Párisban Járt Az Ősz Elemzés

Az erős nyomatékok és a képhangulat kontrasztja (3., 6., 7., 9. sor) a melankólia mélységet tágítja, a kilencedik sorban a megtévesztő közvetlenség stílszerű fogalmát emelve ki. Az időmértékes komponens karaktere tehát végig jambusi. Alliterációja, a beszédes rímtechnika 3 3 mind-mind a forma és hangulat párhuzamának művészi eszköze. Marad ezek után a choriambusi értelmezés, a végig emelkedő lejtés élménye, klasszikus jambusi sormetszettel, amely a hangsúlyos metszettel találkozik. 22 Közös metszetű felező tízesek e költeményben: 1., 2., 3., 6., 7., 9., 10., 11., 14., 15., összesen 10 sor. Többszörös nyelvi fokozás tanúi vagyunk itt, változó típusú ismétlések (szövegszerű és szerkezeti típusokról van szó), nyelvi párhuzamok révén. Kettős ritmus Vajda János verseiben, i. 26 Versjelentés, vershangulat és metrizálás rendkívül pontos, párhuzamos kapcsolata újabb bizonyíték arra, hogy a jambusi kettős ritmus Ady Endre szamára szinte metrikai-költői anyanyelvet jelent. 3 Az eltelt időben, tehát több, mint tíz esztendeje tanúi lehetünk annak, hogy a verselési formákkal összefüggő esztétikai és tartalmi mozzanatok vizsgálata egyre naggyobb tért hódít, a funkcionális verstani magyarázatok iránt megnőtt az érdeklődés. Értelmezést kíván a 14. sor ősz szava, éppen metrikai helyzete révén szokatlan, különösen meglepő: thesisbe szorul, a monometrikus időmértékes prozódia számára szinte képtelenül. 6 A fontosabbak: HORVÁTH János, GÁLDI László, SZABOLCSI Bence, VARGYAS Lajos, SZILÁGYI Péter munkáiban olvashatók. PÉCZELY László: Bevezetés a műelemzésbe. Ady párizsban járt az ősz elemzés. 18 A harmadik sor más érdekességet is jelez. 3 Például a néma -én ma rímpárja, vö.

• Parisban jart az osz
• Ady párizsban járt az ősz
• Ady endre párisban járt az ősz elemzés
• Ady párizsban járt az ősz elemzés
• Ady endre párizsban járt az ősz elemzés
• Parizsban jart az osz
• Párisban járt az ősz

Parisban Jart Az Osz

Másrészt az ütemkapcsolónyomatékmegosztó sorok többsége (2., 3., 7. ) 2 3 Jelentősen eltér ez a KIRÁLY Istvánétól, Ady Endre I. i. A tizenegyedik sor kezdő, hangzó trocheusi dipódiáját ugyancsak hangzó jambusi dipódia követi, nyilván véletlenszerű, de kifejező' metrikai felezést valósítva meg. A harmadik csoportot azok a sorok alkotják, amelyekben a metrikai csúcs időmértékesen arzikus, a kiemelt szó hangulata-jelentése pedig energikus (hangulat és nyomatékcsúcs tehát nem ellentétes, hanem párhuzamos): 11., 15. Egyrészt darabossága, a kilencesekben egymást váltogató két- és háromüteműség. Rőzse-dalok parányi, füstös lángjai égnek a szívben, bús, bíbor énekek a személyes halálról. A hangsúlyos és az időmértékes metrikai komponensek feltűnő változatossága, a metrikai végletek gazdagsága egyaránt a költemény hangulati ellentéteit jellemzi. Ady endre párisban járt az ősz elemzés. Axiomatikus álláspont az, hogy a nyomatékok összegződnek, az időmértékes metrum pedig általában lejtésegységet őriz. A költői gyakorlatból ismert valamennyi versláb szerepel itt, a karaktert romboló daktilusz kivételével. A teljes bánatot érzi az ember, hangulata ezzel azonosul, a nyár dús harmóniáját csupán látják a szemek, miközben befelé, az elmúlás meditativ érzetére figyelnek. 30 Pontos, szép leírása olvasható KIRÁLY Istvántól: i.

