Szinyei Merse Pál Majális Reprodukció
Később Rippl-Rónai Józsefnek ajándékozta cserébe egy kis japán fametszetért, s tulajdonképpen Rippl-Rónai fedezte fel, mint korai impresszionista remekművet. Szinyei Merse Pál dédunokája nyitotta meg az ismert festőművész éppen száz éve készült balatoni képeiből összeállított kiállítást szombaton Fonyódon. A nagy fantáziájú szerzők azt is figyelmen kívül hagyták: maga a mester vallotta meg, hogy képe műteremben készült. Feladóját a kép másfél ezer dolláros biztosítási díja buktatta le. A tematikusan elrendezett képblokkok sorát a tárlat vége felé egy film töri meg, amely Szinyei ikonikus festménye, a Majális keletkezésének körülményeiről és készítésének folyamatáról számol be. 1868 őszén kezdte el festeni az Anya és gyermekei című művét, és a festővásznon a szereplőket hétköznapi, nem pedig előre meghatározott és szigorúan elrendezett kompozícióban örökítette meg. Fonyód, Fonyódi Kulturális Intézmények, 2016, A művész portréreliefje Buda István munkája. Életműve ezért a klasszikus hagyomány beteljesítője és egyben az új festészet elindítója. Szinyei Merse Anna évtizedeken át foglalkozott a témával, és munkájának eredményei a tárlaton is láthatók.
Szinyei Merse Pál A Hinta
1 A Malonyay-féle átírásokból Lázár Béla is bőven idézett, ő továbbá a levelek publikálásakor is megmásított egyet s mást a művésztől kapott kéziratokból. Az ecset pihentetésének évtizedét követően végre megtapasztalt sikernek és népszerűségnek köszönhetően aztán Szinyei életében is termékenyebb és boldogabb időszak következett. Szinyei-rajongó magyar turistáinknak is melegen ajánlható az egykori Sáros megye festői tájába simuló Jernye (Jarovnice) felkeresése, nem messze a gyönyörű műemlékekkel zsúfolt Eperjestől (Prešov), illetve Csontváry szülővárosától, a szintén patinás Kisszebentől (Sabinov). De hol marad könyvében a Szinyeivel kapcsolatban mégiscsak leglényegesebb művészeti kérdések kibontása? Ezért tárgyaljuk ezt az építési módszert itt. A kiállítás látogatói végül az életműre adott, egy teljes termet megtöltő kortárs reflexiók (Konkoly Gyula, Tót Endre, Kovách Gergő) megtekintése után vehetnek búcsút és róhatják le tiszteletüket Szinyei Merse Pál és életműve előtt. A művészettörténész-dédunoka szerint Fonyód is megértette az idők szavát.
Talán látom, hogy a gömbös klaszterek részben feloldódnak. Szinyei ezt megbánta, de a képért kapott összegből végre elutazhatott Velencébe. Az alkotás végül New York-i aukciósház közvetítésével Salgó Miklós amerikai nagykövet tulajdonába került. Szinyei nem tette ezt, csak az értetlen, bántó kritikák kedvét szegték, visszahúzódott, s emiatt bizonyára jó pár remekművel lettünk szegényebbek…. Szinyei Merse Pál utóbbiak közé tartozott: 1911 májusában kapott felkérést a Galleriától, és a következő évben el is küldte a képet Olaszországba. Nem is igen akart tőle megválni, akkor sem, amikor a müncheni Neue Pinakothek 4000 márkáért akarta megvásárolni. Feltételezhetően Amerikában lappang. In: Művészet 1966/8., 48. A plein air magyar megteremtője, a Majális és a Lilaruhás nő alkotója 176 éve ezen a napon, július 4-én született. Bár a festmény nem érkezhetett meg Budapestre, a kiállítás katalógusában végre színes illusztráción jelenhetett meg, szűkítve az ismeretlen Szinyei-képek sorát. Piloty új tanítványának első nagyszabású olajképéhez (mivel Piloty felfedezte, hogy a historizmus nem Szinyeinek való) egy faun megfestését fogadta el.
