Magyarország Térképe Városokkal Falvakkal

Egyrészt bár a nemzetiségi kérdés tárgyalása eddig is részét képezte a magyar történelemtanításnak, a kétszintű érettségiben a korábbiakhoz képest növekedett a szerepe. A fenti néhány példa is megvilágította, hogy a térképeknek, térképvázlatoknak jelentős szerepe van a történelemtanítás gyakorlatában. Magyarország szomszédos országai vaktérkép. A digitális térképek segítségével javíthatjuk a topográfiai ismeretek megszerzését is, de alapvetően a folyamatok, a térbeli látásmód fejlesztéséhez ad a kezünkbe új lehetőségeket. B) Hogyan változott meg az Oszmán Birodalom gazdasági helyzete a XVI–XVII.

Mint minden mérési rendszer, ez is kialakította a felkészülés során a legkisebb erőbefektetést igénylő, de eredményes metódust: az egyetemi előkészítők jegyzékeket készítettek, melyeket a jó eredményt elérni kívánó diákok mint egy szótárt memorizáltak, s előfordulhatott az is, hogy a térképet a kezükbe sem vették. A tanulás során ezeknek a diákok a fejében megtalálható a leegyszerűsített térképvázlat, s így azonnal azonosíthatják a történeti-földrajzi neveket és jelenségeket, így mind a tényanyag megtanulása, mind a folyamatok megértése és memorizálása is sokkal eredményesebbé válik. De a fő tendenciát is – persze leegyszerűsítve – leolvashatják a térképről: keletnek nemesfém, rabszolga és élőállat, míg nyugatnak luxuscikkek (iparcikkek és fűszerek) vándoroltak egészen a nagy földrajzi felfedezésekig. Tekintsük át a térképelemzés néhány lehetséges területét! B) Miért szükséges egy etnikai térképen a népsűrűség ábrázolása? Illusztráljuk a probléma feldolgozását egy rövid egyszerű választ igénylő kérdéssel és egy esszéfeladattal! The role and analysis of the map in the history lesson. Pedig nyilvánvalóan tudott olvasni, a színeket is ismerte, s nem okozhatott problémát az sem, hogy egy szaggatott vörös vonalat a jelmagyarázatban azonosítson, s ezután elmondja, hogy hol zajlott a "hosszú hadjárat". Először a határon, azután az ország belsejében állították fel a kordont.

A forrás alapvető információja, hogy a nemességnek – ha nem saját szükségletére szállít – is vámot kell fizetnie a birodalom és Magyarország közötti vonalon. Mennyire követik egymást logikusan az események, vagy csak egy memorizálandó szövegként jelenik meg az anyag számára? Így természetesen a háborúkat, a hadjáratokat, a csatákat, de a szembenálló szövetségi rendszereket, a diplomáciai kapcsolatokat, a területi változásokat éppúgy megjelenítették, mint a politikai rendszereket, a pártok területi támogatottságát, s ezek a térképek segítették és segítik ma is az alapvető folyamatok és jelenségeket megértését. A térkép alapján megállapíthatjuk, hogy a külső vámhatár merkantil jellegű, hogy az örökös tartományokban megszüntették a belső vámhatárokat, hogy Magyarországon ezeket meghagyták, s Magyarország és a birodalom többi része között megmaradt a vámvonal. Azt az egy – már az általános iskola alsó tagozatában megismert és begyakorolt – felismerést kell tudatosítanunk, hogy a térkép alaprajz. Így elemzése a diákoktól több odafigyelést, nagyobb koncentrációt követel, de a levonható következtetések is árnyaltabbak lehetnek.

Elárulták az alkalmazottak! Ám ekkor ez a folyamat leállt, és számos ok miatt stagnálás, majd területvesztések következtek be. Az Ázsia Expressz folytatásáról van szó. Ráadás digitális kuponok és nyereményjáték a március-áprilisi GLAMOUR-ban! Példa a diákoktól várható megoldásokra: a) megvédte Debrecent/a kormányt/a Tiszántúlt, így biztosította a szabadságharc folytatásának lehetőségét; b) elterelte a támadást Debrecentől/a kormány székhelyétől, így biztosította a szabadságharc folytatásának lehetőségét; c) egyesítették Görgei, Klapka és Damjanich hadseregét; d) bekerítéssel/átkarolással; e) az osztrák főerőket kiszorították az ország jelentős részéről.