Ady Párizsban Járt Az Ősz

A tízesek általában felezők, tehát két üteműek. 3 ' A chiasztikus mondatepítés, 32 a záró strófa 29 A metrizálás szabályosságát, a sima jambizálás egyhangúságát például már BABITS Mihály is kibírhatatlannak minősítette: Megjegyzések Földessy Ady-könyvére, Nyűg 1921. A 12. és a 16. sorok látszólag azonos szerkezetű, időmértékesen monometrikus sorok. A teljes magányba tartó ember számára a részvét utolsó, halkuló jele, a közvetlen élmény itt is szimbolikus. 0108J s 2105 1107c cs Mi- lyen szo- mo- rú va- gyök én ma, m 4202 1200 s 0104a 1003 0109a cs Milyen csonka ma a Hold. Parizsban jart az osz. Mindez érvényes a strófák első sort ismétlő záró soraira is. 1 2 Elméleti képtelenségnek tűnik így szimultán vagy bimetrikus versben hangsúlyos prozódiára épített időmértékes karaktert festeni, ahogyan pedig Király István - érzékelhetően, nyilvánvalóan - Vargyas Lajos elméletére alapozva teszi.

Ady Endre Párisban Járt Az Ősz Elemzés

Ady Párizsban Járt Az Ősz Elemzés

A megnevezett közvetlen múlt (tegnap) a meg nem nevezett, értelmezésünk szerint azonban az őszi szellő sugallatában megbúvó közvetlen jövővel, az élet holnapjával szembesül, a teljes élet látványa a teljes pusztulás bizonyosságával, a kicsi költemény, e kihunyó rőzse-dal rejtelmességénéi fogva is feszített, hatalmas kontrasztjában. Két Ady-vers metrikai-funkcionális magyarázatára vállalkozunk az alábbiakban. Ilyen motívumkövető metrikai értelmezést sugalmaznak az említett sorok arányos choriambusai is, noha ez a lírai költészetben nem általános. Itt alkalmazott metszetjeleink: m = hangsúlyos mellékmetszet, f - hangsúlyos fometszet, k = hangsúlyos és időmértékes (közös) fometszet. Gépi programozásra is alkalmas jelölési módszerünk számokkal jelzi a szótagnyomaték rétegeit. Egyébként általános korrekciós pozíció. 1 Ami e nézetben meghökkentő, az a jambusi ütemek teljes elhanyagolása, ami a csupán iskolás képzettségű olvasónak is eleven élménye, legalább a második és a tizedik sor élén.

Ady Endre Párizsban Járt Az Ősz Elemzés

35 A költő Nagykárolyból, Itókáéktól volt hazatérőben... 583. Choriambusok-jambusok határozzák meg az emelkedő lejtésű időmértékes metrum karakterét, a változatosságot megteremtő egyéb időmértékes ütemek - különösen az anapesztuszok és a pirrichius a funkcionális metrikai magyarázat számára eleven kihívások. Az esztéta, aki funkcionális verstani elemzéssel kísérletezik, többnyire szubjektív, sokszor tekintély-elvi választás alapján lát munkához, bizonyosnak tekintve a bizonytalant, tévedést tévedésre halmozva. A második strófa kezdő sorában a szóhangulat közvetlen követője a trocheus, miként a harmadik szakasz első sorában is. Ezen sorok írójának dolgozataival: Ady szimultán ritmusa, ItK 1969., Kettős ritmus Vajda János verseiben, Studia Litteraria, Debrecen, 1970. El- 1110 Szent- 2210 0106 Zürn, 2201 0005 Tré- 3100 0004 ért 4000 0105J Mi- züm: 2201 0005s fás 4000 0004s az 0100 hály röp- 0104 fa- 0103 ösz 3202 0108J út- 4100 0106c köd- le- és 4100k 0005 ja k tek k ve- sú- 3111 411 Íj be- 1101 4108j vé- 3101 4110c lek. 7 Rendszeres magyar verstan, Bp.