Szinyei Merse Pál Pacsirta
Budapest, RNS, 2001. Itt halt meg 1920 februárjában, sírja máig a falu temetőjében van. O., 2 Fedor Ágnes 1953-ban a Béke és Szabadság hetilapban közölte első írását Szinyei százegy éves, elvált feleségéről. A magasba röppent emberek már nem érdeklik a földön nyüzsgő társuk épp csak a fák ormáig ereszkedik tekintete. A híres francia festő, az akadémizmussal szembenálló Gustave Courbet 1869-ben Münchenbe látogatott, és ott a fiatal diákokkal, köztük Szinyeivel barátkozott. Fontos lépés ez, hiszen a festő legszínesebb parkrészlete most jelenhetett meg először színes reprodukción magyar katalógusban, és maga a dédunoka is most láthatta először eredetiben a képet. 8 Nyáry Krisztián: "A családi boldogság mindenért kárpótolhatott volna": Szinyei Merse Pál és Probstner Zsófia. Bár akadtak jelentkezők, akik azt állították, van náluk Szinyei-kép, sajnos csak nyomatot tudtak bemutatni, tájékoztat Hessky Orsolya, a kiállítás egyik kurátora. Utóbbiak alapos ismerete a művek sajnos nem mindig szakszerű, esetenként túl radikális restaurálását is megakadályozhatná, sőt a hamisítványok kiszűrését is megkönnyíthetné. Szinyei Merse Pál további elveszett műveit is keresik a Magyar Nemzeti Galéria kurátorai, miután a festő nyolcvan évig lappangó, korai művét sikerült visszaszerezni Amerikából.
A berendezés nagy részét, köztük Szinyei összes saját kezű alkotását elszállították, a maradék bútorokat egy szobába pakolták össze, az épület többi részét átadták a községi iskolának (máig ez a funkciója). Kevés szimbolikusabb tény van annál, hogy 1919 augusztusában útlevelet kellett kiváltania, hogy elutazhasson a jernyei házba, amit ő maga épített ősei birtokán. Megtalálásában a festő dédunokájának egyik Amerikában élő távoli rokona segített, aki művészeti folyóiratokban jelentette meg a műről készült fekete-fehér fotográfiát. Krasznai Réka művészettörténész szerint a fő baj az volt, hogy Szinyei mindvégig német nyelvterületen próbált az 1870-es években boldogulni, nem a művészeti központnak számító, a modernebb irányzatokra nyitottabb Franciaországban. Mind ez utóbbi kép, mind a most felbukkant Őszi színek - a Könyves Kálmán cég magas példányszámban forgalmazott, jó minőségű színes reprodukciói segítségével - Szinyei Merse Pál legnépszerűbb alkotásai közé tartozott, e reprodukciók a mai napig felfedezhetők számos lakás falán. "Színcsodák álmodója". Az általa is gyakorolt plein-air festészet szabadította ki a művészetet a korábbi évszázadokban működő elődeik, sőt legtöbb kortársuk műtermi festészetének mesterkélt, zárt világából. Nem csoda, hogy ebben a gyökeresen megváltozott élethelyzetben újra kedve támadt festeni, sőt önmagát is megörökíteni. Mesterünk szülőföldjén, legalább egyetlen szempontból, valamivel előbbre tartanak.
Szinyei Merse Pál Festményei
Budapest, Országos Magyar Szépművészeti Múzeum, 1935, 92. o., majd az ő nyomán is többek között Szinyei 1989, 206. ; Szinyei 1990, 73–74. A bécsi világkiállításon szerepelt a festmény, de nem úgy, ahogy Szinyei szerette volna: díjat nem kapott érte, viszont a Fürdőházikó bronzérmes lett, ami nem vigasztalta. A festő egész életében bánta, hogy elkészülte után a képet műkereskedőjére bízta, aki azonnal el is adta, a Szerelmespár című festmény Amerikába vándorolt. Későbbi kisregénye: A Lilaruhás hölgy. A Szerelmespár – e hozzá tökéletesen illő aranyszínű keretbe foglalva – ennek a gondolatnak örökérvényű megfogalmazása. A maguk módján regényesebbé formált cselekményt a Fedoréhoz képest ugyan kevesebb, ám így is bőséges téves adat gördítette tovább. Megnyílt a Nemzeti Galéria kiállítása, ahol az eredeti Szinyei Merse Pálfestményekkel találkozhat az olvasó/múzeumlátogató.
A Majális sikere az üdeségében, természetességében rejlik, a szabadságot, a fiatalság örömét mutatja meg. A termékinformációk (kép, leírás vagy ár) előzetes értesítés nélkül megváltozhatnak. Döbbenetes, baudelaire-i borúlátvány – írta a festményről Kampis Antal. A remekművek közismertsége és magas fokú reprezentáltsága, valamint az életmű feldolgozottsága komoly kihívások elé állítja az új olvasatok felállítását szorgalmazó kiállításrendezőket. Kortársai azonban kinevették és csupán fél emberöltővel később, kezdték felismerni értékeit.