B) Milyen összefüggés figyelhető meg a belső vámok és a rendelkezés idézett részlete között? A vegyes lakosságú területek háttérbe szorulnak, és nagy nemzeti tömbök jönnek létre, amelyek a valóságban nem is léteznek. Így végső soron eredményesebben léphetünk előre a diákok történelmi ismereteinek és gondolkodásának fejlesztésében, vagyis munkánk hatékonyabbá válhat. Az ilyen módszerrel készült térképek esetében a változásokat is jobban követni lehet. Azonosítható, hogy a térképen ábrázolt évszázadok során hogyan változtak a kereskedelmi útvonalak s az azokon szállított áruk. Éppen ezért fontosnak tartom, hogy a történelmet tanító kollégák legyenek tisztában ezekkel a folyamatokkal, azok egymásra épülésével. Amennyiben a diákok azt tapasztalják, hogy a különböző térképek az órai közös és az egyéni munka rendszeres és szerves részét képezik, akkor valóban reménykedhetünk abban, hogy megismerik a módszereket, s a gyakorlás révén külön magolás nélkül birtokába kerülnek a szükséges topográfiai lexikai ismereteknek és az elemzéshez szükséges készségeknek. A) merkantilizmus; a hazai ipart védi az iparcikk-behozatalra kirótt magas vámokkal és a nyersanyag-importot segítő alacsony vámokkal, ugyanakkor a nyersanyag kiáramlását magas vámokkal akadályozza, de az iparcikkek kivitelét alacsony vámokkal segíti; b) a magyar nemesség adómentességét így próbálták ellensúlyozni. A több tucat név és évszám ellenére nem lehet kiiktatni a harmincéves háború történetét, mivel enélkül nem lehet megérteni a XVII. Ezzel egyben szemléletét is alakítjuk, hiszen segítségünkkel a gyakorlás során kialakítja azt a látásmódot, amely a későbbiekben bármely léptékű és tematikájú térkép megfejtéséhez megadja számára a kulcsot.

A térképek animálása óriási lehetőséget rejt magában. Természetesen – ami kívánatosabb – ismeretek birtokában könnyebben felfedezhette volna az összefüggéseket, de akkor is biztonságot és megerősítést jelentettek volna a térképek. A 17. térképen a bányászat és az ipar elhelyezkedését is láthatjuk, de ezt nem tudjuk összevetni a korábbi időszakkal. Példáink ebből a szempontból a következőképpen elemezhetőek. Számos területen építünk – akár észrevétlen módon is – a diákok földrajzi ismereteire. A harmincéves háborúban sok összefüggés és szempont keveredik rengeteg lexikával. Le kell küzdeni az idegenkedést, meg kell vizsgálni a jelmagyarázatot, mit és hogyan mutat meg a térkép, mit lehet leolvasni róla, s ezekből milyen következtetéseket lehet levonni. Gondoljuk csak végig, mi játszódik le annak a diáknak a fejében, aki nincsen tisztában az európai hatalmak földrajzi elhelyezkedésével, a tengerszorosok helyével stb., és a XIX. Hiszen – még jól emlékezünk – csak topográfiai adatokat kértek, s azt a gyors javíthatóság érdekében szinte csak egyféleképpen: azt kellett tudni például a felvételi feladatlapon, hogy a kérdéses csatahely, kereskedelmi központ vagy bármely topográfiai adat, mely az országhoz tartozott. Ha az alap még – mint régen – fehér lenne, a színek másképpen mutatnának. Nagy Trianon-kvíz: tegye próbára, mennyit tud a magyar történelem szomorú napjáról! Léteznek olyan etnikai térképek is, amelyek jórészt áthidalják a fentiekben kifejtett nehézségeket, ezek az egyes etnikumokat lakosságukkal arányosan pontokkal ábrázolják.

