-Magdolna templom (magyar polgárok). Mátyás, aki Magyarországon szigorú központosító politikát folytatott, Morvaországban és Ausztriában a rendekkel jóval engedékenyebb volt, míg Sziléziában keménykezű uralkodónak bizonyult.
DOCX, PDF, TXT or read online from Scribd. Erre az időszakra a trónviszály a legjellemzőbb. Lajos lengyel király (1370). És mondták nekem, hogy itt három- vagy négyezer eladó lovat is lehetne találni, nagyon olcsón, mert tíz magyar forintért nagyon szép lovat lehet kapni. A céhek kiváltságait a városi tanács is elismerte. Amennyiben a kincsben pénzérméket (is) találunk, az elrejtés feltételezhetõ idejére értelemszerûen mindig a legfiatalabb - vagyis a legkésõbb veretett - pénzek kora utalhat. Zsoldos Attila Idríszí leírása alapján jutott arra a következtetésre, hogy "Magyarország a 11-12. században elsősorban a keleti »gazdasági világ« része volt", hiszen Idríszí éppen azokat "a településeket jellemzi virágzó, gazdag helyekként", amelyek a kijevi, illetve a bizánci kereskedelem útvonalán feküdtek, vagyis az ország keleti és déli területein fekvő városokat, míg nála a "nyugati kereskedelemben érdekelt Pozsony csak közepes városként szerepel". Útra keltem az említett Szegedről, és azután egy vű városba érkeztem. Lakodalmáról: "Az ebédlőterem nagyszerű palotacsarnok volt, királyi fényűzéshez méltó, arannyal átszőtt, ritkaságszámba menő vörös függönyeivel, amelyeket teleszőttek számos igazgyönggyel. A megyék is állítottak bandériumokat. Az ottani "falvak" jelentős része pásztorszállás lehetett. Régészeti Füzetek Ser. 1471-ben Mátyás magyarországi uralma legnehezebb évéhez érkezett, ám a belső összeesküvésen és a külső támadáson gyorsan úrrá tudott lenni, majd évekig tartó viszály ut án, 1 479-ben Ulászlóval is békét kötött: kölcsönösen elismerték egymás jogát arra, hogy viselhetik a cseh királyi címet, és mindegyikük megtartotta saját országrészét (Morvaországot, Sziléziát és Lausitzot.
Beatrix királyné asszony fogá Mátyás királyt az olasz dolgokrahozata ki csúfokat, táncolókat, mindenféle síposokat, lantosokat, hegedősöket: mert ezekben Beatrix királyné asszonynak igen nagy kedve és gyönyörűsége vala. " Városi tanács: magyarok vagy németek? Rendkívüli hadiadó: ha az ország háborúba indul, akkor a jobbágy köteles fizetni. A városnak fürdője volt, ahol a herceget két fürdős fiú szolgálta ki. Szapolyai János:erdélyi vajda. További kutatási feladat annak megállapítása, hogy a nomád nagyállattartó gazdálkodás és az Alföldre olyannyira jellemző rideg állattartás miként függ össze egymással. Sok lakója és jószágja van, lakói nagyon tehetősek, bőségben és gazdagságban élnek. Szent László király egyik, 1092-ben hozott törvénycikke arról intézkedik: mi történjék akkor, ha a falvak oly messze eltávolodtak kerületük templomától, hogy oda már nem tudnak elmenni? Perszonálunió: két önálló bel- és külpolitikával rendelkező országot egy király vezeti, személye mindkét országban azonos. Miután nem lehetett egyenesen Budára menni, először egy Pancsova nevű mezővárosba érkeztem.
Neve a viselt dolgok" jelentésû, latin res gestae kifejezésbõl ered. Könyvtára, a Corvina, már a maga korában is világhírű volt Humanista tisztelői tömérdek versben, levélben és ajánlósorban emlékeznek meg olvasottságáról. Amikor az Idríszível azonos időben, tehát a 12. századi, közepén alkotott, de Magyarországon éveket eltöltött, szintén arab Abu-Hámid arról írt, hogy a Magyarországon található összesen 78 város "mindegyike olyan, mint Iszfahán vagy Bagdad, és iszonyatos bőség és jólét uralkodik mindenütt" (Iványi Tamás fordítása), akkor nem csupán a mértéktelen túlzásra találunk jó példát, hanem a dolog nyitjához is közelebb kerülünk. Egy ilyen katonai akció lehetett a szóban forgó kincsek elrejtésének oka is. A megmaradó, immáron állandó határú falvak komplex gazdálkodást folytató településekké váltak, ahol a lakók földet műveltek és a kiterjedt határban ridegtartással állatokat (lovat, majd egyre inkább a ló mellett szarvasmarhát) tenyésztettek. A török háborúk korszaka szintén klasszikus kincsképzõ idõszaknak számít Magyarországon. Mátyás új adókkal növelte a kincstár bevételeit. Beatrix nővére, Eleonóra 1487-ben h úsz hatalmas p ármai s ajtot, p armezánt küldet Budára. Borbásföldi honfoglalás ill. avar kori temetõt, de a nagymágocsi Felicián atyával együttmûködve sírokat mentett meg az ún.
A város így kiváltságolt területté vált, s ezért merőben különbözött a vidéktől.