Parizsban Jart Az Osz

E téren jelentős verstani kísérletek mutatkoznak Horváth János, Gáldi László és Kecskés András munkáiban. A negyedik pozíció az érzelmi nyomatékot jelöli (-3 +3 határok között), az ötödik pozíció 1-4 pontja a metszetkövető helyzetért jár (hangsúlyos mellékmetszet után egy, ehhez társuló időmértékes fometszet esetén három, hangsúlyos vagy időmértékes fometszet után kettő, közös fometszet után négy pont). Ilyen éles jambusokban jelenik meg az ősz és a Nyár gazdag szimbolikájú kifejezése (1., 9., 13. sor) s a második itt a 15. Keressük mindjárt a szakaszokat keretező, ismétlődő sorok trocheusainak funkcióját! A módszer, amellyel a metrikai leírást bemutatjuk, abból az elvi álláspontból indul ki, hogy szimultán versek esetében, akár bimetrikus versek esetében is, 1 * az időmértékes és a hangsúlyos nyomatékok közösen minősítik a szótagokat, már a prozódia is kettős ritmusú. Az eddigieknél hitelesebb leírásra kell törekednünk, az újszerű metódust ez önmagában is indokolja. A jelentés, a hangulat tekintetében indokolt e metszet, hiszen tűnődés és riadalom, sejtelem és bizonyosság fokozati különbségei evidenciaszerűen érzékelhetők. Rémítő halálnak a gondolatával foglalkozik a lélek, amikor a kifelé is működő érzékek felfokozott ébersége felfigyel a suhanó őszi szellőre. A középső szakasz minden sora az élmény totalitására mutató szóval kezdődik, olyan anaforával, amely az első strófában is csaknem pontos. Ez pedig széttöri a sor elejének adoniszi értelmezését, követelőén choriambizálást, sorközépi jambust, emelkedő lejtést mutatva. Állapotszerű, statikus teljesség jellemzi a környezet fényét, melegét s a lélek köd-sötét világát is. A közös metszetet követő, gazdag nyelvi nyomatékú prozódikus thesisek olyan szavakat emelnek ki, amelyeknek hangulati lágysága csupán látszat - a tónus mögött fenyegetés rejlik (1., 2. sor).

Párisban Járt Az Ősz

És a két choriambustól övezett egyetlen jambus a 3. sorban. 1 Több trocheus nincs a versben, hiszen a trocheus-jambus kapcsolataként is szemlélhető Choriambus külön verstani minőség. A strófák szerkezete például, hiszen a tízeseket záró hatosok szótagszámfeszültsége közvetlen élményünk. Valamely trocheusi-daktiluszi karakter esetében vajon milyen funkciót tulajdoníthatnánk a metrikai anomáliának, a jambusoknak, a jambusi karakterű soroknak? Horváth János mégsem ezt emeli ki, s nyilván a második sorfél miatt. E felező tízes első öt szótagú üteme ereszkedő lejtés esetén teljes adoniszi sor, a daktilikus felfogás számára kedvezőbb példa, mint az ötödik sor.

Az időmértékes metrumnak a lejtésegységen belül rendkívüli változatosságát figyelhetjük meg. A jambusok teljes hiányát mutató sorok (11., 5., 6., 12. ) A Halálon innen, Életen túl attitűdjét idézik elénk a borongó sorok, ahol azonban nem közömbös még teljesen az egzisztencia tétova jövője. 8%), az anapesztuszoké 9 (kb. Ezen értelmezés szerint 23 változó intenzitású, végleteket ismerő ellentétek hálózata a vers. 34 A 10. sor kiemelt jaj-szava igen mély jelentésű, egyúttal igen titokzatos is. Az első sorban a hangulati meghatározó egy jelző, a csonka. Olyan descriptio jegyében, amely már a metrikai karakter tekintetében is bizonytalan, funkcionális vizsgálatot végezni igen kockázatos.