Elemezze a térképvázlat segítségével, milyen ellentétek vezettek a harmincéves háború kitöréséhez! S ezek alapján már az ókortól kezdve le tudunk vonni egymásra épülő következtetéseket (arany kiáramlása) a Római Birodalom hanyatlásától a nagy földrajzi felfedezéseken át az ipari forradalomig. Ezt jól érzékelteti a következő, 14. térkép, melyet a XI. A levantei kereskedelem az Oszmán Birodalom területén haladt át, s ez nyilvánvalóan óriási bevételeket jelentett a birodalom számára, amely a XVI. A térképek egyaránt segítik, alátámasztják az ismeretszerzést és a képességfejlesztést, s kiemelik, hogy ezek szembeállítása csak valamelyik irányzat túlhajtása esetén jelenik meg. Mária Terézia vámrendeletéből, 1754). A felsoroltak az egyszeri erőbefektetésen és a folyamatos gyakorláson kívül nem kívánnak semmilyen komolyabb erőfeszítést, az elvont összefüggések felismerését. A saját kezűleg térképvázlatokat rajzoló diák számára nem jelent nehézséget, hogy megmutasson egy adatot vagy egy folyamatot az atlasza után a falitérképen, esetleg egy sajátos vetületű vagy torzított rajzon, hiszen a megszerzett látásmód segítségével azonnal felismeri a lényegi elemeket, azonosítja azokat, s már meg is kezdheti a számára fontos információk vagy jelenségek értelmezését.

Ami összességében – nyilván elsősorban magyar szemmel – jól észrevehető, a valóságtól látványosan eltérő képet mutat be. Másképpen közeledünk a topográfiához, a tematikus térképekhez, a térbeli látásmódhoz, ha ismerjük, mit tudnak diákjaink, vagy mit kellene tudnia diákjainknak. Románok vagy szlovákok) sokkal jelentősebbnek tűnnek lakatlan területek nélkül, mint az a "vörös térképen" látható. Az alkalmazásra, a saját ismeretek bevonására talán jó példa a következő, az Oszmán Birodalom gazdaságára vonatkozó feladat, amely lényegi – gyakran elsikkadó – gazdasági vonatkozásokat emel ki az oszmán történelemmel kapcsolatban. Az előnyök mellett – ismétlésképpen – azonban ki kell emelni, hogy ez az eszköz nem helyettesíti a táblát, a diákok rajzait akkor sem, ha az interaktív táblán a tanár és a diák is rajzolhatnak! Így a "vörös térkép" nem elsősorban a színe miatt érdekes, hanem mert módszere kiküszöböl több torzító hatást: a lakatlan területeket bemutatja, érzékelteti a népsűrűséget, vagyis sokkal pontosabb. Ebből a szempontból is jó példa a kitűnő módszertannal készült, s egyben szép Teleki-féle "vörös térkép", amelyről más vonatkozásban is fogunk még szólni. A gazdasági jellegű térképekhez kapcsolódó feladatok a fenti információk leolvasásán, értelmezésén és alkalmazásán alapulnak. Mutassa be és elemezze a térképvázlat segítségével a kolerafelkelés okait, lefolyását és hatásait! A levantei luxuscikkeket és fűszereket hozott be elsősorban aranyért, vagyis óriási hasznot eredményezett, de a nemesfémeket kiszivattyúzta Európából. A kétszintű érettségi előtti felvételi rendszer gazdag topográfiai lexikát tartalmazott (a tankönyvek ezret meghaladó adattartalmával), bár a megmérettetés módszerének nem volt sok köze a térbeli tájékozottság fejlesztéséhez. Mivel a történelmi térkép egy speciális ismerethordozó, ugyanúgy meg kell tanulni az elemzését, mint a szöveges forrásoknak, képeknek vagy ábráknak. Speciálisabb, bár ugyancsak rendkívül egyszerű a kereskedelmi utak, a népmozgások, a behozatal vagy a kivitel grafikus ábrázolásának felismerése. A diákok rendkívül rövid idő alatt megunják az öncélú beépített forgásokat, villanásokat stb.

Választ adhatunk arra, mely területek fejlődtek, a kereskedelem hogyan hatott az európai gazdaságra, az egyes térségek gazdasági és politikai súlyára, a tengeri összeköttetés megteremtése milyen hatással volt a többi kereskedelmi útvonalra vagy a későbbi felfedezésekre. Így ez a módszer elfedheti a sokszínűséget, s téves képzetet kelthet. A történelmi térkép szerepének, a térképelemzés tanítása jelentőségének és az elemzés fő szempontjainak rövid tárgyalását követően húsz politikatörténeti, nemzetiségi-etnikai, gazdasági, valamint természetföldrajzi egybevetéseket tartalmazó térkép bemutatását és elemzését olvashatjuk az írásban, kitekintve a források és térképek összevetésének lehetőségeire is. Az is látható, hogy az ország belsejében ismét ezzel a módszerrel próbálkoztak. Ám, aki az új érettségi feladatsorait nagy mennyiségben javítja – a térkép szerepének növekedése ellenére – még mindig említhet néhány rémisztő esetet. Ugyanakkor a színek vizsgálatakor ellenőrizhetjük, hogy diákjaink készségszinten elsajátították-e a térképelemzés ide vonatkozó anyagát (halvány és összemosódó színek). Nem pontos és művészi rajzokról van szó, sőt "tilos" elkápráztatni a gyerekeket egy általunk begyakorolt nehezen utánozható térképpel, hanem az óra menetében egy a tábláról a füzetbe gyorsan átvezethető rajzról. Mit értünk egy etnikumhoz tartozó területen? Szintén leolvasható, hogy mely városokat, államokat érintette a kereskedelem, s hogyan változott annak áruösszetétele. Ez azonban az egyszerű rajzokhoz, vagy az internetes gyűjtéshez képest, amelyek rengeteg időt igényelnek egy olyan kollégától, aki húsz óra felett tanít, s így akár fél tucat osztály számára kell ezt a munkát óráról órára elvégeznie, szinte teljesíthetetlen energiákat követelne. Maps are necessary accessories for history lessons and for the study of history. Városok, csatahelyek stb. Így a színek alapján is következtetni tudunk a térkép készítőjének szándékaira, arra, hogyan próbálja befolyásolni véleményünket, még akkor is, ha a térképre vitt adatok megfelelnek a valóságnak. Elméleti alapozás, majd gyakorlati példák sokasága világít rá arra, hogy az állandó térképhasználat, a térben való tájékozódás folyamatos fejlesztése mennyire megkönnyítheti a tanár és a tanulók munkáját egyaránt a történelmi gondolkodás alakításában.

Erre lehetőséget adnak a kiváló iskolai történelmi atlaszok, a különböző nagy atlaszok és vegyük igénybe az internetet, hiszen hagyományainktól leginkább eltérő térképeket itt találhatunk. Azonban éppen itt vannak a veszélyek. A kolera keletről betört az országba, ez ellen vesztegzárral próbáltak védekezni, hiába. A) Ábrázolja-e a fenti etnikai térkép a népsűrűséget? A) A birodalom külső határán felállított vámhatár melyik közgazdasági elméletre jellemző? Az itt szerepeltetett 1941-es térkép jó példa erre. D) A tavaszi hadjárat során milyen hadmozdulattal tett kétszer is kísérletet a honvédsereg az osztrák haderő megtörésére? Ezekből következtetni lehet az egymásra épülő ellentétekre (rendiség – abszolutizmus, fejedelmek és császár, a Német-római Birodalom peremén elhelyezkedő államok és a császár, katolikusok és protestánsok), azok belső összefüggéseire, valamint a hatalmi tényezők és a felekezeti ellenségeskedés viszonyára. A térképek nélkülözhetetlen kellékei a történelemóráknak, a történelem tanulásának.

Szintén alig kíván több erőfeszítést a bányák, a vasutak, az erdők, a sivatagok stb.